@inbook{MTMT:34347227,
	title = {A mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásának árnyoldalai [The Downsides of Using AI in Agriculture]},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34347227},
	author = {Hampel, György},
	booktitle = {Mezőgazdasági és vidékfejlesztési kutatások a jövő szolgálatában 4.},
	unique-id = {34347227},
	abstract = {Életünk számos területén segítenek a mesterséges intelligenciával ellátott informatikai alkalmazások. A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása – számos potenciális előnye következtében – egyre terjed a mezőgazdaságban is. A MI mind a növénytermesztéseben, mind az állattenyésztésben segíthet a tervezésben, támogathat munkafolyamatokat, gyorsabbá, hatékonyabbá, emberi hibáktól mentessé teheti a döntéshozatalt; végső soron a MI helyes használata a gazdák, illetve gazdaságok számára nagyobb megtérülést eredményezhet. Ugyanakkor a MI alkalmazásának árnyoldalai is lehetnek: a nem megfelelően képzett gazdálkodók számára kihívást jelenthet a MI használata; a magas költségek kizárhatják az MI alkalmazásából a nem tőkeerős gazdálkodókat, ami versenyhátrányt jelenthet számukra, ezzel a mezőgazdasági területek és a tőke további koncentrációját idézve elő; a MI növelheti a magasan képzett munkaerő iránti igényt, ugyanakkor hozzájárulhat az alacsonyan képzettek körében a munkanélküliség növekedéséhez. A rendszereket és az adatokat védeni szükséges, hiszen a MI-vel kiegészített informatikai rendszerek óhatatlanul – egyre kifinomultabb – kibertámadásoknak lesz kitéve. Az adatok megfelelőségéről, helyességéről folyamatosan gondoskodni kell. Az adatokkal kapcsolatban jogi kérdések is felmerülhetnek: ki a gazdálkodónál működtetett rendszerekben összegyűjtött adatok tulajdonosa? Ha nem (csak) a gazdálkodó, akkor ez az autonómiájának elvesztéséhez vezethet. Továbbá: az adatokat ki mire és hogyan használhatja fel? A MI-vel ellátott rendszerek a gazdálkodók számára „fekete dobozok”, csak remélhetik, hogy egy adott helyzetben hatékonyak, jól működnek. Ha mégsem, és a rendszerek – anyagi és nem anyagi – kárt okoznak, akkor ki lesz a felelős: a rendszert létrehozó, a forgalmazó vagy a MI-ben vakon megbízó gazdálkodó? Ha országok, régiók mezőgazdaságában meghatározó, vagy akár megkerülhetetlen lesz a MI, akkor a mezőgazdaságban történő alkalmazásának árnyoldalait, veszélyeit globális szinten is célszerű felmérni és a lehetséges kockázatokat kezelni kell, továbbá a gazdálkodók számára ezeket tudatosítani szükséges, még azelőtt, hogy jelentős kár származna a potenciális veszélyforrások figyelmen kívül hagyásából.},
	keywords = {Mezőgazdaság; Kockázat; Mesterséges intelligencia; veszély},
	year = {2023},
	pages = {63-79},
	orcid-numbers = {Hampel, György/0000-0003-0550-1878}
}

