@article{MTMT:32124363,
	title = {Az epidemiológiai surveillance és járványmatematikai előrejelzések szerepe a pandémiás hullámok megelőzésében, mérséklésében – hol tartunk most, és hová kellene eljutni},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32124363},
	author = {Oroszi, Beatrix and Horváth, Judit Krisztina and Túri, Gergő and Krisztalovics, Katalin and Röst, Gergely},
	doi = {10.1556/112.2021.00007},
	journal-iso = {SCI SEC},
	journal = {SCIENTIA ET SECURITAS},
	volume = {2},
	unique-id = {32124363},
	abstract = {A  Járványmatematikai  és  Epidemiológiai  Projekt  egy  egyedülálló  kezdeményezés  Magyarországon,  mely  jelentős  tudást és tapasztalatot halmozott fel a COVID–19 világjárvány során. Jelen tanulmány a pandémia 2. hullámának példáján keresztül áttekinti, hogy miként működött a járványügyi észlelés és monitorozás rendszere, hogyan, milyen eredményekkel  végezték  a  projekt  munkatársai  a  helyzet-  és  kockázatértékelést,  az  előrejelzések  készítését,  végül  javaslatokat fogalmaz meg a surveillance- és előrejelző rendszer fejlesztésére a járványügyi biztonság növelése érdekében.A 2. járványhullám 2020. június 22. és 2021. január 24. között zajlott Magyarországon, melynek során a megerősített  COVID–19  esetek  száma  356  197  fő  volt,  ami  az  első  hullámban  regisztrált  esetszám  87-szerese.  Összesen  12 226 megerősített COVID–19 halálesetet regisztráltak, az első hullámban jelentett szám 21-szeresét. Az országos R érték először 2020 augusztusában emelkedett 1,0 fölé. Mintegy 3 héttel azután, hogy az R érték augusztus utolsó hetében tartósan 1,0 fölé emelkedett, a halálos kimenetelű COVID–19 esetszámok növekedése is elindult, mivel a fiatalokról a járvány az idősebb korosztályokra is átterjedt. Mindezt a matematikai modellezési eredmények hetekkel korábban jelezték. November elején az előrejelzés 12 000 fő feletti kórházi ápoltat vetített előre a karácsonyi időszakra, melynek el-kerülésére kormányzati intézkedéscsomag készült. A 2020. november 11-i szigorítás a járványt az eredeti pályáról eltérítette, így a kórházban kezeltek száma a 2. hullámban az előrejelzésnek megfelelően 8018 főnél elérte a csúcsot, majd csökkenni kezdett. Január elején a modellezés azt mutatta, hogy a lecsengő szakaszban, az akkori intézkedések mellett is képes az időközben hazánkban is megjelent új variáns, a gyorsabban terjedő SARS-CoV-2 B.1.1.7, járvány-ügyi fordulatot hozni, ami szintén megvalósult.  Összességében az epidemiológiai helyzetértékelés és matematikai modellezés képes volt a második hullám minden fő aspektusát időben és jól megragadni, a veszélyes folyamatokat előre jelezni és ezzel lehetőséget adni a gyors reagálásra. A 2. hullám tapasztalatai megmutatták, hogy a járványmatematikai és epidemiológiai képességek milyen hozzá-adott értékkel bírnak a döntéstámogatásban. Az észlelési és előrejelzési rendszereink megerősítése és a matematikai modellezéssel  egységes  keretrendszerben  történő  továbbfejlesztése  további  lehetőségeket  nyithat  meg  az  észlelés,  megelőzés, egészségügyi és gazdasági károk elhárítása érdekében szükséges döntési folyamatok bizonyítékalapú támogatásában, és az ország járványügyi biztonságának növelésében.},
	keywords = {SURVEILLANCE; epidemiológia; matematikai modellezés; COVID-19; egészségbiztonság; pandémia; evidenciákkal támogatott döntéshozatal},
	year = {2021},
	eissn = {2732-2688},
	pages = {38-53},
	orcid-numbers = {Oroszi, Beatrix/0000-0001-8915-0336; Röst, Gergely/0000-0001-9476-3284}
}