@article{MTMT:31826460,
	title = {Pályakonstrukció és pályaalkalmasság. Egyazon életpálya két olvasata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31826460},
	author = {Borbély-Pecze, Tibor Bors and Suhajda, Csilla Judit and Kenderfi, Miklós and Tajtiné Lesó, Marianna Györgyi and Juhász, Ágnes},
	journal-iso = {ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE},
	journal = {ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE},
	volume = {70},
	unique-id = {31826460},
	issn = {1215-1807},
	abstract = {A pályaválasztással, pályafutással kapcsolatos diskurzusban számos fogalmat használunk az egyéni
		életút lefedésére. Ezen fogalmak összefoglalásaként jelent meg a kétezres években a lifelong
		guidance (LLG; lásd: Council of the European Union, 2004; Borbély-Pecze, Juhász és Gyöngyösi,
		2013) elnevezés Európában, amelyet „ernyőfogalomként” használunk (életút-támogató pályaorientáció,lásd: Borbély-Pecze, 2010). Ebben a cikkben a LLG részterületeit, valamint a fogalomhoz kapcsolódóan megjelenő további meghatározásokat tekintjük át. A célunk az, hogy
		a pedagógiai értékelést, fejlesztést és ennek részeként a pályaedukációt, pályapedagógiát (Barkó,
		2006), valamint a vállalati humánerőforrás-gazdálkodás fogalmait elhelyezzük az életút-támogató
		pályaorientáció rendszerén belül és ahhoz kívülről kapcsolódóan is.
		Mindezt azért tartjuk szükségesnek, mert bár a pályakonstruálás (a fogalmat ebben a cikkben
		a klasszikus pályaválasztás helyett használjuk) és a pályaalkalmasság kérdései a neveléstudomány,
		a pszichológia és az emberierőforrás-gazdálkodás területein magától értetődően két különböző
		tevékenységrendszert írnak le, a gyakorlatban ezen két fogalom értelmezési tartományainak
		folyamatos keveredését tapasztalhatjuk. A középfokú szakképzést választó 14-15 éves gyerekeken
		a szakmai elköteleződést, az alapszakos gólyákon a tudományterületi elköteleződést kérik számon,
		a vállalatok pedig a „kész” pályakezdő munkavállaló felvételének igényével állnak elő. Miközben
		tudományos nézőpontból tudjuk, hogy ezek az elvárások irreálisak, s a gyakorlatban is sokszor
		találkozhatunk jó megközelítéssel, a korai pályaválasztási döntéshozatalra és az érdeklődés korai
		zárására irányuló, funkció- és szerepzavarokhoz vezető igények is erőteljesen jelen vannak. Általános az a vélekedés, hogy létezik optimális pálya- és szakmaválasztás, amikor a továbbtanulási
		döntéshez rendelkezésre állnak a kellő információk, amit az érintettek figyelembe is vesznek.
		A közvélemény ezt tekinti az iskolarendszerhez és a munkapiachoz való „jó állampolgári”
		viszonyulásnak, miközben ilyen korai zárással nem lehet modern életpályákat megvalósítani.
		2020 őszén például ez a szemlélet jelent meg az országos pályaválasztási mérés kapcsán, amely,
		bár természetét tekintve önértékelő},
	year = {2020},
	eissn = {1788-2400},
	pages = {13-33},
	orcid-numbers = {Borbély-Pecze, Tibor Bors/0000-0002-5304-9356}
}

@misc{MTMT:33350630,
	title = {Tanóra-értékelés a pedagógusok minősítési rendszerében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33350630},
	author = {Tanner, Gábor},
	unique-id = {33350630},
	year = {2018}
}

@article{MTMT:27385096,
	title = {Dringó-Horváth Ida - Fischer Andrea (szerk.): Tanárjelölti kézikönyv (Trainer teachers handbook)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/27385096},
	author = {Gréczi, Lili Katalin},
	journal-iso = {MODERN NYELVOKTATÁS},
	journal = {MODERN NYELVOKTATÁS},
	volume = {23},
	unique-id = {27385096},
	issn = {1219-638X},
	year = {2017},
	pages = {104-107}
}

@inbook{MTMT:26823192,
	title = {A formatív értékelés a tanárképzés iskolai gyakorlatai során},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/26823192},
	author = {S, Pásztor Judit and Pelczer, Katalin},
	booktitle = {Mérési és értékelési módszerek az oktatásban és a pedagógusképzésben},
	publisher = {ELTE Eötvös Kiadó Kft.},
	unique-id = {26823192},
	year = {2017},
	pages = {58-70}
}