@article{MTMT:26073866, title = {Does importing intermediates increase the demand for skilled workers? Plant-level evidence from Indonesia}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/26073866}, author = {Kasahara, H and Liang, Y and Rodrigue, J}, doi = {10.1016/j.jinteco.2016.07.008}, journal-iso = {J INT ECON}, journal = {JOURNAL OF INTERNATIONAL ECONOMICS}, volume = {102}, unique-id = {26073866}, issn = {0022-1996}, year = {2016}, eissn = {1873-0353}, pages = {242-261} } @article{MTMT:2768435, title = {A közgazdasági adatforradalom és a panelökonometria}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2768435}, author = {Balázsi, László and Divényi, János Károly and Kézdi, Gábor and Mátyás, László}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {61}, unique-id = {2768435}, issn = {0023-4346}, abstract = {Áttekintő tanulmányunk célja, hogy – a modern panelökonometria történetén és fejlődésén keresztül – bemutassa, milyen általános és módszertani következményekkel járhat a jelenleg zajló közgazdasági adatforradalom. Látni fogjuk, hogy a fejlődés valójában alulról építkezik: a paneltípusú adatok megjelenése különböző problémákat hoz felszínre, amelyekre elméleti és módszertani újításokat adó válaszok születnek, s az újítások aztán visszahatnak újabb és egyre bonyolultabb adatbázisok gyűjtésére. Ez a visszacsatolási mechanizmus a legfontosabb mozgatórugója a jelenleg zajló, úgynevezett big data adatforradalomnak, amelynek eredményeképpen mélyebb s egyszerre átfogóbb és részletesebb képet kaphatunk a gazdaság egészének működéséről. Journal of Economic Literature (JEL) kód: A11, B23, N01, O30.}, year = {2014}, pages = {1319-1340} } @article{MTMT:2169435, title = {Külkereskedelem és a vállalatok közötti különbségek}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2169435}, author = {Békés, Gábor and Halpern, László and Muraközy, Balázs}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {60}, unique-id = {2169435}, issn = {0023-4346}, abstract = {Cikkünk vállalati mérleg- és termékszintű külkereskedelmi adatok alapján mutatja be a magyar külkereskedelem általános jellemzőit, valamint az exportdinamika sajátosságait. Empirikus elemzésünk a heterogén vállalatokra építő modellek logikáját követi. Ezekkel a modellekkel összhangban azt találtuk, hogy a magyar külkereskedelem erősen koncentrált, így például a vállalatok 5 százaléka bonyolítja az export és az import több mint 80 százalékát. A külkereskedő vállalatok (exportálók és importálók egyaránt) jelentősen termelékenyebbek, mint az egyéb szempontokból hasonló, nem külkereskedő vállalatok; sőt a külkereskedelmi státus fontosabb szerepet játszik a vállalatok közötti különbségekben, mint a hazai vagy külföldi tulajdon. Bemutatjuk a magyar külkereskedelem empirikus kutatásának néhány fontosabb - az export és import viszonyára, az innováció szerepére, valamint a külkereskedelem stabilitására vonatkozó - eredményét is, amelyek alapján kijelenthető, hogy a vállalatok külpiacra való kilépése a versenyképesség és a növekedés szempontjából kulcskérdés, a gazdaságpolitikának ezt kell szem előtt tartania és megfelelő eszközökkel támogatnia.}, year = {2013}, pages = {1-24} } @misc{MTMT:21812630, title = {A magyar külkereskedő vállalatok}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/21812630}, author = {Békés, G and Halpern, L and Muraközy, B}, unique-id = {21812630}, year = {2011} }