@article{MTMT:33559509,
	title = {Digitalizáció és üzleti teljesítmény – hazai feldolgozóipari tapasztalatok},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33559509},
	author = {Losonci, Dávid and Lőrincz, László and Granát, Marcell and Városiné Demeter, Krisztina},
	doi = {10.18414/KSZ.2023.1.82},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {70},
	unique-id = {33559509},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A digitalizáció – és a feldolgozóiparban annak csúcsát képviselő ipar 4.0 – ma már áthatja a világ minden gazdaságát. A gazdasági és tudományos világ egyaránt arra számít – és az első eredmények alá is támasztják ezt a várakozást –, hogy a digitalizáció lesz az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása. Írásunk célja ennek az alaptételnek a vizsgálata két adatbázis – a digitalizációt vizsgáló Eurostat-felmérés magyar feldolgozóipari adatai és a hazai cégek mérleg- és eredménykimutatásait tartalmazó adatbázis – összekapcsolásával. Megközelítésünk egyediségét a minta kiterjedtsége (a teljes populáció körülbelül egyharmada), a beszámolókon alapuló adatok, valamint a nagyszámú digitalizációs eszköz és teljesítménymutató szisztematikus elemzése adja. Eredményeink arra utalnak, hogy a digitalizáció kiterjedtsége a gyakorlatban egyáltalán nem olyan széles körű, ahogyan az a szakirodalomban megjelenik. Pozitív kapcsolatai a teljesítménnyel – legalábbis egyelőre – nem igazán láthatók. Mindazonáltal az is elmondható, hogy létezik egy olyan vállalati kör, amely esetében valóban érzékelhető az előrelépés, de a teljesítményre gyakorolt hatás még ott sem egyértelmű.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: L21, M10, M15, O33},
	year = {2023},
	pages = {82-102},
	orcid-numbers = {Losonci, Dávid/0000-0003-0073-7849; Városiné Demeter, Krisztina/0000-0002-5967-8540}
}

@article{MTMT:33077422,
	title = {A mesterséges intelligencia elterjedésének geoökonómiai hatásai és Magyarország},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33077422},
	author = {Bánkuty-Balogh, Lilla Sarolta},
	doi = {10.47630/KULG.2022.66.7-8.102},
	journal-iso = {KÜLGAZDASÁG},
	journal = {KÜLGAZDASÁG},
	volume = {66},
	unique-id = {33077422},
	issn = {0324-4202},
	abstract = {A technológiai változásokat övező szenzációciklus jellemzője, hogy az emberek rövid távon túlbecsülik egy-egy innováció felforgató jellegét, míg hosszú távon alábecsülik azt. A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése olyan általános célú technológiai innováció, amely a gőzgép, az elektromosság vagy az internet megjelenéséhez hasonló mértékben formálhatja át a ma ismert társadalmi-gazdasági berendezkedést, azonban nem feltétlenül látványos, emberi teljesítményeket felülmúló mivolta, hanem számos ma még fel nem ismert közvetlen és közvetett hatása révén. Jelen tanulmány a mesterséges intelligencia mint általános célú technológia elterjedésének egyes globális és lokális, elsősorban geoökonómiai hatását vizsgálja, valamint betekintést nyújt a Magyarországot érintő kockázatokba és lehetőségekbe, különös tekintettel a várható munkaerőpiaci trendekre.},
	year = {2022},
	pages = {102-130}
}

@article{MTMT:32500661,
	title = {A magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége : Lehetünk-e digitális éllovasok?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32500661},
	author = {Brávácz, Ibolya and Krebsz, Rebeka},
	doi = {10.47630/KULG.2021.65.9-10.60},
	journal-iso = {KÜLGAZDASÁG},
	journal = {KÜLGAZDASÁG},
	volume = {65},
	unique-id = {32500661},
	issn = {0324-4202},
	year = {2021},
	pages = {60-85},
	orcid-numbers = {Brávácz, Ibolya/0000-0002-2823-3805}
}

@article{MTMT:31813598,
	title = {A kormányzati támogatások hatása a járműipari vállalatok pénzügyi teljesítményére az Ipar 4.0 korában Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31813598},
	author = {Halmosi, Péter},
	journal-iso = {KÖZ-GAZDASÁG},
	journal = {KÖZ-GAZDASÁG},
	unique-id = {31813598},
	issn = {1788-0696},
	year = {2021},
	pages = {1-17}
}

