@mastersthesis{MTMT:3195442, title = {A Bükk déli előterének kainozoos szerkezetalakulása}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3195442}, author = {Petrik, Attila}, doi = {10.15476/ELTE.2016.081}, publisher = {Eötvös Loránd University}, unique-id = {3195442}, abstract = {A doktori kutatásom célja, hogy feltárja a Bükk déli előterének kainozoos szerkezetalakulási eseményeit a hozzájuk kapcsolódó vetőmintázattal, valamint a szerkezetek időben változó kinematikájával. Ehhez a terepi-szerkezeti megfigyelések és szeizmikus szelvényértelmezés mellett, együdállóan részletes, új radiometrikus és őslénytani koradatot is használhattam. 11 deformációs fázist/feszültségmezőt sikerült meghatároznom a paleogéntől napjainkig. A D1 feszültségmező lokális, ÉK-DNy-i kompressziót és erre merőleges extenziót jelez a paleogénben, amihez térképi szerkezeteket nem sikerült elkülöníteni. A D2 fázis (paleogén-kora eggenburgi) két alfázisra bontható. A D2a-t ÉNy-DK-i kompresszió jellemzi, amihez a DDZ-ben számos ÉÉKDDNy csapású vak rátolódás és ferdecsúszású rátolódás, a Vma-ban pedig ÉK-DNy-i csapású, különböző vergenciájú (vak)rátolódások kapcsolódnak, amik előterében szintektonikus paleogén üledékkel kitöltött rövidüléses medencék jöttek létre. A D2b új fázis a Pannon-medencében és ÉKDNy- i extenziót jelez. A D3 fázis NyÉNy-KDK-i kompressziót és erre merőleges extenziót mutat az eggenburgi második felében, amely során a DDZ-ben folytatódnak a rövidüléses deformációk a korábbi ÉÉK-DDNy-i csapású szerkezetek mentén. A Bükkalján és a Vma-ban (K)ÉK-(Ny)DNy-i csapású jobbos eltolódások jönnek létre, kompressziós hajlataiknál alakul ki a Mezőkövesdi-, és a Mezőkeresztesi-hát. A D4 fázis már a korai szin-rift deformációhoz tartozik és ÉÉK-DDNy-i extenziót jelez az ottnangi?-korakárpátiban. A DDZ ÉÉK- DDNy-i csapású fő szerkezetei inaktívak ekkor, miközben a Vma nyugati felében egy kisebb árok jön létre a KÉK-NyDNy-i csapású ferdecsúszású vetők előterében. A D4 fázis a KmNy menti jobbos eltolódások megszűnését eredményezte az ottnangiban. A D5 fázis (K)ÉK-(Ny)DNy-i extenziót és erre merőleges kompressziót mutat a késő-kárpátilegkorábbi badeniben. A DDZ fő szerkezetei a fázis nagy részében továbbra is inaktívak, csak néhány ÉNy-DK-i csapású normálvető jön létre. A Vma és a Bükkalja ÉK-DNy-i csapású fő vetői szintén inaktívak ekkor, amit a középső-dácittufa megközelítőleg egyforma vastagsága és a fő vetők menti elvetésnövekedés megállása is bizonyít. A D6/D7 fázisokat K-Ny-i illetve ÉNy-DK-i extenzió/transztenzió jellemzi a kora-badenikéső szarmatában. A terepi megfigyelések alapján két fázis, de a térképi szerkezetek alapján nem lehet különbséget tenni. A DDZ ÉÉK-DDNy-i csapású szerkezetei előbb ferdecsúszásúak, majd a D7- ben tisztán normálvetőként működtek, amik kisebb félárkokat hoztak létre (pl: Ftm). A Vma és a Polgári-árok délkeleti peremén is ÉK-DNy-i csapású mestervetők figyelhetők meg, amelyek az előbbi esetében fonatos, folymatosan követhetőek (VmV), az utóbbi esetében szegmentált, jobbra lépő mestervetőkből állnak (M1-M5). A fő vetők előbb balosként (D6), majd ferdecsúszású vetőkként működtek a D7-ben. Mindkét árok északi részén kulisszás, többnyire jobbra lépő ÉKDNy- i, illetve ÉÉK-DDNy-i csapású vetőket térképeztem ki, amelyek egyaránt balos-transztenziós nyírózóna részei voltak, és eltolódásos medencéket hoztak létre a középső-miocén végén. A D8 fázis ÉÉNy-DDK-i extenziót jelez a pannóniai elején, amikor a DDZ szerkezeteinek aktív mozgására nincs bizonyíték. A Vma-ban és a Polgári-árokban viszont a mestervetők tisztán normálvetőként működtek, és össztett illetve egyszerű félárkokat hoztak létre. 11.6-9.78 Ma év között a Vma-ban ~1km, a Polgári-árokban ~1.5km szintektonikus pre-delta üledék rakódott le a vetők menti gyors süllyedés következtében. A selflejtő áthaladása mindkét területen 9.78 Ma előtt történt, ami után viszont a topográfiai különbségek többé- kevésbé kiegyenlítődtek az árkokban. A süllyedés azonban nem állt meg ezután sem, amit a fiatal delta és folyóvízi üledékek kivastagodása is jelez a mestervetők mentén (D9-D11). A Polgári-árokban számos szegmentált, csésze illetve rétegpárhuzamos teleptelért azonosítottam, amelyek felett kompakciós kényszerredők jöttek létre. Ezek alapján az intruzió benyomulása a pannóniai elejére (pre-selflejtő) tehető. Az egykori paleofelszínen hidrotermás felépítményeket is kitérképeztem, amelyek kialakulása szintén a pannóniai elejére tehető és összefügg a telérbenyomulással, valamint a felépítmények alatt található vetőzónákkal. A D11 fázis a Bükk fiatal kiemelkedése során jött létre, aminek hatására a folyóvízi képződmények dél felé billentek ki és észak felé több száz méter vastagságú pannóniai-pliocén? üledék pusztult le.}, year = {2017} } @article{MTMT:3035752, title = {Cenozoic structural evolution of the southwestern Bükk Mts. and the southern part of the Darnó Deformation Belt (NE Hungary)}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3035752}, author = {Petrik, Attila and Beke, Barbara and Fodor, László and Haranginé Lukács, Réka}, doi = {10.1515/geoca-2016-0005}, journal-iso = {GEOL CARPATH}, journal = {GEOLOGICA CARPATHICA}, volume = {67}, unique-id = {3035752}, issn = {1335-0552}, year = {2016}, eissn = {1336-8052}, pages = {83-104}, orcid-numbers = {Beke, Barbara/0000-0003-0797-1195; Haranginé Lukács, Réka/0000-0002-2338-4209} } @article{MTMT:2358447, title = {A Felsővadácsi Breccsa klasztjainak orientációs vizsgálata}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2358447}, author = {Petrik, Attila}, journal-iso = {MODERN GEOGRÁFIA}, journal = {MODERN GEOGRÁFIA}, unique-id = {2358447}, year = {2008}, eissn = {2062-1655}, pages = {1-19} }