{ "labelLang" : "hun", "responseDate" : "2024-03-29 03:23", "paging" : { "last" : true, "first" : true, "totalPages" : 1, "totalElements" : 1, "totalUncutElements" : 1, "totalEstimatedElements" : 10, "size" : 100, "number" : 1, "numberOfElements" : 1, "sort" : [ { "direction" : "DESC", "property" : "publishedYear", "ascending" : false }, { "direction" : "ASC", "property" : "firstAuthor", "ascending" : true }, { "direction" : "ASC", "property" : "title", "ascending" : true } ] }, "content" : [ { "otype" : "Thesis", "mtid" : 2826683, "status" : "APPROVED", "published" : true, "unhandledTickets" : 0, "oldTimestamp" : "2018-05-28T12:24:22.000+0000", "deleted" : false, "oldId" : 2826683, "lastRefresh" : "2023-07-12T10:42:11.108+0000", "lastModified" : "2020-01-27T14:25:00.759+0000", "created" : "2015-01-28T10:06:51.000+0000", "creator" : { "otype" : "Author", "mtid" : 10015147, "link" : "/api/author/10015147", "label" : "Lengyel Péter (Gazdálkodás- és szervezéstudományok)", "familyName" : "Lengyel", "givenName" : "Péter", "published" : true, "oldId" : 10015147, "snippet" : true }, "lastDuplumOK" : "2022-11-30T15:08:39.292+0000", "lastDuplumSearch" : "2022-11-30T15:08:39.292+0000", "core" : true, "citation" : true, "type" : { "otype" : "PublicationType", "mtid" : 28, "link" : "/api/publicationtype/28", "label" : "Disszertáció", "code" : 28, "otypeName" : "Thesis", "listPosition" : 8, "published" : true, "oldId" : 28, "snippet" : true }, "subType" : { "otype" : "SubType", "mtid" : 9, "link" : "/api/subtype/9", "label" : "PhD (Disszertáció)", "name" : "PhD", "nameEng" : "PhD", "docType" : { "otype" : "PublicationType", "mtid" : 28, "link" : "/api/publicationtype/28", "label" : "Disszertáció", "code" : 28, "otypeName" : "Thesis", "listPosition" : 8, "published" : true, "oldId" : 28, "snippet" : true }, "listPosition" : 867, "published" : true, "oldId" : 9, "snippet" : true }, "category" : { "otype" : "Category", "mtid" : 1, "link" : "/api/category/1", "label" : "Tudományos", "published" : true, "oldId" : 1, "snippet" : true }, "languages" : [ { "otype" : "Language", "mtid" : 10001, "link" : "/api/language/10001", "label" : "Magyar", "name" : "Magyar", "nameEng" : "Hungarian", "published" : true, "oldId" : 1, "snippet" : true } ], "firstAuthor" : "Lengyel, Péter", "authorships" : [ { "otype" : "PersonAuthorship", "mtid" : 5930442, "link" : "/api/authorship/5930442", "label" : "Lengyel, Péter [Lengyel, Péter (Gazdálkodás- és s...), szerző] Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet (DE / GTK)", "listPosition" : 1, "share" : 1.0, "first" : true, "last" : false, "author" : { "otype" : "Author", "mtid" : 10015147, "link" : "/api/author/10015147", "label" : "Lengyel Péter (Gazdálkodás- és szervezéstudományok)", "familyName" : "Lengyel", "givenName" : "Péter", "published" : true, "oldId" : 10015147, "snippet" : true }, "familyName" : "Lengyel", "givenName" : "Péter", "authorTyped" : true, "editorTyped" : false, "otherTyped" : false, "type" : { "otype" : "AuthorshipType", "mtid" : 1, "link" : "/api/authorshiptype/1", "label" : "Szerző", "code" : 0, "published" : true, "oldId" : 0, "snippet" : true }, "published" : false, "oldId" : 21034918, "snippet" : true } ], "title" : "Kollaboratív e-learning menedzsment rendszerek bevezetése, elemzése az agrárképzésekben és szerepük a humánerőforrás fejlesztésben", "firstPageOrInternalIdForSort" : "", "pageLength" : 211, "publishedYear" : 2011, "abstractText" : "A dolgozatom 6 fejezetben tárgyalja az e-Learning alkalmazásának lehetőségeit az agrárképzésekben. A bevezető fejezetben feltártam azokat a tényeket, melyek témaválasztásomat és annak aktualitását indokolják. Ezután részleteztem a célkitűzéseket, melyek meghatározták a kutatás irányát és ismertettem a kutatással kapcsolatos hipotéziseimet is. Dolgozatom második fejezetében áttekintettem a témakör nemzetközi és hazai gyakorlatának irodalmát. Az általános leírás mellett arra is törekedtem, hogy minden, a szakterületen elismert szakember gondolata, megfogalmazása, modellje is bekerüljön a