@article{MTMT:31174729,
	title = {A gyermekvállalás társadalmi, gazdasági háttere},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31174729},
	author = {Koncz, Katalin},
	doi = {10.1556/2065.180.2019.8.11},
	journal-iso = {MAGYAR TUDOMÁNY},
	journal = {MAGYAR TUDOMÁNY},
	volume = {180},
	unique-id = {31174729},
	issn = {0025-0325},
	year = {2019},
	eissn = {1588-1245},
	pages = {1213-1221}
}

@article{MTMT:3413535,
	title = {A magánnyugdíjpénztári rendszer „elszámolása”},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3413535},
	author = {László, Csaba},
	doi = {10.18414/KSZ.2018.9.861},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {65},
	unique-id = {3413535},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A tanulmány a statisztikai elszámolások módszertani szabályainak szempontjából vizsgálja a magyar kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnésének körülményeit, és egy akkoriban kevéssé értékelt összefüggést mutat be. Az elmúlt évtizedekben előtérbe került a költségvetési szabályok érvényesítése a költségvetési politika hosszú távú stabilitásának fenntartása érdekében. Ezek bevezetése értelemszerűen együtt járt valamilyen szankciórendszer kialakulásával, ezért meghatározó fontosságúvá vált a megcélzott mutatók mérése. Ennek következtében felmerült a veszély, hogy a költségvetési szabályok konkrét mutatói akár torz ösztönzőket is kialakíthatnak a költségvetési politikában. Erre mutatnak egyértelmű példákat az EU megfelelő intézményeinek következetlenségei a magánnyugdíjrendszerek költségvetési elszámolásainál. A mai napig minden érdemi elemzés lehetősége nélkül teszik ezek az elszámolási szabályok szinte lehetetlenné egy komoly magánnyugdíjrendszer bevezetését az EU-tagállamokban. Ez a hozzáállás egyúttal nagyban hozzájárult a magyar kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséhez is. Ennek a folyamatnak a legfontosabb összefüggéseit elemzi a tanulmány.* 
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: E62, H55, H62, H83, J11.},
	year = {2018},
	pages = {861-902}
}