@book{MTMT:34151067,
	title = {Tabletek az iskolában. Kérdések és válaszok az intézményi bevezetéstől a hatékonyságig.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34151067},
	author = {Czékmán, Balázs},
	publisher = {Debreceni Egyetemi Kiadó},
	unique-id = {34151067},
	abstract = {Az oktatást támogató stratégiákra jelentős hatást gyakorolhatnak a jelenleg zajló negyedik ipari forradalom alapját is képező technológiai változások. Az új technológiák között olyanok szerepelnek, mint a 3D nyomtatás, a robotok, a mindenhol jelen lévő informatika (ubiquitous computing), a big data, valamint a mobil eszközök (Szűts, 2020). Utóbbi eszközökre alapulva, a globális oktatási trendeket tekintve, jelentős változást és hatást jelenthet a mobiltechnológia. A mobil eszközök közül az utóbbi időben elsősorban az okostelefonok és a tabletek emelkedtek ki, így 2015-ben a nemzetközi trendek már a táblagépek általános integráltságát jelezték (Johnson et al., 2015). Ennek megfelelően fokozatosan növekvő érdeklődés mutatkozott – különösen a közoktatási intézményekben – a táblagépek és az azokon futtatható mobil applikációk oktatási célú alkalmazása iránt (Major, Haßler és Henessy, 2017). Annak ellenére, hogy számos oktatási intézményben próbálnak tableteket használni, kevés kutatás irányult az új eszközök intézményi integrálásának folyamatára, az eszközökhöz kapcsolódó vagy azokkal alkalmazott pedagógiára, valamint a kiváltott hatások vizsgálatára (Savas, 2014). Doktori kutatássorozatunk célja így a tablettel támogatott tanulási környezet átfogó, több szempontból történő vizsgálata volt az alapfokú oktatásban.
		Kutatásunk első pillérében a táblagépek intézményi szintű integrációját és implementációját vizsgáltuk általános iskolákban (N=145). Kutatásunk második pillérében egyrészt a pedagógusok (N=29) mobil eszköz-használati hátterét, valamint digitális kompetencia (általános digitális kompetencia és mobil eszköz-használati kompetencia) szintjét és annak – a kutatás során esetlegesen bekövetkezett – változását térképeztük fel. Másrészt a tabletek pedagógiai tevékenységekre gyakorolt hatását, valamint a pedagógusok tabletes oktatáshoz való viszonyulását tártuk fel tanóra utáni kérdőívek elemzésével (N=1283). Kutatásunk harmadik pillérében a tabletek oktatási célú alkalmazásának tanulókra (N=653) gyakorolt hatásait (kognitív (értelmi) és affektív (érzelmi) területek) vizsgáltuk. A tablettel támogatott tanulási környezet intézményi szintű vizsgálatakor megállapítható volt, számos intézményben nem valósulhatott meg az 1:1 hozzáférés. A táblagépek átlagos életkora alapján az iskolák háromnegyede optimális helyzetben volt, egy részük viszont már elavult eszközökkel dolgozott. Bár a táblagépekhez szükséges online kapcsolatot biztosító internet sávszélességének átlagos értéke megfelelőnek mutatkozott, azonban az általunk elvárt kritikus értéket az iskolák közel fele nem érte el. A pedagógusokat vizsgálva láthatóvá vált, hogy többségük saját notebookkal, tablettel és okostelefonnal rendelkezett, az iskolák a pedagógusok egy részének notebookot és táblagépet bocsájtottak rendelkezésére. Bár a pedagógusok általános digitális kompetenciája és mobil eszköz-használati kompetenciája alacsony szintű volt,  a kutatás időtartama alatt a vizsgálati csoport esetében több kompetenciaterület is előrelépést mutatott. A tanórák pedagógiai-módszertani vizsgálatának eredményei megerősítették, hogy a tabletes órák szerkezete, pedagógiai-módszertani háttere eltért valamelyest a hagyományos tanórákétól. A didaktikai feladatok esetében a tabletes órákon a pedagógusok inkább a már tanult ismeretek ismétlő rendszerezésére helyezték a hangsúlyt, melyekhez hosszabb időtartamban használták a tableteket is. Előzetes várakozásainknak megfelelően, nőtt a tanulóközpontú módszerekre fordított idő. A munkaformák esetében nem meglepő módon csökkent a frontális munkaforma időtartama, azonban ugyancsak kevesebb idő},
	year = {2023}
}