dolgozatba, melyekkel együtt átfogó képet tudok alkotni az e-Learning alkalmazásának jelenlegi helyzetéről, jövőbeli trendjeiről. Bemutattam az európai és magyar e-Learning politika sajátosságait. Az információs és kommunikációs technológiák oktatásban való elterjesztésének elképzeléseiből átfogó európai e-Learning stratégia bontakozott ki, melyhez kapcsolódóan a 2000 óta napvilágot látott fontosabb akcióterveket, projekteket és együttműködési javaslatokat foglaltam össze. Kutatásom során összegyűjtöttem a különböző e-Learning megoldásokat és modelleket, melyek bemutatását, szemléltetését több ábrával is alátámasztottam. A szabványok és ajánlások az e-Learning esetében is nagyban segítenek az elektronikus oktatási keretrendszerek és elektronikus tananyagok megalkotásában, illetve felhasználásában, így a nagyobb szervezetek elfogadott és világszerte használt szabványait is ebben a fejezetben tárgyaltam. A kutatási módszertan meghatározásánál megállapítottam, hogy kérdéskör vizsgálata során elsősorban szekunder jellegű kutatást lehet végezni. A másodelemzés során a témában ez ideig megszületett publikációkat, szaktanulmányokat tekintettem át. Ezekből kiszűrtem, majd feldolgoztam kutatási témámra vonatkozó ismereteket, eredményeket. A 4. fejezetben tárgyaltam a saját vizsgálatokat, melyben először a létező oktatási keretrendszereket vizsgáltam. Funkciójuk, szolgáltatásuk alapján összehasonlítást végeztem, és ez alapján mutattam meg, hogy miért a Moodle rendszert választottuk a DE AGTC alkalmazott oktatásmenedzsment rendszerének. Az összehasonlítást saját – több, erre a célra fejlesztett alkalmazás alapján létrehozott szempontrendszer segítségével végeztem el. A választást több nemzetközi és hazai publikáció eredményei is alátámasztják. Ezek után részletesen bemutattam a kiválasztott Moodle LMS (Learning Management System, Oktatásmenedzsment rendszer) funkcióit, szolgáltatásait. A következő fejezetben bemutattam a tananyag fejlesztési módszereket és megvizsgáltam a létező „open source” (nyílt forráskódú) ingyenesen használható tananyagfejlesztő eszközöket. Az általam is használt eszközöket röviden bemutattam és jellemeztem, illetve közreadtam a kutatásom során összegyűjtött, tananyagszerkesztők által leginkább kedvelt és használt alkalmazásokat. Részleteztem az e-Learning tananyag használatának előnyeit és a tananyagfejlesztés folyamatát. Megmutattam, hogy milyen számonkérési módszereket használhatunk a Moodle alkalmazása esetén, és milyen eszközök és funkciók támogatják a hallgatók értékelését. Ezt követően a DE AGTC integrált e-Learning rendszerének fejlesztését és az abból származó eredményeket mutattam be. Ezen a projekten belül a Moodle rendszer intézményi bevezetését, a rendszer értékelését és más rendszerekkel, szolgáltatásokkal történő integrációját valósítottuk meg. Külön foglalkoztam a saját fejlesztésű, Moodle pluginnal (beépülő modullal) kiegészülő teremfoglaló rendszer bemutatásával, hatékonyságával. Bemutattam több olyan integrációt, mellyel az e-Learning szolgáltatások köre bővíthető. Ezek közül különös jelentőséggel bír a Neptun egységes tanulmányi rendszer adatbázisával létrejött integráció. Statisztikai módszerek alkalmazásával vizsgálatot végeztem a DE AGTC és BCE (Budapesti Corvinus Egyetem) hallgatói és oktatói körében az e-Learning rendszer értékelésére. Szignifikáns különbségeket találtam t-próba alkalmazásával a BCE és DE AGTC e-Learning alkalmazásának értékelésében és a hallgatói – oktatói értékelésekben. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy az e-Learning rendszer szervezett keretek között történő üzemeltetése hatékonyabb, jobb minőségű e-Learning szolgáltatást eredményez. Faktoranalízissel a 27 változóból 4 faktort hoztam létre, melyekre alkalmaztam a logisztikus regressziót. Azt az eredményt kaptam, hogy a BCE felhasználói a „Szolgáltatás minőségét” több mint kétszer, a „Rendszer hatékonyságát” pedig 1,683-szor tartják fontosabbnak, mint a DE AGTC felhasználói. Gazdasági számítást végeztem a ROI mutató alkalmazásával az e-Learning bevezetésének, mint beruházásnak a megtérülésére. 