TY - JOUR AU - Lengyel, Imre TI - A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 37 PY - 2023 IS - 4 SP - 51 EP - 81 PG - 31 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.37.4.3490 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34415923 ID - 34415923 AB - Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg.Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Nagy, Gáborné AU - András, István AU - Konczosné Szombathelyi, Márta TI - Az üzleti szféra felé nyitás tényezőinek vizsgálata egy hazai felsőoktatási intézmény példáján JF - MARKETING ÉS MENEDZSMENT J2 - MARKETING ÉS MENEDZSMENT VL - 56 PY - 2022 IS - 3 SP - 33 EP - 42 PG - 10 SN - 1219-0349 DO - 10.15170/MM.2022.56.03.03 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33272386 ID - 33272386 AB - A TANULMÁNY CÉLJAJelen tanulmány célja egy alkalmazott tudományok egyetem példáján keresztül bemutatni, hogy az üzleti szféra közelségének megteremtéséhez, az új kapcsolatok kialakításához milyen folyamatok vezettek. További cél a felsőoktatási intézmény vállalatszerű működésből eredő sikerességi faktorok feltárása, azok felhajtó erejének, hatásának jellemzése.ALKALMAZOTT MÓDSZERTANAz alkalmazott módszer a felsőoktatás hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése, amely a felsőoktatás és a vállalati kapcsolatok témájával foglalkozik, másrészt mindazon dokumentumok, amelyek a hazai felsőoktatás irányát írják elő (bolognai rendszer, duális képzés, kancellári rendszer, modellváltás), valamint a vizsgált intézmény dokumentumai. Utóbbiak közül kiemelten azok, amelyek arról adnak képet, hogy szervezeti szinten a menedzsment milyen változásokat vezetett be az attitűddel kapcsolatos összhang megteremtése érdekében, és mindez hogyan hatott a vállalati kapcsolatok kialakítására.LEGFONTOSABB EREDMÉNYEKA felsőoktatás átalakulása, az ágazati vállalati kapcsolatrendszer elképzeléseinek megjelenése új működési modell kialakítására adott lehetőséget az egyetemek számára. Ott, ahol a felsőoktatás és az üzleti szféra innovatív, inspiráló kapcsolatot tud kialakítani egymás között, stratégiai ágazati szerepkör alakulhat ki, és az intézmény ebben a térben központi tényezővé válhat. Mindezen folyamatok során a menedzsment működése vállalati attitűdökkel bővülhet.GYAKORLATI JAVASLATOKA változások korát élő felsőoktatás egy bemutatott esetének a példája, a menedzsment által kijelölt új „működési minta” kialakulásának a vizsgálata, a vállalatszerű működésből eredő sikerességi faktorok feltárása, azok felhajtó erejének, hatásának jellemzése hasznosítható tapasztalatokkal szolgálhatnak hasonló intézmények vezetői döntéseihez. Adaptálható tartalommal szolgálhatnak olyan más, rendkívüli dinamikákat megélő szervezeti kultúrák számára, amelyek nyitottak az innovatív változtatásokra. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Pirohov-Tóth, Barbara TI - A felsőoktatás átalakulása és dilemmái az elmúlt években JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 18 PY - 2022 IS - 4-6 SP - 338 EP - 348 PG - 11 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2022.1224 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33736944 ID - 33736944 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Polónyi, István TI - Felsőoktatás-politikai tévelygések JF - EDUCATIO J2 - EDUCATIO VL - 31 PY - 2022 IS - 1 SP - 70 EP - 84 PG - 15 SN - 1216-3384 DO - 10.1556/2063.31.2022.1.6 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/32768858 ID - 32768858 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Csók, Cintia TI - Egy előre bejelentett negatív megtérülés krónikája JF - CIVIL SZEMLE J2 - CIVIL SZLE VL - Klsz. PY - 2021 IS - 2 SP - 205 EP - 230 PG - 26 SN - 1786-3341 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34011590 ID - 34011590 LA - Hungarian DB - MTMT ER -