TY - JOUR AU - Kombarov, Volodymyr AU - Tsegelnyk, Yevgen AU - Plankovskyy, Sergiy AU - Aksonov, Yevhen AU - Kryzhyvets, Yevhen TI - Investigation of the Required Discreteness of Interpolation Movement Parameters in Cyber-physical Systems JF - PERIODICA POLYTECHNICA-MECHANICAL ENGINEERING J2 - PERIOD POLYTECH MECH ENG VL - 66 PY - 2021 IS - 1 SP - 1 EP - 9 PG - 9 SN - 0324-6051 DO - 10.3311/PPme.17884 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33023893 ID - 33023893 LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Balázs, Barnabás Zoltán AU - Takács, Márton TI - Experimental investigation and optimisation of the micro milling process of hardened hot-work tool steel JF - INTERNATIONAL JOURNAL OF ADVANCED MANUFACTURING TECHNOLOGY J2 - INT J ADV MANUFACT TECHNOL VL - 106 PY - 2020 SP - 5289 EP - 5305 PG - 17 SN - 0268-3768 DO - 10.1007/s00170-020-04991-x UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/31165128 ID - 31165128 LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Geier, Norbert AU - Pereszlai, Csongor TI - Analysis of Characteristics of Surface Roughness of Machined CFRP Composites JF - PERIODICA POLYTECHNICA-MECHANICAL ENGINEERING J2 - PERIOD POLYTECH MECH ENG VL - 64 PY - 2020 IS - 1 SP - 67 EP - 80 PG - 14 SN - 0324-6051 DO - 10.3311/PPme.14436 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/31034222 ID - 31034222 N1 - Funding Agency and Grant Number: EUEuropean Union (EU) [739592]; Higher Education Excellence Program of the Ministry of Human Capacities of Budapest University of Technology and Economics (BME FIKP-NANO); Fraisa; [2018-2.1.15-TET-PT-2018-00012] Funding text: This research was partly supported by the EU H2020-WIDESPREAD-01-2016-2017-TeamingPhase2-739592 project "Centre of Excellence in Production Informatics and Control" (EPIC). This work was partly supported by the Higher Education Excellence Program of the Ministry of Human Capacities in the frame of the Nanotechnology and Material Science research area of Budapest University of Technology and Economics (BME FIKP-NANO) and by the 2018-2.1.15-TET-PT-2018-00012 project. Furthermore, the authors acknowledge to Gyula Matyasi, Norbert Forintos, Barnabas Balazs and Tamas Ibriksz for their participation in the experimental work. Last, but not least authors are glad for the support provided by Fraisa. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Rechenko, D. S. AU - Kamenov, R. U. AU - Balova, D. G. AU - Aubakirova, A. K. AU - Chernykh, I. K. TI - The influence of sharpness of cutting tool on processing of steel 07X16H4B JF - Omsk Scientific Bulletin J2 - Omsk Scientific Bulletin VL - 168 PY - 2019 IS - 6 SP - 10 EP - 14 PG - 5 SN - 1813-8225 DO - 10.25206/1813-8225-2019-168-10-14 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/31029704 ID - 31029704 LA - Russian DB - MTMT ER - TY - THES AU - Biró, István TI - A forgácsleválasztás energetikai modelljének kiterjesztése nagy szilárdságú acél precíziós és mikroforgácsolási technológiájához PB - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem PY - 2018 SP - 165 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/3383924 ID - 3383924 AB - A forgácsolás napjainkban és a hosszútávú jövőben is az alkatrészek gyártásának egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. A műszaki termékeket jellemző miniatürizálás miatt egyre nagyobb hangsúly helyeződik a precíziós- és mikroforgácsolási eljárásokra, melyek során új, korszerű anyagok munkálandók meg. Doktori kutatásom során az S960QL minőségű, nagy szilárdságú szerkezeti acélon, szabályos élű szerszámmal végzett forgácsleválasztás körülményeit vizsgáltam. Ezt a forgácsolás energetikai jellemzőinek, azon belül a forgácsképzés és az ezzel járó deformációs folyamatok megvalósításához szükséges fajlagos forgácsolási erő értékelésével végeztem. A fajlagos erő modelljének olyan, a technológiai paraméterek függvényében történő kiterjesztését tűztem ki célul, melynek köszönhetően hatékonyan egyesíthető a már jól ismert makromegmunkálási zóna leírása a mikrométer nagyságrendű forgácsvastagság mellett történő forgácsoláséval. Kutatómunkám első lépéseként áttekintettem a vizsgált anyag minőségi csoportjának jellegzetességeit, illetve összefoglaltam azokat a folyamatjellemzőket és modellezési lehetőségeiket, melyek a forgácsolást a folyamat fenntartásának energiaszükséglete tekintetében jellemzik. Kutatási céljaim eléréséhez szisztematikus forgácsolási kísérleteket végeztem a technológiai paramétereknek adott tartományokon belül vett nagyszámú kombinációja mellett. Homlokmarási kísérleteket hajtottam végre annak érdekében, hogy a forgácsolás energetikai körülményeinek