TY - JOUR AU - Horváthné Barsi, Boglárka TI - Lektorok 2023 JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 213 EP - 213 PG - 1 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3554 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754938 ID - 34754938 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kézai, Petra Kinga TI - Hardi Tamás (2023): Urbanizáció és környezetet. A városfejlődés okai és következményei (Libri Kiadó, Budapest, 203 o.) JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 210 EP - 212 PG - 3 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3547 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754934 ID - 34754934 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Bálint, Dóra AU - Horeczki, Réka AU - Lux, Gábor TI - Közösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 183 EP - 209 PG - 27 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3518 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754889 ID - 34754889 AB - A városi terek átalakulása a kreatív gazdaság értékteremtő szerepének felértékelődéséhez vezetett, amely többek között a kreatív munkavégzés új formáiban jelent meg. Az elmúlt másfél évtized a közösségi munkavégzés modelljének rohamos terjedését és számos formájának kialakulását eredményezte. A kreatív terek erősen kötődnek a globalizáció rendszereihez, ám egyben a lokális terekhez is szorosan kapcsolódnak, a glokalizáció sajátos formáját képviselik. Ugyanakkor a kreatív gazdaságot erős centrum-periféria megosztottság jellemzi, és bár formái a földrajzi és gazdasági perifériákon is megjelentek, ezekben a terekben léptékbeli, hálózatokhoz kötődő és intézményi hátráltató tényezők nyomják rá bélyegüket a fejlődésre. A sikeres kulturális ökoszisztémák felépítése jelentős nehézségekbe ütközik, amely a városfejlesztési politikák elé is akadályokat gördít. Ehhez kapcsolódva a tanulmányban Pécs, egy periférikus helyzetű nagyváros, ezen belül a közösségi munkavégzési terek (coworking központok) példáján keresztül elemezzük a periférikus kreatív gazdaságok formálódását és sajátos kihívásait. A nemzetközi és hazai szakirodalom tükrében a megosztáson alapuló gazdaság keretein belül vizsgáltuk a coworking jelenségét és annak térbeli hatásait, különös tekintettel a térségi perifériákra, majd három fázisban, a pécsi kreatív miliő felmérése és szakértői interjúk felhasználásával empirikus kutatást végeztünk. A hazai vidéki nagyvárosok között Pécs a kreatív városfejlesztési stratégiák és a coworking mozgalom bölcsője, ugyanakkor ez a fejlődési pálya számos nehézséggel küzd, a város kreatív értékeinek termékesítése elmarad a várakozásoktól. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a városban a coworking központok sokszínű ökoszisztémája jött létre. Működésükben a nemzetközi mintákhoz hasonlóan meghatározó a belváros kulturális vonzereje és az egyetem szerepe; a pandémia utáni években pedig új bővülési hullám jeleit és a digitális nomádok újkeletű megjelenését láthatjuk. Ugyanakkor, bár ezek a központok katalizátorszerepet játszanak a kreatív gazdaság fejlődésében, még nem került sor érdemi klaszteresedésre, a tudásmegosztáson és kollektív tanuláson alapuló előnyök megjelenésére és a közösségi reziliencia kialakulására. Alacsony a tradeable kreatív termékek jelenléte, a szektort pedig számottevő fenntarthatósági problémák – bizonytalan üzleti modellek és a külső forrásoktól való függőség – jellemzik. A centrum–periféria viszonyok erős érvényesülése tehát a coworking, és a szélesebben értelmezett kreatív gazdaság lassú fejlődését vetíti előre Pécs városában. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Brucker, Balázs AU - Jóna, László AU - Szemerédi, Eszter TI - Magyarország energiapiacának átfogó elemzése az Európai Unió változó prioritásainak tükrében JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 155 EP - 182 PG - 28 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3516 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754805 ID - 34754805 N1 - Jóna László affil.: 1. KRTK, 2.SZE AB - A folyamatosan változó geopolitikai kihívások és az Európai Unió azokra adott – részben – energiapolitikai válaszai nagyban befolyásolják Magyarország energiapiacának alakulását. Tanulmányunk az EU hosszú távú klíma- és energiapolitikai céljai, valamint az orosz-ukrán háború miatt fellépő energiapolitikai kihívások tükrében az energiatermelés és -felhasználás alapvető mintázatainak alakulására, tendenciáinak feltárására fókuszál, valamint bemutatja Magyarország eddig elért eredményeit az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága területén. Célja, hogy az európai folyamatok kontextusában átfogó képet nyújtson a magyar energiapiacról. Írásunk az energiapolitikát érintő európai és hazai jogi aktusok feldolgozásán, valamint az elérhető legfrissebb Eurostat és KSH adatok elemzésén alapul. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a primer energiafelhasználás, illetve egyes energiahordozók importjának csökkenése nem az energiahatékonyság javulásán, hanem a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesésen és az orosz-ukrán háború nyomán kialakult energiaválság átvészelését szolgáló energiamegtakarításokon alapszik. Az új, ambiciózus EU-célkitűzések elérése továbbra is jelentős beruházásokat igényel az Európai Unió és Magyarország szintjén is. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kiss, Edit Éva AU - Páger, Balázs TI - A feldolgozóipar és az Ipar 4.0 technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 129 EP - 154 PG - 26 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3527 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754670 ID - 34754670 N1 - Páger Balázs affil.: 1.KRTK 2. Department of Geography and Regional Research, University of Vienna, Ausztria AB - Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar is számos kihívással nézett szembe, amelyek közül az egyik legfontosabb az Ipar 4.0 technológiák terjedése. A szakirodalmi tapasztalatok szerint ezt számos tényező befolyásolja. A tanulmányban azt vizsgáljuk evolúciós gazdaságföldrajzi megközelítésben, hogy milyen összefüggések vannak az eltérő technológiai intenzitású feldolgozóipari ágazatok területi koncentrációja és az Ipar 4.0 technológiák térbeli mintázata között a negyedik ipari forradalom elején. Különböző adatbázisok és indikátorok felhasználásával, amelyek a digitális infrastruktúrára és a társadalmi, gazdasági fejlettségre vonatkoztak, korreláció- és klaszterelemzést végeztünk megyei szinten. Megállapítottuk, hogy az Ipar 4.0 technológiák alkalmazása, és ezáltal a digitalizáció elsősorban azokban a térségekben előrehaladottabb, ahol a magas- és közepesen magas technológiai intenzitású ágazatok koncentrálódnak. A 2014–2019. között időszak, amely a negyedik ipari forradalom kezdeti szakaszának is tekinthető, egyik fontos trendje, hogy a feldolgozóiparban nőtt az alacsonyabb technológiai szintű ágazatok koncentrációja, ami viszont kevésbé kedvez a digitális technológiák alkalmazásának. Az Ipar 4.0-hoz kötődő technológiák térbeli megoszlása látványosan tükrözi a digitális megosztottságot az ország északi és déli fele között, mivel a fejlettebb és jelentősebb feldolgozóipari koncentrációval rendelkező északi országrészben sokkal markánsabb az előfordulásuk. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Óvári, Ágnes AU - Farkas, Jenő Zsolt AU - Kovács, András Donát TI - A klímavédelem realitásai a hazai városokban JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 110 EP - 128 PG - 19 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3512 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754661 ID - 34754661 AB - Számos szerzővel egyetértve úgy véljük, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a városoknak kulcsfontosságú szerepük van. A magyarországi nagyvárosokban 2018-tól – az adaptációt és mitigációt előtérbe helyező EU-s törekvések nyomán – a lokális szintű klímavédelem alapvető elvárássá vált, és elindult a helyi klímastratégiák kidolgozása. Ezen aktualitásból kiindulva, kutatásunk fő célkitűzése a lokális klímavédelem helyzetének alaposabb tanulmányozása volt, melyhez szükségesnek tartottuk a klímastratégia-alkotás körülményeinek áttekintését, a helyi tervezés szerepének és a klímakormányzás lehetőségeinek feltárását. Véleményünk szerint a témáról legátfogóbb ismeretekkel azok a szakemberek rendelkeznek, akik részt vettek a helyi dokumentumok kidolgozásában, így a vizsgálatok során tizennégy nagyobb város tisztségviselőivel, klímavédelmi szakértőivel és tervezőivel készítettünk huszonegy interjút.Eredményeink azt mutatják, hogy a klímastratégiákba foglalt célok és a megvalósítás lehetőségei között ellentmondások feszülnek. A külső, akár EU-s, akár nemzeti forrásoktól való függőség és a klímakormányzásban tapasztalható centralizációs törekvések miatt a lokális klímavédelmi önrendelkezés nehézkessé és korlátozottá vált, a közösségi alapokon szerveződő klímamenedzsment mozgástere beszűkült. Az elkészült klímastratégiák gyakran uniformizáltak, így eleve nem adnak alternatívákat a helyi innováció kiteljesedéséhez. Mindez kétségessé teszi a városok klímavédelmi vállalásainak betartását és a célok teljesítését. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Reményi, Péter AU - Haris, Gekič AU - Aida, Bidžan-Gekić TI - Fertility Trends and Population Policy in the Canton of Sarajevo JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 88 EP - 109 PG - 22 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3543 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754626 ID - 34754626 N1 - Reményi Péter affil: 1. PTE 2. KRTK AB - The demography of Bosnia and Herzegovina fits into the Southeast-European trends with sub-replacement fertility and high emigration rates. At the national level, natural decline started in 2007, while migration is influenced by the war and its aftermath, as well as several economic and political push factors (low wages, corruption, high unemployment, etc.), and also has a serious impact on birth and death rates. On the other hand, demographic trends in the Canton of Sarajevo differ from the national pattern. It reached sub-replacement fertility more than a decade later (2019), and migration still has a positive balance: besides significant emigration rates, immigration to the Canton, especially from the other parts of Bosnia and Herzegovina, is higher. Since migration involves younger generations, it is also a factor behind the more favourable fertility rates, and can be evaluated as a consequence of better socio-economic development in the capital and its gravitational area.In the Canton, there have been several factors that contributed to the decline of birth rates in the past decades. Changing functions of family and children in the society, increasing women's employment, educational level and career aspirations, growing individualism and rationality, the changing social climate in relation to children, higher personal standards, and other socio-psychological factors should be mentioned. Birth rates were also (positively) influenced by other factors. One of the most important points is that the Canton has certainly one of the best support policies in Bosnia and Herzegovina including financial support and allowances for newborn children, subsidies in preschool education, primary and secondary schools as well as scholarships for pupils and students. Positive economic trends such as new constructions of residential buildings, business, and shopping centres, as well as an even stronger concentration of attractive institutions and activities should be emphasised.In 2021, the total fertility rate accounted for 1.38 in the Canton, while it has shown a great variation among the municipalities. The municipality with the lowest total fertility rate (Novi Grad) had the highest total number of live births in the Canton, while the municipality with the lowest total number of live births (Trnovo) was the only one with total fertility rate values above the replacement level. Due to its demographic, economic and political significance, the Canton of Sarajevo is a key area for population revitalisation in Bosnia and Herzegovina. Therefore, local measures have national significance, and can act as a model for the rest of the country in terms of population policy as well. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Józsa, Viktória TI - Made and/or Invented in Hungary? The Transformation of the Hungarian Investment Promotion System from the Change of Regime to Our Days with Special Respect to the VIP Cash Subsidy system JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 56 EP - 87 PG - 32 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3529 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754577 ID - 34754577 AB - Jelen tanulmány a hazai befektetésösztönzési rendszer, és azon belül kiemelten az egyedi kormánydöntés (EKD) alapján megítélhető vissza nem térítendő készpénz támogatások átalakulását mutatja be hazánkban a rendszerváltástól napjainkig, kiemelt tekintettel a 2010 utáni időszakra. A hangsúlyt a fő területi, ágazati és szabályozási változásokra helyezzük, mivel ezeknek a szempontoknak az eddigi kutatások kevés figyelmet szenteltek jelentős szakpolitikai relevanciájuk ellenére. Kutatási kérdéseink, hogy (1) lekövette-e a hazai befektetésösztönzési rendszer a fő globális