@techreport{MTMT:32514617,
	title = {Ipar 4.0 érettségi felmérés kérdőíves módszertana},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32514617},
	author = {Nick, Gábor and Beregi, Richárd and Domián, Krisztina and Mezgár, István and Nacsa, János and Smejkál, Péter and Szalavetz, Andrea and Szaller, Ádám and Várgedő, Tamás},
	unique-id = {32514617},
	year = {2021}
}

@article{MTMT:32617920,
	title = {A hazai kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége és külpiaci tevékenysége közötti kapcsolat néhány kérdése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32617920},
	author = {Szabó, Zsolt Roland and Szedmák, Borbála and Tajti, Anna},
	doi = {10.47630/KULG.2021.65.11-12.3},
	journal-iso = {KÜLGAZDASÁG},
	journal = {KÜLGAZDASÁG},
	volume = {65},
	unique-id = {32617920},
	issn = {0324-4202},
	year = {2021},
	pages = {3-27},
	orcid-numbers = {Szabó, Zsolt Roland/0000-0002-7961-1298; Szedmák, Borbála/0000-0001-8984-8005}
}

@techreport{MTMT:31743357,
	title = {Effects of Industry 4.0 on FDI in the Visegrád countries},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31743357},
	author = {Götz, M and Éltető, Andrea and Tölgyessy Péterné Sass, Magdolna and Vlčková, J and Zacharová, A and Ferencikova, S and Bič, J and Kaczkowska-Serafińska, M},
	unique-id = {31743357},
	year = {2020},
	orcid-numbers = {Éltető, Andrea/0000-0003-2793-2281}
}

@article{MTMT:31307780,
	title = {A digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásai. Felkészültek-e a hazai vállalatok a benne rejlő nagy lehetőségre (vagy a veszélyekre)?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31307780},
	author = {Hortoványi, Lilla and Szabó, Zsolt Roland and Nagy, Sándor Gyula and Stukovszky, Tamás},
	doi = {10.47630/KULG.2020.64.3-4.73},
	journal-iso = {KÜLGAZDASÁG},
	journal = {KÜLGAZDASÁG},
	volume = {64},
	unique-id = {31307780},
	issn = {0324-4202},
	year = {2020},
	pages = {73-96},
	orcid-numbers = {Hortoványi, Lilla/0000-0002-4896-9641; Szabó, Zsolt Roland/0000-0002-7961-1298; Nagy, Sándor Gyula/0000-0003-2374-702X}
}

@book{MTMT:31655208,
	title = {Gazellák a ködben – Újfajta iparpolitika felé démonidézéssel? I.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31655208},
	author = {Kovács, Olivér},
	publisher = {ICEG Európa Központ},
	unique-id = {31655208},
	year = {2020},
	orcid-numbers = {Kovács, Olivér/0000-0001-8413-6973}
}

@article{MTMT:31128795,
	title = {Gazellák az iparpolitika tükrében, I.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31128795},
	author = {Kovács, Olivér},
	doi = {10.18414/Ksz.2020.1.54},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {67},
	unique-id = {31128795},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {Kétrészes tanulmányunk azt vizsgálja, hogy az ipar 4.0 és a digitális transzformáció korában közgazdasági szempontból indokolható-e a gyors növekedésű (gazella) vállalatokra kiemelten koncentráló szakpolitika, amely rajtuk keresztül kívánja visszafordítani a fejlett világ romló termelékenységi dinamikáját és gyenge növekedésének egyre inkább kirekesztő jellegét. Azaz arra keressük a választ, hogy van-e még közgazdaság-tudományi relevanciája annak a konvencionális megközelítésnek, hogy a szakpolitikának mindig és mindenkor a semlegesség elvét érdemes követnie. Az I. rész a gazellák elméleti és empirikus természetrajzát mutatja be: 1. mi tudható a gyors növekedésre képes vállalatok (gazellák) természetéről; 2. mi a gazellák gyakorlati jelentősége Európában, és mely dinamikus kölcsönhatások befolyásolják az effajta vállalkozói mentalitást. A II. rész – a gazellákat a világgazdasági kihívások komplex rendszerébe ágyazva – arra keresi majd a választ, hogy a modern gazdasági kormányzás feladhatja-e (és egyáltalán, fel kell-e adnia) a semlegesség elvét egy e vállalatokra koncentráló újfajta iparpolitikával annak érdekében, hogy előmozdítsa a kormányzásba vetett bizalmat erősítő termelékenységi javulást és az inkluzívabb növekedést az ipar 4.0 és a digitális gazdaság korában.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: L5, L6, O25, O4, O3.},
	year = {2020},
	pages = {54-87},
	orcid-numbers = {Kovács, Olivér/0000-0001-8413-6973}
}

