@book{MTMT:34151067,
	title = {Tabletek az iskolában. Kérdések és válaszok az intézményi bevezetéstől a hatékonyságig.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34151067},
	author = {Czékmán, Balázs},
	publisher = {Debreceni Egyetemi Kiadó},
	unique-id = {34151067},
	abstract = {Az oktatást támogató stratégiákra jelentős hatást gyakorolhatnak a jelenleg zajló negyedik ipari forradalom alapját is képező technológiai változások. Az új technológiák között olyanok szerepelnek, mint a 3D nyomtatás, a robotok, a mindenhol jelen lévő informatika (ubiquitous computing), a big data, valamint a mobil eszközök (Szűts, 2020). Utóbbi eszközökre alapulva, a globális oktatási trendeket tekintve, jelentős változást és hatást jelenthet a mobiltechnológia. A mobil eszközök közül az utóbbi időben elsősorban az okostelefonok és a tabletek emelkedtek ki, így 2015-ben a nemzetközi trendek már a táblagépek általános integráltságát jelezték (Johnson et al., 2015). Ennek megfelelően fokozatosan növekvő érdeklődés mutatkozott – különösen a közoktatási intézményekben – a táblagépek és az azokon futtatható mobil applikációk oktatási célú alkalmazása iránt (Major, Haßler és Henessy, 2017). Annak ellenére, hogy számos oktatási intézményben próbálnak tableteket használni, kevés kutatás irányult az új eszközök intézményi integrálásának folyamatára, az eszközökhöz kapcsolódó vagy azokkal alkalmazott pedagógiára, valamint a kiváltott hatások vizsgálatára (Savas, 2014). Doktori kutatássorozatunk célja így a tablettel támogatott tanulási környezet átfogó, több szempontból történő vizsgálata volt az alapfokú oktatásban.
		Kutatásunk első pillérében a táblagépek intézményi szintű integrációját és implementációját vizsgáltuk általános iskolákban (N=145). Kutatásunk második pillérében egyrészt a pedagógusok (N=29) mobil eszköz-használati hátterét, valamint digitális kompetencia (általános digitális kompetencia és mobil eszköz-használati kompetencia) szintjét és annak – a kutatás során esetlegesen bekövetkezett – változását térképeztük fel. Másrészt a tabletek pedagógiai tevékenységekre gyakorolt hatását, valamint a pedagógusok tabletes oktatáshoz való viszonyulását tártuk fel tanóra utáni kérdőívek elemzésével (N=1283). Kutatásunk harmadik pillérében a tabletek oktatási célú alkalmazásának tanulókra (N=653) gyakorolt hatásait (kognitív (értelmi) és affektív (érzelmi) területek) vizsgáltuk. A tablettel támogatott tanulási környezet intézményi szintű vizsgálatakor megállapítható volt, számos intézményben nem valósulhatott meg az 1:1 hozzáférés. A táblagépek átlagos életkora alapján az iskolák háromnegyede optimális helyzetben volt, egy részük viszont már elavult eszközökkel dolgozott. Bár a táblagépekhez szükséges online kapcsolatot biztosító internet sávszélességének átlagos értéke megfelelőnek mutatkozott, azonban az általunk elvárt kritikus értéket az iskolák közel fele nem érte el. A pedagógusokat vizsgálva láthatóvá vált, hogy többségük saját notebookkal, tablettel és okostelefonnal rendelkezett, az iskolák a pedagógusok egy részének notebookot és táblagépet bocsájtottak rendelkezésére. Bár a pedagógusok általános digitális kompetenciája és mobil eszköz-használati kompetenciája alacsony szintű volt,  a kutatás időtartama alatt a vizsgálati csoport esetében több kompetenciaterület is előrelépést mutatott. A tanórák pedagógiai-módszertani vizsgálatának eredményei megerősítették, hogy a tabletes órák szerkezete, pedagógiai-módszertani háttere eltért valamelyest a hagyományos tanórákétól. A didaktikai feladatok esetében a tabletes órákon a pedagógusok inkább a már tanult ismeretek ismétlő rendszerezésére helyezték a hangsúlyt, melyekhez hosszabb időtartamban használták a tableteket is. Előzetes várakozásainknak megfelelően, nőtt a tanulóközpontú módszerekre fordított idő. A munkaformák esetében nem meglepő módon csökkent a frontális munkaforma időtartama, azonban ugyancsak kevesebb idő},
	year = {2023}
}