tendenciákat, (2) a kettős dualitás csökkentéséhez hatékonyan hozzájárult-e, és (3) milyen jövőbeli irányok fogalmazhatók meg a közelmúlt és a jelen folyamatai alapján. A cikkben a legrelevánsabb adatok és szakirodalmi források elemzését követően – egyes esetekben azokat kiegészítve – egy sajátos szempontrendszerbe rendezve mutatjuk be a hazai EKD rendszer átalakulásának szakaszait és az egyes szakaszok főbb jellemzőit. Kiemelt figyelmet fordítunk az elmúlt évtized folyamataira, majd összegző megállapításokat teszünk és következtetéseket vonunk le a jelen és a jövő kapcsán. A tanulmány fő újdonságtartalma a hazai befektetésösztönzési rendszer (azon belül is az EKD támogatások) komplex, folyamatalapú, sajátos szempontrendszerű és a területiséget kiemelő elemzésében és korszakolásában nevesíthető a nemrégiben nyilvánosságra hozott adatbázis (2004-2023 közötti EKD döntések) elemzése mellett. A közelmúlt globális szintű, előre nem látott kihívásai (kiemelten az egészségügyi világjárvány és a szomszédunkban kialakult fegyveres konfliktus) és azok mai napig tartó hatásai (mint például az ellátási láncok akadozása, újraépülése és az energiaválság), valamint az azok kapcsán tett kormányzati intézkedések (a versenyképességnövelő támogatások és a Gyármentő Program) még jobban erősítik a kutatás időszerűségét és szakpolitikai relevanciáját. Reményeink szerint ez a hiánypótló összefoglalás hozzájárul a vizsgált téma és időszak jobb megértéséhez, az összefüggések feltárásához, a jelenlegi és a következő generációk tudásanyagának bővítéséhez és ezáltal további értékes kutatásokhoz és hatékony szakpolitikai beavatkozásokhoz a szakterületen. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Boris, Kazakov AU - Hardi, Tamás AU - Nadezhda, Ilieva AU - Aleksandra, Ravnchka AU - Rácz, Szilárd AU - Smahó, Melinda TI - Suburbanization Processes in Sofia: Demographic, Socio-Economic and Spatial Transformation of the Agglomeration Area JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 32 EP - 55 PG - 24 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3541 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754563 ID - 34754563 AB - The paper studies the agglomeration area of Bulgaria’s capital, Sofia. The territorial scope of the metropolitan agglomeration encompasses 7 (LAU 1) municipalities including Sofia, Bozhurishte, Elin Pelin, Gorna Malina, Kostinbrod, Slivnitsa and Svoge, and comprises 146 (LAU 2) individual settlements. The total area of Sofia agglomeration covers almost 3,550 km² (3.2% of national territory), while it had 1,359,270 inhabitants (almost 21% of national population) according to the last population census (7 September 2021). During the whole period between 2001 and 2021, Sofia agglomeration has grown in population by more than 95,000 people (7.6%). Bozhurishte, Kostinbrod and Elin Pelin, along with Sofia municipality itself, are the municipalities with the best demographic indicators within the agglomeration area. According to the typology of Webb, type 6 agglomeration settlements (migratory and natural decrease, natural > migratory) are predominant during the first subperiod (2001-2011), while type 8 (migratory increase compensates for natural decrease) has become the leading type in the second subperiod (2011-2021). Despite the increasing number of type 8 settlements, however, the population decline of Sofia city alone (19,361 people) exceeds more than twice the combined population growth of all type 8 settlements (8,929 people), and as a result – the total population number of the agglomeration declined during the second subperiod.In 2021, the GDP in Sofia agglomeration represented 43% of the national economy, while the GDP per capita in Sofia (BGN 38,891) was more than double of the national average. A significant number of the industrial sites are located in the neighbouring municipalities that fall within the agglomeration, with leading economic activities in manufacturing, transport and logistics. The distribution of FDI, however, is uneven: some 97% of them concentrated in Sofia municipality alone. Sofia agglomeration is distinguished by a relatively stable and balanced labour market, characterized by high economic activity and low unemployment rate compared to other agglomerations in the country.Together with the demographic processes, the increasing soil sealing is another evidence of the spatial expansion of suburbanization. The largest share of new soil