@{MTMT:34722040,
	title = {Green History? What is the Role of Historians' Work on Environmental Problems of the Past, and What Should it Be?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34722040},
	author = {Balogh, Róbert},
	booktitle = {Environmental Issues – Community Answers},
	unique-id = {34722040},
	year = {2024},
	pages = {72-86}
}

@article{MTMT:33778436,
	title = {Taxa of Vascular Plants Endemic to the Pannonicum Floristic Region},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33778436},
	author = {Riezing, Norbert},
	doi = {10.1556/034.65.2023.1-2.8},
	journal-iso = {ACTA BOT HUNG},
	journal = {ACTA BOTANICA HUNGARICA},
	volume = {65},
	unique-id = {33778436},
	issn = {0236-6495},
	abstract = {Following the work of Tatár (1939), no new revised and detailed list was made of endemic plants of the Pannonicum phytogeographical region, which takes into account the latest research results. A survey of vascular plants endemic and subendemic to the Pannonicum is presented here based on a critical revision of published and sometimes unpublished data on contemporary taxonomic and chorological knowledge. For this, it was necessary to review the delineation of Pannonicum and the problem of drawing the boundaries. I would also like to draw the attention to the Pannonian flora islands outside the Carpathians, which descend along the sandy alluvium of the Danube. The research covers 11 countries: Austria, Croatia, the Czech Republic, Hungary, Romania, Serbia, Slovakia, Slovenia and a small part of Bosnia and Herzegovina, Ukraine and Bulgaria (flora islands). The final evaluation of endemic status was made for 225 taxa of vascular plants, including 143 taxa confirmed as endemic or subendemic to the Pannonicum, 5 narrowly distributed taxa shared endemic of the Pannonicum and western part of the Carpaticum and 77 taxa are not endemic according to current taxonomic and phytogeographical knowledge (the list does not include hybrids). The final list of endemic and subendemic taxa includes 42 species, 29 subspecies and 73 apomictic species (including 47 taxa of Sorbus and 23 taxa of Taraxacum ). Tatár mentions 55 taxa (without apomicts) of which only 29 (53%) are still considered endemic today. In terms of habitat preferences for (sub)endemic taxa most plants (excluding apomictic taxa) occur in rocky or sandy habitats.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-2578},
	pages = {133-207}
}

@article{MTMT:33282994,
	title = {A Batyki-láprét botanikai értékei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33282994},
	author = {Fülöp, Bence and Király, Botond Gergely and Pacsai, Bálint and Bauer, Norbert and Bódis, Judit},
	doi = {10.17716/BotKozlem.2022.109.2.231},
	journal-iso = {BOTANIKAI KÖZL},
	journal = {BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {109},
	unique-id = {33282994},
	issn = {0006-8144},
	abstract = {Üde és nedves réttársulásaink átalakulása, elszegényedése a hagyományos gyepkezelések felhagyása, valamint a lecsapolások és a klímaváltozás miatt országszerte általános probléma. A Batyki-láprét (120 ha) természetességi állapotát és fajkészletét tekintve kiemelkedik Nyugat-Magyarország megmaradt rétkomplexumai közül. Munkánk célja e terület kutatástörténeti előzményeinek összefoglalása, valamint aktuális állapotának, védett és ritka edényes növényfajainak felmérése volt.
		A terepi felmérések 2019 és 2021 között történtek, melynek során a védett növényfajok egyedszámát is rögzítettük. A kutatástörténet leírásához az irodalmi forrásokon túl a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára herbáriumának (BP) a területre vonatkozó lapjait is kikerestük. Vizsgálataink során 40 védett faj recens előfordulását dokumentáltuk, ezek között nyolc faj új a területre (Cardamine amara, Carex umbrosa, Cephalanthera damasonium, Eleocharis uniglumis, Dryopteris carthusiana, Epipactis tallosii, Leucojum vernum, Neottia nidus-avis), és négy olyan van, amit 1955 óta nem jeleztek innen (Carex appropinquata, C. davalliana, Juncus alpinoarticulatus, Thelypteris palustris). A legnagyobb egyedszámban (> 500 000 hajtás) az Iris sibirica, valamint (> 50 000 hajtás) a Veratrum album és az Ophioglossum vulgatum fordult elő. Egyes tipikus lápréti fajok populációmérete riasztóan alacsony (Carex appropinquata, C. davalliana, Parnassia palustris), jónéhány korábban jelzett faj pedig nem került elő (Eriophorum angustifolium, E. latifolium, Menyanthes trifoliata, Pedicularis palustris, Ranunculus lingua).
		Eredményeink megerősítik a Batyki-láprét kiemelkedő botanikai és természetvédelmi jelentőségét, de rámutatnak a növényzet átalakulásának tendenciájára és a terület kiszáradására is, ami alapján sürgető feladat a vízellátás javítása, valamint a megfelelő természetvédelmi kezelés kialakítása az értékek megőrzése érdekében.},
	keywords = {florisztika; Védett növények; természetvédelmi kezelés; botanikatörténet; lápi növényzet; Zala-völgy},
	year = {2022},
	eissn = {2415-9662},
	pages = {231-256},
	orcid-numbers = {Király, Botond Gergely/0000-0002-8439-2616}
}

@article{MTMT:31670737,
	title = {Származási régiók növényföldrajzi felülvizsgálata honos fajok magjainak restaurációs célú felhasználására},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31670737},
	author = {Török, Katalin and Cevallos, David and Bede-Fazekas, Ákos},
	doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.109},
	journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM},
	journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {26},
	unique-id = {31670737},
	issn = {1216-4585},
	year = {2020},
	eissn = {2786-3506},
	pages = {109-119},
	orcid-numbers = {Bede-Fazekas, Ákos/0000-0002-2905-338X}
}

@mastersthesis{MTMT:31148158,
	title = {Magbeviteli módszerek eredményessége homoki gyepek ökológiai restaurációja során},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31148158},
	author = {Kövendi-Jakó, Anna},
	doi = {10.15476/ELTE.2019.008},
	publisher = {Eötvös Loránd University},
	unique-id = {31148158},
	year = {2019}
}