@article{MTMT:34415923,
	title = {A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34415923},
	author = {Lengyel, Imre},
	doi = {10.17649/TET.37.4.3490},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {37},
	unique-id = {34415923},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg.Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja.},
	year = {2023},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {51-81}
}

@article{MTMT:33272386,
	title = {Az üzleti szféra felé nyitás tényezőinek vizsgálata egy hazai felsőoktatási intézmény példáján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33272386},
	author = {Nagy, Gáborné and András, István and Konczosné Szombathelyi, Márta},
	doi = {10.15170/MM.2022.56.03.03},
	journal-iso = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT},
	journal = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT},
	volume = {56},
	unique-id = {33272386},
	issn = {1219-0349},
	abstract = {A TANULMÁNY CÉLJAJelen tanulmány célja egy alkalmazott tudományok egyetem példáján keresztül bemutatni, hogy az üzleti szféra közelségének megteremtéséhez, az új kapcsolatok kialakításához milyen folyamatok vezettek. További cél a felsőoktatási intézmény vállalatszerű működésből eredő sikerességi faktorok feltárása, azok felhajtó erejének, hatásának jellemzése.ALKALMAZOTT MÓDSZERTANAz alkalmazott módszer a felsőoktatás hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése, amely a felsőoktatás és a vállalati kapcsolatok témájával foglalkozik, másrészt mindazon dokumentumok, amelyek a hazai felsőoktatás irányát írják elő (bolognai rendszer, duális képzés, kancellári rendszer, modellváltás), valamint a vizsgált intézmény dokumentumai. Utóbbiak közül kiemelten azok, amelyek arról adnak képet, hogy szervezeti szinten a menedzsment milyen változásokat vezetett be az attitűddel kapcsolatos összhang megteremtése érdekében, és mindez hogyan hatott a vállalati kapcsolatok kialakítására.LEGFONTOSABB EREDMÉNYEKA felsőoktatás átalakulása, az ágazati vállalati kapcsolatrendszer elképzeléseinek megjelenése új működési modell kialakítására adott lehetőséget az egyetemek számára. Ott, ahol a felsőoktatás és az üzleti szféra innovatív, inspiráló kapcsolatot tud kialakítani egymás között, stratégiai ágazati szerepkör alakulhat ki, és az intézmény ebben a térben központi tényezővé válhat. Mindezen folyamatok során a menedzsment működése vállalati attitűdökkel bővülhet.GYAKORLATI JAVASLATOKA változások korát élő felsőoktatás egy bemutatott esetének a példája, a menedzsment által kijelölt új „működési minta” kialakulásának a vizsgálata, a vállalatszerű működésből eredő sikerességi faktorok feltárása, azok felhajtó erejének, hatásának jellemzése hasznosítható tapasztalatokkal szolgálhatnak hasonló intézmények vezetői döntéseihez. Adaptálható tartalommal szolgálhatnak olyan más, rendkívüli dinamikákat megélő szervezeti kultúrák számára, amelyek nyitottak az innovatív változtatásokra.},
	year = {2022},
	eissn = {2786-3395},
	pages = {33-42}
}

@article{MTMT:33736944,
	title = {A felsőoktatás átalakulása és dilemmái az elmúlt években},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33736944},
	author = {Pirohov-Tóth, Barbara},
	doi = {10.24307/psz.2022.1224},
	journal-iso = {POLGÁRI SZEMLE},
	journal = {POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT},
	volume = {18},
	unique-id = {33736944},
	issn = {1786-6553},
	year = {2022},
	eissn = {1786-8823},
	pages = {338-348}
}

@article{MTMT:32768858,
	title = {Felsőoktatás-politikai tévelygések},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32768858},
	author = {Polónyi, István},
	doi = {10.1556/2063.31.2022.1.6},
	journal-iso = {EDUCATIO},
	journal = {EDUCATIO},
	volume = {31},
	unique-id = {32768858},
	issn = {1216-3384},
	year = {2022},
	eissn = {1419-8827},
	pages = {70-84}
}

@article{MTMT:34011590,
	title = {Egy előre bejelentett negatív megtérülés krónikája},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34011590},
	author = {Csók, Cintia},
	journal-iso = {CIVIL SZLE},
	journal = {CIVIL SZEMLE},
	volume = {Klsz.},
	unique-id = {34011590},
	issn = {1786-3341},
	year = {2021},
	eissn = {1786-3341},
	pages = {205-230}
}