@{MTMT:33800309,
	title = {How Computers Entered the Classroom, 1960-2000: Historical Perspectives. A Long Journey from the Late 1950s into the 1980s},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33800309},
	author = {Somogyvári, Lajos and Szabó, Máté and Képes, Gábor},
	booktitle = {How Computers Entered the Classroom, 1960-2000: Historical Perspectives},
	unique-id = {33800309},
	year = {2023}
}

@mastersthesis{MTMT:33087268,
	title = {Tablettel támogatott tanulási környezet általános iskolában. Intézményi szintű implementáció és integráció, pedagógiai-módszertani háttér és tanulókra gyakorolt hatás},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33087268},
	author = {Czékmán, Balázs},
	unique-id = {33087268},
	abstract = {Az oktatást támogató stratégiákra jelentős hatást gyakorolhatnak a jelenleg zajló negyedik ipari forradalom alapját is képező technológiai változások. Az új technológiák között olyanok szerepelnek, mint a 3D nyomtatás, a robotok, a mindenhol jelen lévő informatika (ubiquitous computing), a big data, valamint a mobil eszközök (Szűts, 2020). Utóbbi eszközökre alapulva, a globális oktatási trendeket tekintve, jelentős változást és hatást jelenthet a mobiltechnológia. A mobil eszközök közül az utóbbi időben elsősorban az okostelefonok és a tabletek emelkedtek ki, így 2015-ben a nemzetközi trendek már a táblagépek általános integráltságát jelezték (Johnson et al., 2015). Ennek megfelelően fokozatosan növekvő érdeklődés mutatkozott – különösen a közoktatási intézményekben – a táblagépek és az azokon futtatható mobil applikációk oktatási célú alkalmazása iránt (Major, Haßler és Henessy, 2017). Annak ellenére, hogy számos oktatási intézményben próbálnak tableteket használni, kevés kutatás irányult az új eszközök intézményi integrálásának folyamatára, az eszközökhöz kapcsolódó vagy azokkal alkalmazott pedagógiára, valamint a kiváltott hatások vizsgálatára (Savas, 2014). Doktori kutatássorozatunk célja így a tablettel támogatott tanulási környezet átfogó, több szempontból történő vizsgálata volt az alapfokú oktatásban.
		Kutatásunk első pillérében a táblagépek intézményi szintű integrációját és implementációját vizsgáltuk általános iskolákban (N=145). Kutatásunk második pillérében egyrészt a pedagógusok (N=29) mobil eszköz-használati hátterét, valamint digitális kompetencia (általános digitális kompetencia és mobil eszköz-használati kompetencia) szintjét és annak – a kutatás során esetlegesen bekövetkezett – változását térképeztük fel. Másrészt a tabletek pedagógiai tevékenységekre gyakorolt hatását, valamint a pedagógusok tabletes oktatáshoz való viszonyulását tártuk fel tanóra utáni kérdőívek elemzésével (N=1283). Kutatásunk harmadik pillérében a tabletek oktatási célú alkalmazásának tanulókra (N=653) gyakorolt hatásait (kognitív (értelmi) és affektív (érzelmi) területek) vizsgáltuk. A tablettel támogatott tanulási környezet intézményi szintű vizsgálatakor megállapítható volt, számos intézményben nem valósulhatott meg az 1:1 hozzáférés. A táblagépek átlagos életkora alapján az iskolák háromnegyede optimális helyzetben volt, egy részük viszont már elavult eszközökkel dolgozott. Bár a táblagépekhez szükséges online kapcsolatot biztosító internet sávszélességének átlagos értéke megfelelőnek mutatkozott, azonban az általunk elvárt kritikus értéket az iskolák közel fele nem érte el. A pedagógusokat vizsgálva láthatóvá vált, hogy többségük saját notebookkal, tablettel és okostelefonnal rendelkezett, az iskolák a pedagógusok egy részének notebookot és táblagépet bocsájtottak rendelkezésére. Bár a pedagógusok általános digitális kompetenciája és mobil eszköz-használati kompetenciája alacsony szintű volt,  a kutatás időtartama alatt a vizsgálati csoport esetében több kompetenciaterület is előrelépést mutatott. A tanórák pedagógiai-módszertani vizsgálatának eredményei megerősítették, hogy a tabletes órák szerkezete, pedagógiai-módszertani háttere eltért valamelyest a hagyományos tanórákétól. A didaktikai feladatok esetében a tabletes órákon a pedagógusok inkább a már tanult ismeretek ismétlő rendszerezésére helyezték a hangsúlyt, melyekhez hosszabb időtartamban használták a tableteket is. Előzetes várakozásainknak megfelelően, nőtt a tanulóközpontú módszerekre fordított idő. A munkaformák esetében nem meglepő módon csökkent a frontális munkaforma időtartama, azonban ugyancsak kevesebb idő jutott a csoportos munkaformákra is. A tanulók mobil eszköz-használati lehetőségei kapcsán megállapítottuk, hogy a diákoknak elsősorban okostelefonhoz, tablethez és notebookhoz (laptop) volt hozzáférése. A tanulók idegennyelvi tudásszintjének vizsgálata esetében láthatóvá vált, hogy a tablettel tanuló diákok előnye rajzolódott ki, azonban az eltérések a legtöbb esetben minimálisak voltak. Az átlag alatti és átlagos tudásszintű tanulók esetében nem volt statisztikailag igazolható eltérés, azonban az átlag feletti tudásszintű, tablettel tanuló diákok jobban teljesítettek a nyelvtan és az olvasott szövegértés területén. A matematika tantárgy esetében a bemeneti méréskor a tanulók elemi számolási készségeinek kiépültsége mind a tabletes, mind a csak hagyományos taneszközökkel tanuló csoportban a haladó szinten volt. Mivel a vizsgálati és a kontroll csoport között nem volt statisztikailag is igazolható eltérés, így kijelenthető volt, nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a tablettel támogatott tanulási környezet jobban segítette volna a tanulók tudásszintjének fejlődését a matematika oktatása során. Ugyanakkor igazolást nyert, hogy a tanulók tanulási motivációja erősebb a tablettel támogatott tanórák esetén, mint a csak hagyományos taneszközöket alkalmazó tanórákon.},
	keywords = {tablet; általános iskola; digitális pedagógia},
	year = {2022}
}

