@article{MTMT:35145643,
	title = {Spatial differences in the climate vulnerability in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35145643},
	author = {Jozsef, Lennert and Balint, Koos and Laszlo, Vasarus Gabor},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3525},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35145643},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {The objective of this paper is to study spatial differences in climate vulnerability within Hungary. Three components were examined: the vulnerability of the general populace, the agricultural sector and lakeside tourism. The CIVAS methodology was employed, wherein vulnerability is defined as the composite outcome of exposure to the changes in the climatic parameters, the environmental, social and economic sensitivity to these changes, and the capability to adapt to these changes. Exposure is interpreted as the character, magnitude and rate of climate change. To measure exposure, indicators such as the projected average yearly mean temperature for 2071-2100, the increase in the average yearly mean temperature as well the projected susceptibility to droughts were selected. Sensitivity includes a broad spectrum of environmental, social and economic aspects. Its selected indicators are the following: the projected share of elderly individual, imperviousness of the urban fabric, soil drought sensitivity, crop climate sensitivity, employment in agriculture and tourism. For describing adaptation capability, Human Potential Index and Standard Agricultural Output were selected. The projected changes in exposure align with recent observations. Based on interpolated data of the weather stations, the mean yearly temperature of Hungary increased by 0.8 degrees from 2002-2011 to 2012-2021. The included scenarios indicate a further significant future increase in the mean temperature. In contrast to this, the observed and forecasted shifts in precipitation patterns exhibit a more pronounced spatial heterogeneity. The eastern -northeastern part of the country may have to deal with a significant decrease; while conversely, the western -southwestern part of the country might even experience a heightened level of rainfall. This leads to increasing spatial differences in drought susceptibility, with particular emphasis on the central parts of the Hungarian Plain, where more severe droughts are to be expected. The spatial differences in exposure were adjusted by the indicators of sensitivity and adaptive capacity which added more spatial heterogeneity and accentuated the distinctions. The results indicate that vulnerability according to the three components shows a significant overlap. The most notable is the general and agricultural vulnerability of the South and Central Hungarian Plain. Less expected though that some areas of Northern Hungary are also found to be vulnerable. Although they will not suffer more than average exposure, they possess high sensitivity and low adaptation capability. A third key region with is the surroundings of the Balaton. In this area, besides general and agricultural vulnerability, the vulnerability of lakeside tourism is also present.},
	keywords = {MODEL; SENSITIVITY; exposure; Precipitation; climate change; climate vulnerability},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923}
}

@article{MTMT:35023881,
	title = {Beszámoló a Nemzetközi Regionális Tudományi Társaság 14. világkongresszusáról (Kecskemét, 2024. április 8–11.)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023881},
	author = {Forman, Balázs György and Horeczki, Réka and Rácz, Szilárd},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3569},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023881},
	issn = {0237-7683},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {175-179},
	orcid-numbers = {Horeczki, Réka/0000-0003-3131-681X; Rácz, Szilárd/0000-0002-9397-2620}
}

@article{MTMT:35023810,
	title = {Nagyváros, főváros vagy világváros? Budapest, ahol a múlt a jövővel találkozik (szerk. Sikos T. Tamás – Molnár Dóra, 2023 Ludovika Egyetemi kiadó)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023810},
	author = {Horeczki, Réka},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3553},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023810},
	issn = {0237-7683},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {171-174},
	orcid-numbers = {Horeczki, Réka/0000-0003-3131-681X}
}

@article{MTMT:35023649,
	title = {Humanitárius élelmezési gyakorlatok Törökországban: egy elhúzódó menekültválság tapasztalatai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023649},
	author = {Gibárti, Sára},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3538},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023649},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {A tanulmány fő célja a Törökországban élő szíriai menekültek számára nyújtott nemzetközi humanitárius élelmiszersegélyezési gyakorlatok elemzése. Rövid elméleti áttekintés után az írás elsősorban az ENSZ humanitárius élelmezési mechanizmusait elemzi, a változó eszközökre és megközelítésekre, a prioritások eltolódására, valamint a segélyszervezetek és a segélyezési módokat érintő főbb kihívásokra összpontosítva. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a török kormány határozott szerepvállalásával együtt az ENSZ által alkalmazott segítségnyújtási módszerek a szíriai menekültválság alakulásával összhangban változtak. A menekültválság kibontakozásakor bevezetett, kizárólag élelmiszercikkekre felhasználható, utalványalapú segélyeket a menekültlakosság számának rohamos növekedésével felváltották a többcélú, feltétel nélküli készpénzsegélyek. A kutatási eredmények azt is alátámasztják, hogy az ENSZ szervezetei a befogadó állam társadalmi-gazdasági viszonyaival összhangban lévő, kontextusfüggő segélyezési módokat alkalmaztak, valamint megfigyelhető volt a segélyezési mechanizmusok és a nemzetközi humanitárius élelmiszersegélyezési rendszer egészében végbement paradigmaváltás között erős korreláció. A kutatási eredmények elsősorban az érintett nemzetközi szervezetek jelentéseinek kvalitatív elemzésén és szakértőkkel készített anonimizált, félig strukturált interjúkon alapulnak.},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {148-170},
	orcid-numbers = {Gibárti, Sára/0000-0002-6180-7559}
}

