@article{MTMT:34597204,
	title = {A vállalati versenyképesség vizsgálata a gátló tényezők tükrében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34597204},
	author = {Almási, Anikó and Szanyi-Gyenes, Xenia},
	doi = {10.14267/VEZTUD.2024.02.04},
	journal-iso = {VEZETÉSTUDOMÁNY},
	journal = {VEZETÉSTUDOMÁNY},
	volume = {55},
	unique-id = {34597204},
	issn = {0133-0179},
	abstract = {A tanulmány célja a hazai vállalatok sikerességének vizsgálata, a versenyképességet csökkentő gátló tényezők aspektusából. A hazai vállalatok versenyképességének mélyebb megértésére koncentrálva a sikerességüket gátló belső tényezőket igyekeztek beazonosítani a szerzők. Az elemzések reprezentatív mintán készültek, így az eredmények megalapozottnak tekinthetők. A versenyképességet gátló tényezőket több dimenzió mentén is vizsgálták, és jól látszik, hogy e tényezők a vállalat mindennapi működésére is hatással vannak. Megállapították, hogy minél innovatívabb, kockázatvállalóbb és tudásmegosztásban aktívabb a vállalat, annál kevésbé érintett a gátló tényezők hatásában. A nemzetköziesedés aspektusából tekintve, minden szempontból jobb eredményeket hoztak azok a vállalatok, amelyek exportálnak vagy nemzetközi piacon jelen vannak. A sikeresebb vállalatok folyamatosan új stratégiai kezdeményezésekkel, rugalmas alkalmazkodással biztosítják a folyamatos és tartós versenyelőnyüket.},
	year = {2024},
	pages = {44-57}
}

@article{MTMT:32776612,
	title = {Innovatívabbak-e a termelékeny és az exportáló vállalatok? Egy magyar feldolgozóipari minta elemzése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32776612},
	author = {Kiss, János},
	doi = {10.18414/KSZ.2022.4.502},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {69},
	unique-id = {32776612},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutató Központjának 2019-es felmérése segítségével vizsgálja a termelékenység és az export hatását az innovációra. Megállapítja, hogy a termelékenyebb és az exportáló vállalatok inputoldali innovációs intenzitása magasabb. A termelékenyebb vállalatok képesek elsősorban az adott piacon vagy iparágban újnak számító termékeket kifejleszteni, az exportáló vállalatok már piacon lévő termékeik jelentős továbbfejlesztésével igyekeznek versenyben maradni. Mivel függő változóink az innovációs ráfordítás és az innovációs teljesítmény intenzitására vonatkoznak, s csak az ilyen tevékenységről nyilatkozókról vannak adataink, ami sérti a véletlen kiválasztás feltételét, ezért a szelekciós torzítás kezelésére Heckman-féle maximum likelihood modellt alkalmazunk.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23, O31, O32, O33.},
	year = {2022},
	pages = {502-516}
}

@article{MTMT:31275462,
	title = {A külföldi tulajdonú vállalatok és az import szerepe a hazai térségek exportjának diverzifikációjában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275462},
	author = {Elekes, Zoltán and Lengyel, Balázs},
	doi = {10.18414/KSZ.2020.4.352},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {67},
	unique-id = {31275462},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {Ebben a tanulmányban a külföldi tulajdonú vállalatok és az import szerepét vizsgáljuk 75 hazai kistérség feldolgozóipari exportszerkezetének időbeli változásában 2000 és 2011 között. Az egyes külkereskedelmi termékek előállításához szükséges képességbázis hasonlóságát hálózatelemzésen alapuló módszerrel mérjük. A tanulmány eredményei szerint a hazai térségek exportszerkezetének megváltozására hatással van a már meglévő export-, illetve importszerkezet, valamint a kapcsolódó termékek jelenléte. Az exportszerkezet stabilitásához különösen a hazai vállalatok által előállított kapcsolódó exporttermékek járulnak hozzá. Az új exporttermékek megjelenését a külföldi és a hazai vállalatok exportja esetében is segíti a másik kapcsolódó termékeinek jelenléte. Az exporthoz kapcsolódó import szintén főleg a térségek számára új exporttermékek megjelenésénél játszik szerepet. Végül a hazai vállalatok kapcsolódó importjának sűrűsége a külföldi vállalatok által termelt új exporttermékek megjelenését is elősegíti.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, O18, R0, R11.},
	year = {2020},
	pages = {352-378},
	orcid-numbers = {Elekes, Zoltán/0000-0002-7437-5791}
}

@article{MTMT:31680934,
	title = {Related trade variety, foreign-domestic spillovers and regional employment in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31680934},
	author = {Elekes, Zoltán and Lengyel, Balázs},
	doi = {10.1556/032.2020.00036},
	journal-iso = {ACTA OECON},
	journal = {ACTA OECONOMICA},
	volume = {70},
	unique-id = {31680934},
	issn = {0001-6373},
	year = {2020},
	eissn = {1588-2659},
	pages = {551-570},
	orcid-numbers = {Elekes, Zoltán/0000-0002-7437-5791}
}