@book{MTMT:31613007,
	title = {Inkluzív kormányzás az Ipar 4.0 korában - Japán mint az európai gazdasági kormányzás szenszeje?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31613007},
	author = {Kovács, Olivér},
	publisher = {ICEG Európa Központ},
	unique-id = {31613007},
	year = {2020},
	orcid-numbers = {Kovács, Olivér/0000-0001-8413-6973}
}

@article{MTMT:31378101,
	title = {The digital great leap forward mapping China's 21st century attempt to create a new growth model},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31378101},
	author = {Szunomár, Ágnes},
	doi = {10.1556/032.2020.00028},
	journal-iso = {ACTA OECON},
	journal = {ACTA OECONOMICA},
	volume = {70},
	unique-id = {31378101},
	issn = {0001-6373},
	year = {2020},
	eissn = {1588-2659},
	pages = {95-115}
}

@article{MTMT:31175818,
	title = {Technikai haladás és munka – történelmi és globális megközelítésben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31175818},
	author = {Artner, Annamária},
	doi = {10.14267/RETP2019.04.01},
	journal-iso = {KÖZ-GAZDASÁG},
	journal = {KÖZ-GAZDASÁG},
	volume = {14},
	unique-id = {31175818},
	issn = {1788-0696},
	year = {2019},
	pages = {11-22},
	orcid-numbers = {Artner, Annamária/0000-0002-3979-4624}
}

@article{MTMT:30899839,
	title = {A digitális nagy ugrás. lassulás és modernizációs stratégiaváltás Kínában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30899839},
	author = {Szunomár, Ágnes},
	doi = {10.18414/KSZ.2019.12.1312},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {66},
	unique-id = {30899839},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A digitalizáció napjainkra a kínai gazdaság fejlesztésének, modernizációjának kulcsterületévé vált. Jelen írás e kínai „digitális nagy ugrás”, azaz a korábbi modernizációs pálya radikális átalakításának esélyeit elemzi. Az irodalom szisztematikus áttekintése alapján a szerző összegyűjti, bemutatja és elemezi azon mutatókat, amelyek számszerűsítik Kína előrehaladását az új fejlesztési pályára való áttérés során, kitérve a hagyományos mérési megközelítések hiányosságaira is. Az elemzés megállapítja, hogy számos, a nemzetközi összehasonlításban rendszeresen használt mutató valóban megerősíti a kínai modernizációs stratégiaváltás eredményeit, s alátámasztja azt az optimista forgatókönyvet, amely szerint Kína magas jövedelmű státusa a közeljövőben elérhetővé válik. Ugyanakkor szükséges néhány nehezen számszerűsíthető, általános és minőségi feltételekkel körülhatárolható tényezőt is figyelembe venni. Ez utóbbi tényezőcsoport szorosabb kapcsolatot mutat az egyes országok fejlettségi szintjével, valamint a közepes jövedelmű országok fejlődési lehetőségeivel. E sajátosságok tekintetében pedig Kínának még hosszú utat kell megtennie, hogy a magas jövedelmű kategóriába kerülhessen.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: F63, L16, O14, P20, Q55.},
	year = {2019},
	pages = {1312-1346}
}