@{MTMT:32523671,
	title = {Az Észak-alföldi pedagógusok IKT-alapú módszertani továbbképzések iránti attitűdjének vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32523671},
	author = {Barnucz, Nóra},
	booktitle = {Felemelő oktatás},
	unique-id = {32523671},
	year = {2021},
	pages = {75-91},
	orcid-numbers = {Barnucz, Nóra/0000-0001-7832-3465}
}

@{MTMT:31887347,
	title = {A digitális pedagógia tartalmi és módszertani megjelenése a pedagógus továbbképzésben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31887347},
	author = {Dringó-Horváth, Ida and Dombi, Judit},
	booktitle = {Oktatás - Informatika - Pedagógia 2021 Konferencia},
	unique-id = {31887347},
	year = {2021},
	pages = {43-44}
}

@inbook{MTMT:32510028,
	title = {A pedagógusok digitális eszközhasználata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32510028},
	author = {Gaskó, Krisztina and Orgoványi-Gajdos, Judit and Zagyváné Szűcs, Ida and Bordáné Kovács, Zita},
	booktitle = {Új kutatások a neveléstudományokban 2020.},
	unique-id = {32510028},
	year = {2021},
	pages = {299-323},
	orcid-numbers = {Orgoványi-Gajdos, Judit/0000-0003-1783-6026}
}