3 éves időszak értékelésében az első és a második évre a ROI mutató negatív értéket mutatott, ami azt jelenti, hogy 2 év alatt nem térül meg az e-Learning rendszer bevezetésének költsége. Viszont a 3. évben a mutató pozitív értékű, azaz számításom szerint a DE AGTC e-Learning bevezetése 3 év alatt térül meg. A következő fejezetben a szaktanácsadók körében végzett vizsgálatomat mutattam be az e-Learning rendszer használatának előnyeiről, és a szaktanácsadók információtechnológia használatáról. Az Internet szerepét az új információ szerzésében 56%-uk jelentősnek ítélte. Az e-Learning rendszer előnyeinél 36%-uk az időpont független vizsgázást tartja a legfontosabbnak. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy az e-Learning bevezetését a szaktanácsadók pozitívan vették és felismerték az ezzel járó lehetőségeket, előnyöket. A 4.7-es fejezetben kitekintést tettem az európai együttműködésekre az e-Learning területén. Megvizsgáltam a létező tananyagtárházakat és egy prototípust hoztam létre az agrárgazdasági tananyagok tárolásához, melynek alapját a Nodes projekt keretein belül megvalósult, saját fejlesztésű EU-Index metaadatbázis képezi. Bemutattam, hogy Magyarországon az agrárszektorban, milyen e-Learning kezdeményezések vannak, és hogy az agrárszakigazgatás több intézményében is sikeresen alkalmazzák az e-Learning technológiát. Létrehoztam továbbá egy e-Learning kutatási-fejlesztési-alkalmazási kollaboratív modellrendszert, melynek célja, hogy az általam fejlesztett, az implementált nyílt forráskódú rendszerek és az alkalmazható ismeretbázisok kapcsolatát megvalósítsam, segítve a hallgatók oktatók, kutatók közötti együttműködéseket, tananyagtartalmak és tudásbázisok interaktív használatát a saját, a hazai társintézmények és külföldi partnerek között.", "digital" : null, "printed" : null, "sourceYear" : 2015, "foreignEdition" : null, "foreignLanguage" : false, "fullPublication" : false, "conferencePublication" : false, "nationalOrigin" : true, "missingAuthor" : false, "oaType" : "NONE", "oaCheckDate" : "2023-07-12", "oaFree" : false, "oaByAuthor" : { "otype" : "Author", "mtid" : 10015147, "link" : "/api/author/10015147", "label" : "Lengyel Péter (Gazdálkodás- és szervezéstudományok)", "familyName" : "Lengyel", "givenName" : "Péter", "published" : true, "oldId" : 10015147, "snippet" : true }, "citationCount" : 1, "citationCountUnpublished" : 0, "citationCountWoOther" : 1, "independentCitCountWoOther" : 1, "nationalOriginCitationCount" : 0, "foreignEditionCitationCount" : 0, "doiCitationCount" : 0, "wosCitationCount" : 0, "scopusCitationCount" : 0, "wosScopusCitationCount" : 0, "wosScopusCitationCountWoOther" : 0, "wosScopusIndependentCitationCount" : 0, "wosScopusIndependentCitationCountWoOther" : 0, "independentCitationCount" : 1, "selfCitationCount" : 0, "unhandledCitationCount" : 0, "citingPubCount" : 1, "independentCitingPubCount" : 1, "citingPubCountWoOther" : 1, "independentCitingPubCountWoOther" : 1, "unhandledCitingPubCount" : 0, "citedPubCount" : 11, "citedCount" : 11, "hasCitationDuplums" : false, "userChangeableUntil" : "2015-04-28T09:59:09.000+0000", "publishDate" : "2015-01-28T10:59:09.000+0000", "directInstitutesForSort" : "Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet (DE / GTK)", "ownerAuthorCount" : 1, "ownerInstituteCount" : 4, "directInstituteCount" : 1, "authorCount" : 1, "contributorCount" : 0, "consultant" : "Herdon Miklós", "school" : "Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola", "mabDiscipline" : { "otype" : "MabDiscipline", "mtid" : 34, "link" : "/api/mabdiscipline/34", "label" : "társadalomtudományok / gazdálkodás- és szervezéstudományok", "published" : true, "oldId" : 34, "snippet" : true }, "applicationYear" : 2011, "acceptanceYear" : 2011, "hasQualityFactor" : false, "link" : "/api/publication/2826683", "label" : "Lengyel Péter. Kollaboratív e-learning menedzsment rendszerek bevezetése, elemzése az agrárképzésekben és szerepük a humánerőforrás fejlesztésben. (2011)", "template" : "