@article{MTMT:34050551,
	title = {Az Aceria fraxiniflora (Felt) (Acari: Eriophyoidea) gyors terjeszkedése és jelenleg ismert előfordulásai Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34050551},
	author = {Korda, Márton and Ripka, Géza and Csókáné Hirka, Anikó and Csóka, György},
	doi = {10.17164/EK.2022.08},
	journal-iso = {ERDÉSZETTUD KÖZL},
	journal = {ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {12},
	unique-id = {34050551},
	issn = {2062-6711},
	abstract = {A mikroszkopikus méretű gubacsatkák lágyszárú és fás szárú növények hajtásán, levelén, virágán és termésén élősködnek. Tápnövényeik nagyobb része a fás szárúak közül kerül ki. A közelmúltban amerikai kőrisen (Fraxinus pennsylvanica) megtalált Aceria fraxiniflora gubacsatka faj gyors terjedése szembetűnővé vált hazánkban. A jelenség vizsgálata során összesen tizenhét megyében, a főváros öt budai és kilenc pesti kerületében sikerült bizonyítani a faj jelenlétét. A felmérés során a faj gubacsai – Európában először – előkerültek a fehér kőrisről (F. americana) is. Az atkák szívogatásával érintett fákon a virágok, illetve termések gubacsosodásának mértéke potenciálisan felveti az inváziós amerikai kőris spontán terjedésének visszaesését is.},
	keywords = {özönnövény; gubacsatka; amerikai kőris; inváziós faj; passzív terjeszkedés},
	year = {2022},
	pages = {121-128},
	orcid-numbers = {Csóka, György/0000-0001-9132-4825}
}

@{MTMT:35347639,
	title = {Házi macska Felis catus Linnaeus, 1758.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35347639},
	author = {Lanszki, József and Lanszki-Széles, G.},
	booktitle = {Özönállatfajok Magyarországon},
	unique-id = {35347639},
	year = {2022},
	pages = {352-356},
	orcid-numbers = {Lanszki, József/0000-0002-2067-6601}
}

@article{MTMT:33295468,
	title = {Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33295468},
	author = {Meinhardt, Sarolta and Czóbel, Szilárd and Kovács-Hostyánszki, Anikó and Szigeti, Viktor and Tormáné Kovács, Eszter},
	doi = {10.56617/tl.3447},
	journal-iso = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / J LANDSCAPE ECOL},
	journal = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY},
	volume = {20},
	unique-id = {33295468},
	issn = {1589-4673},
	abstract = {Az általunk vizsgált idegenhonos inváziós fajok a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.), a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.), valamint a két inváziós aranyvessző faj: a kanadai (Solidago canadensis L.) és a magas (Solidago gigantea Ait) egyaránt kiváló mézelők. Emellett a fehér akác erdőgazdasági jelentősége is nagy. Inváziós jellegüknek köszönhetően azonban rendkívül komoly károkat képesek okozni a természetben, a lágyszárú fajok akár a mezőgazdaságban is. Vizsgálatunk során 2020-ban országos szakpolitikai szinten készítettünk interjúkat a négy legfőbb érintett ágazat képviselőivel: természetvédelmi, méhészeti, erdészeti, valamint mezőgazdasági szakemberekkel. A kutatás fókuszában a négy ágazat mézelő inváziós növényfajokkal kapcsolatos konfliktusos pontjainak és együttműködési lehetőségeinek feltárása volt. Az interjú összefoglalókat kvalitatív elemzésnek vetettük alá. Eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált fajok elterjedését és trendjeit az ágazatok részben eltérően ítélik meg. A vizsgált fajok közül a legmarkánsabb ellentét egyértelműen az akác kapcsán érzékelhető az ágazatok között. A természetvédelmi ágazat számára a fehér akác az egyik legártalmasabb özönfaj, a méhészek legfontosabb mézelő növényfaja, az erdőgazdálkodók számára értékes faanyagot jelent, inváziós jellegét egyes szakemberek nem ismerik el. A közönséges selyemkóró, valamint az inváziós aranyvessző fajok tömeges jelenléte a természetvédelem és a mezőgazdaság számára egyaránt komoly költségeket jelent a visszaszorítás szükségessége és a mezőgazdálkodók számára a támogatásokból való kizárás lehetősége miatt is. A méhészek számára a selyemkóró néhány évtizeddel ezelőtti jelentőségéből folyamatosan veszít, köszönhetően annak, hogy a klímaváltozás kapcsán bekövetkező szárazodás hatására nektár produkciós képessége jelentősen lecsökkent. Az aranyvessző jelentősége a méhcsaládok betelelésében rejlik, ugyanis kulcsfontosságú a raktáraik feltöltése természetes virágporral, ez pedig az utolsó jelentős virágzású méhlegelő az évben. Az ágazati szakértők visszajelzései alapján a vizsgált fajokat érintő legtöbb jogszabály és támogatás a visszaszorítást hivatottak segíteni. A támogatások között azonban akad olyan, amely inkább a terjedést segíti elő. Az érintett ágazatok eltérő érdekeikből adódóan különféleképpen értékelik az inváziós fajokat, azonban előremutató, hogy együttműködésekre is van hajlandóság és példa. Az ágazati véleményeket feltáró vizsgálat kiváló alapot adhat az ágazatok közötti párbeszédre és megoldási javaslatok feltárására.},
	keywords = {Forestry; nature conservation; Mezőgazdaság; Invasive plants; Természetvédelem; erdészet; Agriculture.; Beekeeping; méhészet; Inváziós növények; mézelő növények; honey plants},
	year = {2022},
	pages = {23-39},
	orcid-numbers = {Tormáné Kovács, Eszter/0000-0001-8509-6432}
}