@misc{MTMT:32386421,
	title = {Szakmódszertani-pedagógiai irodalomjegyzék földrajtanárok számára},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32386421},
	author = {Makádi, Marianna},
	unique-id = {32386421},
	year = {2021}
}

@CONFERENCE{MTMT:32212419,
	title = {How the Computers Arrived in the Hungarian Schools. A Long Journey from the 1960‘s to 2000‘s},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32212419},
	author = {Somogyvári, Lajos},
	booktitle = {Abstract Proceedings},
	unique-id = {32212419},
	year = {2021},
	pages = {147-148},
	orcid-numbers = {Somogyvári, Lajos/0000-0002-3352-7197}
}

@{MTMT:31652545,
	title = {A pedagógusok digitális eszközhasználata: tanári laptopok és interaktív panelek alkalmazása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31652545},
	author = {Bordáné, Kovács Zita and Zagyváné Szűcs, Ida},
	booktitle = {Család a nevelés és az oktatás fókuszában: XX. Országos Neveléstudományi Konferencia},
	unique-id = {31652545},
	year = {2020},
	pages = {287}
}

@{MTMT:31899632,
	title = {Tanári igények a pedagógus szakirányú továbbképzésekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31899632},
	author = {Dombi, Judit and Dringó-Horváth, Ida},
	booktitle = {Család a nevelés és az oktatás fókuszában: XX. Országos Neveléstudományi Konferencia},
	unique-id = {31899632},
	year = {2020},
	pages = {153-153}
}

@article{MTMT:31867427,
	title = {A digitális pedagógia tartalmi és módszertani megjelenése a pedagógus-továbbképzésben – egy széleskörű igényfelmérés eredményei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31867427},
	author = {Dringó-Horváth, Ida and Dombi, Judit},
	journal-iso = {ISKOLAKULTÚRA},
	journal = {ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA},
	volume = {30},
	unique-id = {31867427},
	issn = {1215-5233},
	year = {2020},
	eissn = {1588-0818},
	pages = {39-58},
	orcid-numbers = {Dombi, Judit/0000-0001-9278-9093}
}

@article{MTMT:31395559,
	title = {A nyelvkönyvpiac változásai. Nyelvkönyvcsaládokhoz kapcsolódó digitális tananyagok vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31395559},
	author = {Dringó-Horváth, Ida and Menyhei, Zsófia},
	journal-iso = {ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE},
	journal = {ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE},
	volume = {70},
	unique-id = {31395559},
	issn = {1215-1807},
	year = {2020},
	eissn = {1788-2400},
	pages = {51-82},
	orcid-numbers = {Dringó-Horváth, Ida/0000-0002-5246-7097}
}

@article{MTMT:31915136,
	title = {Az oktatásinformatika mint fejlesztendő kulcskompetencia a felsőoktatásban – különös tekintettel a tanárképzésre (Digital competences for teachers as key competences to develop in higher education – with particular attention to Teacher Training)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31915136},
	author = {Dringó-Horváth, Ida},
	journal-iso = {MODERN NYELVOKTATÁS},
	journal = {MODERN NYELVOKTATÁS},
	volume = {26},
	unique-id = {31915136},
	issn = {1219-638X},
	year = {2020},
	pages = {21-37},
	orcid-numbers = {Dringó-Horváth, Ida/0000-0002-5246-7097}
}

@article{MTMT:31847206,
	title = {„Húsz év múlva” – A digitális oktatás helyzete, eszközei, trendjei világszerte.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31847206},
	author = {Fehér, Péter},
	doi = {10.31074/gyntf.2020.2.350.372},
	journal-iso = {GYERMEKNEVELÉS},
	journal = {GYERMEKNEVELÉS: ONLINE TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT},
	volume = {8},
	unique-id = {31847206},
	year = {2020},
	eissn = {2063-9945},
	pages = {350-372},
	orcid-numbers = {Fehér, Péter/0000-0003-0246-7133}
}