változását, a változás karakterisztikáját annak folyamatában vizsgálhassam. Ezt követően homlokbeszúró esztergálási teszteket realizáltam, melyeknek kettős feladata volt: egyrészt a marási kísérletekből kapott eredmények ellenőrzése, másrészt azon hipotéziseim igazolása, melyeket a homlokmarások adatainak kiértékelési eredményei és a vonatkozó szakirodalmi ismeretek összevetése alapján megfogalmaztam meg. Munkám eredményeként jegyezhető a megállapítás, miszerint az S960QL acél forgácsolása során a fajlagos forgácsolóerőnek az elméleti forgácsvastagság függvényében értelmezett görbéjében új szakaszhatár azonosítható a mikroméretű forgácsvastagság tartományán. Mérési adataim alapján azonosítottam a fajlagoserő-görbének az új szakaszhatár által határolt szakaszát a technológiai paraméterek vizsgált tartományára vonatkozóan, ahol a munkadarab-anyag felületi rétegének lokális rugalmas és képlékeny alakítása történik anyagleválasztás nélkül. Ily módon a szakaszhatár helye az anyagleválasztás alsó technológiai korlátját definiálja. Ezt alátámasztják a homlokbeszúró esztergálás kiértékelésének eredményei, melyeket célzottan úgy terveztem, hogy az anyagleválasztás során ténylegesen működő, deformálatlan forgácskeresztmetszet geometriai mérésére a forgácsolást követően lehetőségem legyen. Az ily módon validált homlokmarási adatok rámutattak, hogy az új szakaszhatárt azonosító forgácsvastagság értéke elsődlegesen az élenkénti előtolás, másodlagosan a forgácsoló sebesség növelésével növekszik. E jelenségek közvetetten azonosíthatók a szakirodalomban fellelhető független kutatási eredményekben is. Kutatómunkám további hozománya e tényszerű megállapítások mellett olyan kísérleti és kiértékelési módszer-együttes, mely lehetővé teszi a fajlagos forgácsolóerő részletes vizsgálatát mérési adatokra alapozva, kezelve az olyan tranziens jelenségeket is, mint a szerszámél belépése és kilépése az anyagból. A kiértékelési módszertanokat egyedi, jelen körülményekre specifikált szoftverekbe ágyaztam, biztosítva ezzel a mérési adatok hatékony és reprodukálható kiértékelését. A dolgozatban ismertetett kutatás folytatásaként említem újabb kísérletek elvégzését a technológiai paraméterek jelenleg nem vizsgált tartományán, továbbá az új tudományos megállapításaim érvényességének vizsgálatát más fémes anyagok esetére is. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CONF AU - Biró, István AU - Szalay, Tibor AU - Geier, Norbert ED - Monostori, László ED - Stépán, Gábor ED - Bachrathy, Dániel TI - Effect of cutting parameters on section-borders of the empirical specific cutting force model for cutting with micro-sized uncut chip thickness T2 - 8th CIRP Conference on High Performance Cutting PB - College International pour la Recherche en Productique, CIRP C1 - Budapest T3 - Procedia CIRP, ISSN 2212-8271 ; 77. PY - 2018 PG - 4 DO - 10.1016/j.procir.2018.09.015 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/3421809 ID - 3421809 N1 - MTA SZTAKI Conference code: 141997 Cited By :12 Export Date: 18 January 2022 Correspondence Address: Biró, I.; Budapest Univerity of Technology and Economics, Műegyetem rkp. 3, Hungary; email: biro@manuf.bme.hu Funding details: Horizon 2020 Framework Programme, H2020, 739592 Funding text 1: The authors would like to acknowledge the support provided by the CEEPUS III HR 0108 project. This research was partly supported by the EU H2020-WIDESPREAD-01-2016-2017-TeamingPhase2-739592 project “Centre of celleExnce in Production Inorf aticm s and Control” (EPI).C AB - Miniaturization is a general trend in part manufacturing: the size of the components and the rate of corresponding tolerance shrink. This fact makes the appliance of precision- and micromachining operations required. Mechanical cutting has been successfully adapted to perform precision machining and microcutting with uncut chip thickness typically under 0.01 mm. Size effect is dominant in this scale: the amount of specific cutting energy greatly increases according the type of material deformation occurring at the cutting edge radius. The multi-sectioned empirical model of specific cutting force proved to be an effective model to indicate such transient mechanisms. Aim of current research is to describe the effect of cutting parameters on the known section borders (called boundary chip thicknesses) in the model of specific cutting force. As a result, the newly created empirical models involve feed rate and cutting speed as direct input parameters, and assumption has been made to explain the physical meaning behind boundary chip thicknesses from the aspect of material deformation. LA - English DB - MTMT ER -