@article{MTMT:31820583,
	title = {"Gúzsba kötve táncolunk.". Zsugorodás és a kontroll leszivárgásának politikai gazdaságtana magyarországi középvárosokban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31820583},
	author = {Jelinek, Csaba},
	doi = {10.51624/SzocSzemle.2020.2.6},
	journal-iso = {SZOCIOLÓGIAI SZEMLE},
	journal = {SZOCIOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {30},
	unique-id = {31820583},
	issn = {1216-2051},
	year = {2020},
	pages = {115-136},
	orcid-numbers = {Jelinek, Csaba/0000-0001-7240-2402}
}

@article{MTMT:30787855,
	title = {Decentralizáció és költségvetési korlát. Miért fontos, hogy a haszonélvezők viseljék a költségeket?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30787855},
	author = {Vasvári, Tamás},
	doi = {10.18414/KSZ.2019.9.932},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {66},
	unique-id = {30787855},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A költségvetési politikát és decentralizációt nagymértékben meghatározza, hogy a haszonélvezők és költségviselők köre mennyire egyezik meg. Az önkormányzatok finanszírozási eszközei különböznek abban, hogy a kiadások térben és időben kit terhelnek. Az önkormányzati vezetők alapvetően mindig a jelenkori helyi lakosság tehermentesítésében érdekeltek: minél jobb szolgáltatásokat nyújtani és/vagy a terheket csökkenteni (kielégítés és kímélés). Ez az expanziós kényszer és a költségvetési korlát felpuhulásának alapja, s a könnyelmű, mások számlájára történő költekezésre ösztönözhet. Ennek tükrében megvizsgáljuk, hogy a haszonélvezők és költségviselők egyezőségére vonatkozó feltétel milyen mértékben teljesült a magyar önkormányzatiság elmúlt csaknem harminc évében. Bemutatjuk, hogy a közfeladatok ellátásával kapcsolatban elsősorban a vagyonállomány leromlása, a belső eladósodottság növekedése útján merült fel a terhek jövő generációkra való áthárítása, miközben a térbeli áthárítás, kiegészítő központi támogatások igénylése is egyre inkább rendszerszerűvé vált, amiben a politikai klientelizmus jelei is megfigyelhetők. A beruházások finanszírozásában egyre inkább csökkent a helyi erőforrások súlya, egyúttal növekedett a támogatások szerepe. Az eredmények alapján Magyarországon is igazoltnak látjuk Fink–Stratman [2009] megállapításait: a költségvetési korlát nem egységes az önkormányzatok számára. A kedvezményezett önkormányzatok inkább számíthatnak központi támogatásra, kevésbé kényszerülnek feszes költségvetési politikára.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: H70, H74, H77.},
	year = {2019},
	pages = {932-959},
	orcid-numbers = {Vasvári, Tamás/0000-0001-9328-2198}
}

@article{MTMT:3409082,
	title = {Subnational Fiscal Consolidation: The Hungarian Path from Crisis to Fiscal Sustainability in Light of International Experiences},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3409082},
	author = {Bethlendi, András and Lentner, Csaba},
	doi = {10.3390/su10092978},
	journal-iso = {SUSTAINABILITY-BASEL},
	journal = {SUSTAINABILITY},
	volume = {10},
	unique-id = {3409082},
	abstract = {The purpose of this study is to broaden the literature on the factors that contribute to the over-indebtedness of the subnational sector and the related crisis management tools based on the experience of Hungary. In addition to the phenomena known from the literature (vertical imbalance, the fiscal tightening of the central government, the weakness of central control and transparency, and local government-owned companies), non-standard factors also contributed to the evolution of a subnational fiscal crisis in Hungary. The Hungarian municipalities had, in practice, built up a carry trade position for speculative purposes, mostly from Swiss Franc funding. The other relevant observation based on experience is that, when significant amounts of central development funds fail to form a carefully considered development policy, over the long term they could undermine local fiscal stability. In addition to extraordinary fiscal transfer and full assignment of debts, the Hungarian subnational fiscal consolidation also involved a novel technique: the obligations were transferred to the state through the assumption of duties. In Hungary, in line with international experiences, central financial assistance was accompanied by increased fiscal control and by a tightening of the requirements for budgetary transparency and data reporting. Central approval for the assumption of new debts became an important element of fiscal sustainability. In addition to the above, this study argues that in political, social, and legal terms, credible no-bailout regimes do not offer an optimum solution for the subnational sector.},
	year = {2018},
	eissn = {2071-1050},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251; Lentner, Csaba/0000-0003-2241-782X}
}