@article{MTMT:31618628,
	title = {Az iskolai digitális érettség értékelésének lehetőségei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31618628},
	author = {Főző, Attila László and Racsko, Réka},
	journal-iso = {CIVIL SZLE},
	journal = {CIVIL SZEMLE},
	volume = {17},
	unique-id = {31618628},
	issn = {1786-3341},
	year = {2020},
	eissn = {1786-3341},
	pages = {93-113},
	orcid-numbers = {Racsko, Réka/0000-0001-8484-155X}
}

@{MTMT:31654284,
	title = {Pedagógusok digitális eszközhasználata: a pedagógusok attitűdjei és a digitális alkalmazások használatának gyakorisága},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31654284},
	author = {Gaskó, Krisztina and Orgoványi-Gajdos, Judit},
	booktitle = {Család a nevelés és az oktatás fókuszában: XX. Országos Neveléstudományi Konferencia},
	unique-id = {31654284},
	abstract = {A számítógéppel támogatott tanulás megjelenése a 70-80-as évekre tehető, de a digitális transzformáció a 2000-es években kezdett széles körben kibontakozni a hazai közoktatásban. Bár az ezredforduló után az iskolák eszközellátottsága és a pedagógusok digitális felkészültsége folyamatos javulást mutatott, a tendencia mértéke mindig alulmaradt az uniós irányelvekhez és az európai átlagértékekhez képest. (Molnár 2011; Czékmán és Fehér 2017). 
		Jelen előadás az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosító számú „Digitális kompetencia fejlesztése” című projekt alapkutatásának egyik részkutatását ismerteti, mely a pedagógusok digitális eszközökkel kapcsolatos attitűdjeire, illetve a digitális alkalmazások gyakoriságának vizsgálatára irányult. A kutatás eredményei azért is tarthatnak érdeklődésre számot, mert az adatfelvétel 2020 februárjában és márciusában, közvetlenül a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetése előtt valósult meg.
		A részkutatás keretében vizsgált kérdések a következők voltak:
		-Mit gondolnak a pedagógusok a digitális eszközök és alkalmazások funkciójáról és hatékonyságáról a tanulási-tanítási folyamatban?
		-Milyen mértékben érzik magukat felkészültnek a pedagógusok a digitális eszközök és alkalmazások tanulási folyamatba való beépítésére?
		-Milyen gyakran alkalmazzák a pedagógusok az iskolai foglalkozásokhoz kapcsolódóan a különböző digitális alkalmazásokat?
		
		A nagymintás (N=12657) kutatásban a konvergencia régió tankerületi fenntartású köznevelési intézményeiben dolgozó pedagógusok vettek részt. Az országos átlag adataihoz illesztett mintáról elmondható, hogy nemre és életkori megoszlásra reprezentatív (v.ö. Varga 2019). 
		Az eredményekből kirajzolódott, hogy a pedagógusok szerint a tanóra tervezését segítik a digitális eszközök és alkalmazások, ugyanakkor több felkészülési időt igényel ezek alkalmazása. Tanított tantárgytól függetlenül egyetértenek a pedagógusok abban is, hogy egy jó tanórához hozzátartoznak a digitális tanulási elemek, és a digitális eszközökkel könnyebb bevonni a diákokat a tanulásba. A reál tárgyakat tanító tanárok érzik leginkább úgy, hogy a kollégáikhoz viszonyítva többször használnak digitális eszközöket, és ők érzik magukat legfelkészültebbnek is ezek alkalmazására A pedagógusok életkora és a digitális tartalmak létrehozására való felkészültség szubjektív megítélése között enyhe negatív összefüggés rajzolódott ki. A tanárok jellemzően szövegszerkesztő és prezentációkészítő alkalmazásokat használnak a tanórákon, míg a tanulói feladatkiadásnál a számítógépes prezentációk készítése és bemutatása a legjellemzőbb gyakorlat, de ez is kevesebb mint az órák ötven százalékát érinti.
		Kulcsszavak: IKT, digitális eszközhasználat, pedagógus kompetenciák},
	year = {2020},
	pages = {285-286}
}

