@mastersthesis{MTMT:2826683,
	title = {Kollaboratív e-learning menedzsment rendszerek bevezetése, elemzése az agrárképzésekben és szerepük a humánerőforrás fejlesztésben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2826683},
	author = {Lengyel, Péter},
	unique-id = {2826683},
	abstract = {A dolgozatom 6 fejezetben tárgyalja az e-Learning alkalmazásának lehetőségeit az agrárképzésekben. A bevezető fejezetben feltártam azokat a tényeket, melyek témaválasztásomat és annak aktualitását indokolják. Ezután részleteztem a célkitűzéseket, melyek meghatározták a kutatás irányát és ismertettem a kutatással kapcsolatos hipotéziseimet is. Dolgozatom második fejezetében áttekintettem a témakör nemzetközi és hazai gyakorlatának irodalmát. Az általános leírás mellett arra is törekedtem, hogy minden, a szakterületen elismert szakember gondolata, megfogalmazása, modellje is bekerüljön a dolgozatba, melyekkel együtt átfogó képet tudok alkotni az e-Learning alkalmazásának jelenlegi helyzetéről, jövőbeli trendjeiről. Bemutattam az európai és magyar e-Learning politika sajátosságait. Az információs és kommunikációs technológiák oktatásban való elterjesztésének elképzeléseiből átfogó európai e-Learning stratégia bontakozott ki, melyhez kapcsolódóan a 2000 óta napvilágot látott fontosabb akcióterveket, projekteket és együttműködési javaslatokat foglaltam össze. Kutatásom során összegyűjtöttem a különböző e-Learning megoldásokat és modelleket, melyek bemutatását, szemléltetését több ábrával is alátámasztottam. A szabványok és ajánlások az e-Learning esetében is nagyban segítenek az elektronikus oktatási keretrendszerek és elektronikus tananyagok megalkotásában, illetve felhasználásában, így a nagyobb szervezetek elfogadott és világszerte használt szabványait is ebben a fejezetben tárgyaltam. A kutatási módszertan meghatározásánál megállapítottam, hogy kérdéskör vizsgálata során elsősorban szekunder jellegű kutatást lehet végezni. A másodelemzés során a témában ez ideig megszületett publikációkat, szaktanulmányokat tekintettem át. Ezekből kiszűrtem, majd feldolgoztam kutatási témámra vonatkozó ismereteket, eredményeket. A 4. fejezetben tárgyaltam a saját vizsgálatokat, melyben először a létező oktatási keretrendszereket vizsgáltam. Funkciójuk, szolgáltatásuk alapján összehasonlítást végeztem, és ez alapján mutattam meg, hogy miért a Moodle rendszert választottuk a DE AGTC alkalmazott oktatásmenedzsment rendszerének. Az összehasonlítást saját – több, erre a célra fejlesztett alkalmazás alapján létrehozott szempontrendszer segítségével végeztem el. A választást több nemzetközi és hazai publikáció eredményei is alátámasztják. Ezek után részletesen bemutattam a kiválasztott Moodle LMS (Learning Management System, Oktatásmenedzsment rendszer) funkcióit, szolgáltatásait. A következő fejezetben bemutattam a tananyag fejlesztési módszereket és megvizsgáltam a létező „open source” (nyílt forráskódú) ingyenesen használható tananyagfejlesztő eszközöket. Az általam is használt eszközöket röviden bemutattam és jellemeztem, illetve közreadtam a kutatásom során összegyűjtött, tananyagszerkesztők által leginkább kedvelt és használt alkalmazásokat. Részleteztem az e-Learning tananyag használatának előnyeit és a tananyagfejlesztés folyamatát. Megmutattam, hogy milyen számonkérési módszereket használhatunk a Moodle alkalmazása esetén, és milyen eszközök és funkciók támogatják a hallgatók értékelését. Ezt követően a DE AGTC integrált e-Learning rendszerének fejlesztését és az abból származó eredményeket mutattam be. Ezen a projekten belül a Moodle rendszer intézményi bevezetését, a rendszer értékelését és más rendszerekkel, szolgáltatásokkal történő integrációját valósítottuk meg. Külön foglalkoztam a saját fejlesztésű, Moodle pluginnal (beépülő modullal) kiegészülő teremfoglaló rendszer bemutatásával, hatékonyságával. Bemutattam több olyan integrációt, mellyel az e-Learning szolgáltatások köre bővíthető. Ezek közül különös jelentőséggel bír a Neptun egységes tanulmányi rendszer adatbázisával létrejött integráció. Statisztikai módszerek alkalmazásával vizsgálatot végeztem a DE AGTC és BCE (Budapesti Corvinus Egyetem) hallgatói és oktatói körében az e-Learning rendszer értékelésére. Szignifikáns különbségeket találtam t-próba alkalmazásával a BCE és DE AGTC e-Learning alkalmazásának értékelésében és a hallgatói – oktatói értékelésekben. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy az e-Learning rendszer szervezett keretek között történő üzemeltetése hatékonyabb, jobb minőségű e-Learning szolgáltatást eredményez. Faktoranalízissel a 27 változóból 4 faktort hoztam létre, melyekre alkalmaztam a logisztikus regressziót. Azt az eredményt kaptam, hogy a BCE felhasználói a „Szolgáltatás minőségét” több mint kétszer, a „Rendszer hatékonyságát” pedig 1,683-szor tartják fontosabbnak, mint a DE AGTC felhasználói. Gazdasági számítást végeztem a ROI mutató alkalmazásával az e-Learning bevezetésének, mint beruházásnak a megtérülésére. 3 éves időszak értékelésében az első és a második évre a ROI mutató negatív értéket mutatott, ami azt jelenti, hogy 2 év alatt nem térül meg az e-Learning rendszer bevezetésének költsége. Viszont a 3. évben a mutató pozitív értékű, azaz számításom szerint a DE AGTC e-Learning bevezetése 3 év alatt térül meg. A következő fejezetben a szaktanácsadók körében végzett vizsgálatomat mutattam be az e-Learning rendszer használatának előnyeiről, és a szaktanácsadók információtechnológia használatáról. Az Internet szerepét az új információ szerzésében 56%-uk jelentősnek ítélte. Az e-Learning rendszer előnyeinél 36%-uk az időpont független vizsgázást tartja a legfontosabbnak. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy az e-Learning bevezetését a szaktanácsadók pozitívan vették és felismerték az ezzel járó lehetőségeket, előnyöket. A 4.7-es fejezetben kitekintést tettem az európai együttműködésekre az e-Learning területén. Megvizsgáltam a létező tananyagtárházakat és egy prototípust hoztam létre az agrárgazdasági tananyagok tárolásához, melynek alapját a Nodes projekt keretein belül megvalósult, saját fejlesztésű EU-Index metaadatbázis képezi. Bemutattam, hogy Magyarországon az agrárszektorban, milyen e-Learning kezdeményezések vannak, és hogy az agrárszakigazgatás több intézményében is sikeresen alkalmazzák az e-Learning technológiát. Létrehoztam továbbá egy e-Learning kutatási-fejlesztési-alkalmazási kollaboratív modellrendszert, melynek célja, hogy az általam fejlesztett, az implementált nyílt forráskódú rendszerek és az alkalmazható ismeretbázisok kapcsolatát megvalósítsam, segítve a hallgatók oktatók, kutatók közötti együttműködéseket, tananyagtartalmak és tudásbázisok interaktív használatát a saját, a hazai társintézmények és külföldi partnerek között.},
	year = {2011},
	orcid-numbers = {Lengyel, Péter/0000-0003-0737-8586}
}