sealing was observed in Sofia municipality itself (approximately 370 ha), followed by Elin Pelin (105 ha), Bozhurishte (46 ha) and Kostinbrod (32 ha). Based on the intensity of new constructions and population change, the so-called zone of active inbuence of the agglomeration core has been outlined. The zone is made up of settlements meeting two conditions: they have a high intensity of new constructions and they are type 8 or type 7 according to the typology of Webb in the period between 2011 and 2021.During the considered period, the northern, eastern, southern and western peripheries of the agglomeration area developed each in its own speciac way, with dieerent new construction intensity, morphological structure and inter-settlement spaces. Suburbanization processes observed in Sofia are generally comparable to those of other post-socialist European capitals in terms of historical legacies, demographic transformation, spatial dynamics, and land use shifts. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Suchaček, Jan AU - Urminský, Jaroslav TI - Polish Sceptics and Czech Optimists: Perception of the Development within Euroregion Beskydy JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 38 PY - 2024 IS - 1 SP - 12 EP - 31 PG - 20 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.38.1.3510 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754480 ID - 34754480 AB - The openness of space is one of the fundamental ideas behind the existence of the European Union. The benefits arising from this should outweigh the disadvantages associated with it. An advantage of openness is the possibility of integrating border regions of different countries into a consistent functional whole where cross-border cooperation takes place. Resulting mechanisms can lead to endogenously driven development of the territories that are typically on the periphery of their countries. However, reality is much more diverse. This is valid also in case of Central and Eastern European countries, where general socioeconomic processes take different forms in different regions and places. The same holds true also for territorial units, such as Euroregions that represent one of the most remarkable geographical embodiments of European integration. At the same time, they constitute one of the institutionalised forms of cross-border cooperation. Euroregions bear a twofold importance in postcommunist countries that for a long time suffered from pretty limited cross-border interactions and cooperation. Our article delves into the municipalities of Euroregion Beskydy at the Polish-Czech border. The main objective of the paper is to analyse and assess strengths and weaknesses of the development as perceived by Polish and Czech municipalities in the framework of Euroregion Beskydy.The article concentrates primarily on a qualitative dimension of the whole issue. This is partly supplemented by a quantitative perspective. The investigation mirrors the state of municipalities on Czech and Polish sides of Euroregion Beskydy from the perspective of municipal managements. From the methodical perspective, the questionnaire was utilised. This allowed respondents to identify the principal strengths and weaknesses of their municipalities based on their own knowledge and perceptions. The questions had a nominal character, and by aggregating similar responses, broader, consistent categories of strengths and weaknesses were established and analyzed. Respondents could name principal strengths and weaknesses of their municipalities on the basis of their own perception. The purpose was to identify substantial developmental domains or problem characteristics in individual municipalities of the researched Euroregion. At the same, it has been found out to what extent optimistic or pessimistic moods are prevailing in individual municipalities of the Euroregion. The research question posed in the framework of this paper is as follows: what are the most frequently mentioned strengths of municipal development at Polish and Czech side of Euroregion Beskydy? The results brought an interesting difference in the perception of the municipal development within Euroregion Beskydy. Respondents on the Polish side of the Euroregion can be characterised by higher rate of scepticism when compared with their Czech counterparts. On the Czech side of the Euroregion, slightly optimistic view on municipal lives is prevailing. LA - English DB - MTMT ER -