@article{MTMT:30387866,
	title = {Az iparágak közti hasonlóság mérésének hálózati módszerei és relevanciájuk a gazdaságfejlesztésben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30387866},
	author = {Lőrincz, László and Kiss, Károly Miklós and Elekes, Zoltán and Csáfordi, Zs and Lengyel, Balázs},
	doi = {10.18414/KSZ.2019.1.22},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {66},
	unique-id = {30387866},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {Az iparágak között könnyebb a tanulás, illetve erősebbek az externális hatások a technológiai és az emberi erőforrások hasonlósága esetében. Emiatt az országok és régiók gazdasági növekedése függ az iparágak hasonlósági rendszerétől, ami befolyásolja az új iparágak régiókban, országokban való megjelenését és sikerességét is. Az iparágak hasonlóságának mérésére ezért számos próbálkozás történt, amelyek közül a kinyilvánított technológiai közelség és a szakértelmi közelség tekinthető a leginkább elfogadottnak. Tanulmányunkban a magyarországi iparágak hasonlósági rendszerét vizsgáljuk a két hálózati módszer segítségével. Bemutatjuk a kinyilvánított technológiai közelség és a szakértelmi közelség fogalmait és az ezekhez kapcsolódó empirikus módszertant, majd szemléltetjük a hazai iparágak hasonlósági hálózatát a két módszer segítségével. Elemezzük ezek egymással és a hagyományos ágazati besorolással való viszonyait. Végül a Közép-Dunántúl régió adatait használva illusztráljuk a regionális fejlesztéspolitika felhasználási lehetőségeit. A cikk online mellékleteként publikáljuk a közelségmutatók adatait, hozzáférhetővé téve ezeket jövőbeli regionális fejlesztéspolitikai, illetve empirikus közgazdasági kutatások számára.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: R12, J61, R58.},
	year = {2019},
	pages = {22-52},
	orcid-numbers = {Elekes, Zoltán/0000-0002-7437-5791}
}

@article{MTMT:3356767,
	title = {Nemzetköziesedés a válság után – a magyar kis- és középvállalatok exportjára ható tényezők. a magyar kis- és középvállalatok exportjára ható tényezők},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3356767},
	author = {Éltető, Andrea and Udvari, Beáta},
	doi = {10.18414/KSZ.2018.4.402},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {65},
	unique-id = {3356767},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A 2008-as nemzetközi válság idején jelentősen beszűkültek az európai kis- és középvállalatok értékesítési és finanszírozási lehetőségei, beleértve a nemzetközi lehetőségeiket is. Számukra a külkereskedelem a nemzetköziesedés legnépszerűbb formája, így e vállalati körben a 2009-es általános „kereskedelmi összeomlás” komoly veszteséget okozott. A válság óta azonban már közel egy évtized telt el, a gazdasági körülmények lényegesen javultak. A legutóbbi, nemzetköziesedést vizsgáló elemzések közvetlenül a válságot követő években születtek, ezért megvizsgáltuk, hogy napjainkban milyen tényezők segítik és melyek korlátozzák a magyar kis- és középvállalatok exporttevékenységét, és milyen változások történtek e téren. Kérdőíves felmérésünk eredményei közel százötven vállalatvezető véleményét tükrözik arról, hogy mely külső és belső tényezők hatnak exporttevékenységükre, illetve exporttevékenységük hogyan hat vállalatukra. Mintánkat két ismérv szerint külön is elemeztük: az exporttevékenység intenzitása, valamint a vállalat beszállítói jellege szerint. Eredményeink részben megerősítik a korábbi felmérések és más visegrádi országok tapasztalatait, részben eltérésekre is rámutatnak. Úgy találtuk, hogy a vállalatvezetés hozzáállása döntő a sikeres exportban, a finanszírozási gondok csökkentek a korábbi évekhez képest, és a jelentős exporttevékenység hatása több tekintetben pozitív a magyar kis- és középvállalatokra.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: D22, L26, M21.},
	year = {2018},
	pages = {402-425},
	orcid-numbers = {Éltető, Andrea/0000-0003-2793-2281}
}

@book{MTMT:3404214,
	title = {Az iparágak közti hasonlóság mérésének hálózati módszerei és relevanciájuk a gazdaságfejlesztésben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3404214},
	author = {Lőrincz, László and Kiss, Károly Miklós and Elekes, Zoltán and Csáfordi, Zsolt and Lengyel, Balázs},
	publisher = {MTA KRTK KTI},
	unique-id = {3404214},
	year = {2018},
	orcid-numbers = {Elekes, Zoltán/0000-0002-7437-5791}
}

@mastersthesis{MTMT:3178570,
	title = {Az egészségi állapot társadalmi és gazdasági összefüggésrendszere},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3178570},
	author = {Kollányi, Zsófia Katalin},
	doi = {10.15476/ELTE.2016.205},
	publisher = {Eötvös Loránd University},
	unique-id = {3178570},
	year = {2016},
	orcid-numbers = {Kollányi, Zsófia Katalin/0000-0003-1261-6745}
}