@mastersthesis{MTMT:31365521,
	title = {A rendvédelmi informatika egyes szervezési, műszaki és oktatási kérdései},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31365521},
	author = {Prisznyák, Szabolcs},
	unique-id = {31365521},
	year = {2020}
}

@article{MTMT:31169467,
	title = {The instruction of information technology in the education of non-commissioned officers in Hungarian law enforcement},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31169467},
	author = {Prisznyák, Szabolcs},
	doi = {10.32567/hm.2020.1.12},
	journal-iso = {HADMÉRNÖK},
	journal = {HADMÉRNÖK},
	volume = {15},
	unique-id = {31169467},
	abstract = {The author of the article presents the current situation of the instruction of information technology in the education of non-commission officers (NCOs) in the Hungarian law enforcement organisation. A survey was conducted through a questionnaire to assess experiences, consequences and to make suggestions for further improvement.},
	keywords = {education; police; disaster management; law enforcement; IT instruction; prison service},
	year = {2020},
	eissn = {1788-1919},
	pages = {183-194}
}

@article{MTMT:30852381,
	title = {IKT eszközök szerepe az angol nyelv oktatásában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30852381},
	author = {Barnucz, Nóra},
	doi = {10.1556/2063.28.2019.2.14},
	journal-iso = {EDUCATIO},
	journal = {EDUCATIO},
	volume = {28},
	unique-id = {30852381},
	issn = {1216-3384},
	year = {2019},
	eissn = {1419-8827},
	pages = {403-414},
	orcid-numbers = {Barnucz, Nóra/0000-0001-7832-3465}
}

@{MTMT:31128288,
	title = {A pedagógiai digitális kompetencia jelentősége és fejlesztési lehetősége a tanárképzésben oktatók körében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31128288},
	author = {Dringó-Horváth, Ida and M. Pintér, Tibor},
	booktitle = {Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. Absztraktkötet},
	unique-id = {31128288},
	year = {2019},
	pages = {275-275},
	orcid-numbers = {Dringó-Horváth, Ida/0000-0002-5246-7097; M. Pintér, Tibor/0000-0002-5212-4107}
}

@book{MTMT:3428221,
	title = {A Digitális alapú alprogram koncepciója},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3428221},
	isbn = {9789634960133},
	author = {Czirfusz, Dóra and Király, Sándor and Komló, Csaba and Habók, Lilla and Lanszki, Anita and Papp-Danka, Adrienn and Racsko, Réka},
	editor = {Komló, Csaba and Racsko, Réka},
	publisher = {Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó},
	unique-id = {3428221},
	year = {2018},
	orcid-numbers = {Lanszki, Anita/0000-0002-1185-2837; Racsko, Réka/0000-0001-8484-155X; Racsko, Réka/0000-0001-8484-155X}
}

@article{MTMT:30371354,
	title = {IKT a tanárképzésben: a magyarországi képzőhelyek tanárképzési moduljában oktatók IKT-mutatóinak mérése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30371354},
	author = {Dringó-Horváth, Ida},
	journal-iso = {ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE},
	journal = {ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE},
	volume = {68},
	unique-id = {30371354},
	issn = {1215-1807},
	year = {2018},
	eissn = {1788-2400},
	pages = {13-41},
	orcid-numbers = {Dringó-Horváth, Ida/0000-0002-5246-7097}
}

@misc{MTMT:31179630,
	title = {ADALÉKOK A NEUMANN JÁNOS SZÁMÍTÓGÉPTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ, A 20. SZÁZADBAN},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31179630},
	author = {Havass, Miklós},
	unique-id = {31179630},
	year = {2018}
}

@article{MTMT:3401510,
	title = {Az infokommunikációs technológiák megjelenése és térnyerése az általános iskola kezdő szakaszában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3401510},
	author = {Lénárd, András},
	journal-iso = {TANÍTÓ},
	journal = {TANÍTÓ},
	volume = {53},
	unique-id = {3401510},
	issn = {0496-8387},
	year = {2018},
	pages = {5-8},
	orcid-numbers = {Lénárd, András/0000-0003-3467-9456}
}