@inbook{MTMT:30702468,
	title = {Tablettel támogatott oktatás: Nagyvolumenű nemzetközi és hazai kezdeményezések},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30702468},
	author = {Czékmán, Balázs},
	booktitle = {OKTATÁS-GAZDASÁG-TÁRSADALOM},
	unique-id = {30702468},
	abstract = {A tabletek 2010-es megjelenésétől kezdve, egyre több államilag (is) támogatott, nagyvolumenű informatikai kezdeményezés található nemzetközi szinten, melyek az alsó- és a középfokú oktatás táblagépekkel való ellátását célozták meg. Számos kormányzat a tanulók jelentős részét már ellátta eszközökkel, vagy épp a beszerzési fázisban van (Tamim et al., 2015). Az állami szintű innovatív törekvések ugyanakkor számos országnak okoztak, okoznak kihívásokat; több helyen az említett kezdeményezéseket elhalasztották, vagy teljesen meg is szüntették (Clarke et al., 2015). Több ország is említhető, ahol jelentős összegeket fektettek a vizsgált technológiába anélkül, hogy az állami szintű kezdeményezésnek megfelelően tervezett és előkészített pedagógiai, technológiai és infrastruktúrához kötődő háttere lett volna (lásd például Bruyckere, 2017; Michels, 2013; Trucano, 2015).
		Szisztematikus szakirodalmi feldolgozásunk elsődleges célja, hogy egy átfogó képet kaphassunk a nagyvolumenben indított 1:1 tabletes kezdeményezés (1) jellemzőiről (elhelyezkedés, finanszírozás, pedagógia), (2) pozitív vonatkozásairól és motívumairól, valamint (3) kihívásairól, megszűnésének okairól és hosszú távú fenntarthatóságának akadályairól. Az eredmények nyomán öt földrész 18 országának 25 különböző kezdeményezése rajzolódik ki, eltérő finanszírozással, különböző szemlélettel és célokkal. A túlnyomórészt államilag finanszírozott kezdeményezések közül élenjárójakként Dél-Korea és az Egyesült Királyság, míg az elhalasztott vagy megszüntetett projektek közül az Amerikai Egyesült Államok, Törökország és Thaiföld említhető meg. 
		
		From the advent of the tablets in 2010 more and more large-scale government supported
		initiatives appeared at international level which aimed the equipment with tablets of the
		primary and secondary level education. A government-scale innovative initiatives –
		beside the positive outcomes – also have their shady sides in many countries as some of
		the mentioned projects were postponed or even cancelled (Clarke et al, 2015). There are
		several nations to be mentioned where remarkable money was invested in the examined
		technology without any previously planned pedagogical, technological and infrastructural
		background (See, e.g. Bruyckere, 2017; Michels, 2013; Trucano, 2015). The goal of our
		systematic literature review is to show a global picture about the characteristics,
		advantages and challenges of the large-scale tablet initiatives at international and
		Hungarian level.},
	year = {2019},
	pages = {477-489}
}

@{MTMT:3361358,
	title = {Tablettel támogatott oktatás általános iskolában: egy tanév eredményei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3361358},
	author = {Czékmán, Balázs},
	booktitle = {Új kutatások a neveléstudományokban 2016},
	unique-id = {3361358},
	year = {2017},
	pages = {11-25}
}

@article{MTMT:3289828,
	title = {Transzverzális kompetenciák fejlesztésének pedagógiai módszerei, különös tekintettel a digitális kompetenciára},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3289828},
	author = {Kis-Tóth, Lajos and Gulyás, Enikő and Racsko, Réka},
	doi = {10.1556/2063.26.2017.2.6},
	journal-iso = {EDUCATIO},
	journal = {EDUCATIO},
	volume = {26},
	unique-id = {3289828},
	issn = {1216-3384},
	year = {2017},
	eissn = {1419-8827},
	pages = {230-245},
	orcid-numbers = {Racsko, Réka/0000-0001-8484-155X}
}