@article{MTMT:33154273,
	title = {Towards an Understanding of the Geographical Background of Plants Invasion as a Natural Hazard: a Case Study in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33154273},
	author = {Szilassi, Péter and Visztra, Georgina Veronika and Soóky, Anna and Bátori, Zoltán and Hábenczyus, Alida Anna and Frei, Kata and Tölgyesi, Csaba and Balogh, Márton Bence},
	doi = {10.5937/gp26-37866},
	journal-iso = {GEOGRAPHICA PANNONICA},
	journal = {GEOGRAPHICA PANNONICA},
	volume = {26},
	unique-id = {33154273},
	issn = {0354-8724},
	year = {2022},
	eissn = {1820-7138},
	pages = {176-183},
	orcid-numbers = {Szilassi, Péter/0000-0003-0051-6739; Bátori, Zoltán/0000-0001-9915-5309; Tölgyesi, Csaba/0000-0002-0770-2107}
}

@book{MTMT:31316914,
	title = {Fekete lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. Black List. Invasive tree and shrub species of Hungary. Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. Grey List. Potentially invasive tree and shrub species of Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31316914},
	isbn = {9789633343579},
	author = {Bartha, Dénes},
	publisher = {University of Sopron Press},
	unique-id = {31316914},
	year = {2020}
}

@article{MTMT:31670650,
	title = {A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) tömegességének változásai homoki parlagokon szukcesszió és természetvédelmi kezelés hatására},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31670650},
	author = {Csecserits, Anikó and Halassy, Melinda and Rédei, Tamás and Szitár, Katalin and Botta-Dukát, Zoltán},
	doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.1},
	journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM},
	journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {26},
	unique-id = {31670650},
	issn = {1216-4585},
	year = {2020},
	eissn = {2786-3506},
	pages = {1-15},
	orcid-numbers = {Halassy, Melinda/0000-0001-8523-3169; Szitár, Katalin/0000-0002-8810-540X; Botta-Dukát, Zoltán/0000-0002-9544-3474}
}

@article{MTMT:30831170,
	title = {Egyes méhlegelő növények vizsgálata méhészeti értékek és természetvédelmi helyzet, valamint konfliktusok alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30831170},
	author = {Meinhardt, Sarolta},
	doi = {10.56617/tl.3451},
	journal-iso = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / J LANDSCAPE ECOL},
	journal = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY},
	volume = {17},
	unique-id = {30831170},
	issn = {1589-4673},
	year = {2019},
	pages = {16-22}
}