@article{MTMT:35023468,
	title = {A kulturális gazdaság szerepe a Bartók-negyed kialakulásában és fejlődésében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023468},
	author = {Tuza, Benedek},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3528},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023468},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {A tanulmány összefoglalja a kreatív-kulturális gazdaság, illetve a kreatív osztály kurrens szakirodalmát, illetve helyzetképet nyújt a budapesti kulturális gazdaság fejlődéséről, különös tekintettel a Bartók-negyedben zajló folyamatokra. A terület napjaink egyik legizgalmasabb „városi laboratóriuma”, hiszen a helyi önkormányzat és az aktív civil társadalom kooperációján keresztül betekintést nyerhetünk abba, hogyan kell menedzselni egy olyan városrészt, amely Budapest-szerte közkedvelt kulturális központ, és vonzereje bőven túlmutat a kerület keretein, anélkül, hogy ez az élhető környezet rovására menne. A szakirodalmi áttekintésben az elmélet gyökereitől, a Los Angeles-i Iskolától kezdve végighaladok a kritikus pontokon, Allen J. Scott és Richard Florida munkáin át egészen Egedy Tamás kurrens vizsgálatáig – ezt követően pedig rátérek a Bartók-negyedben végzett empirikus kutatás részletezésére. A tanulmányban az emberközpontú városfejlesztés és a részvételiség eszméjére támaszkodom, amelyekkel megteremthető a civil társadalom becsatornázása a városfejlesztésbe, illetve visszaszoríthatók a globális kultúra uniformizáló hatásai, előnyben részesítve ezzel a helyi közösségeket. A cikk a Bartók-negyed példáján keresztül nyújt betekintést abba, hogyan lehet egy kulturális városnegyedet létrehozni és fenntarthatóan menedzselni. A legfontosabb tanulság, hogy a külső és belső körülmények, a felülről érkező elképzelések és az alulról szerveződő civil tevékenység egymástól elválaszthatatlan elemek – ennek értelmében nincs egyetlen megoldás, helyette van sok apró intézkedés, amelyek együttesen determinálják a sikert, és ezáltal a fenntartható, értékes és reziliens városnegyedet.},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {130-147}
}

@article{MTMT:35023440,
	title = {A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023440},
	author = {Lennert, József and Koós, Bálint and Vasárus, Gábor László},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3525},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023440},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {E tanulmány célja a magyarországi klímasérülékenység területi különbségeinek feltárása. Ehhez három komponenst vizsgáltunk meg: a lakosság, mezőgazdaság és a tóparti turizmus klímasérülékenységét. Kutatásunkhoz a CIVAS modellt adaptáltuk, ami a sérülékenységet a klímaváltozás összetevőinek való kitettség, a változással szembeni környezeti, társadalmi és gazdasági érzékenység, valamint a változásokhoz való alkalmazkodási képesség összesített hatásaiként defniálja.A tanulmány klímakitettséget ábrázoló indikátorai egybevágnak a közelmúlt trendjeivel. A felhasznált forgatókönyvek az ország egész területére további intenzív hőmérsékletnövekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a csapadék változása a közelmúltban és a jövőben is jóval differenciáltabb mintázatot mutat: az ország keleti, északkeleti harmadában számottevő csökkenéssel, az ország nyugati, délnyugati részében akár növekedéssel is lehet számolni. A hőmérséklet- és csapadékváltozás trendjeinek megfelelően az aszálykitettség várható változása is jelentős térbeli differenciát mutat, az Alföld közepének kiemelkedő kitettségével.Az érzékenység és az adaptációs képesség indikátorai felhasználásával fnomítottuk a klímasérülékenység egyes komponensek szerinti területi mintázatát. A három komponens vizsgált szerint erősen klímasérülékeny területek jelentős átfedést mutatnak. Kiemelendő a Dél- és Közép-Alföld sérülékenysége, valamint a nagyfokú érzékenység és a gyenge alkalmazkodóképesség miatt az Északi-középhegység egyes településcsoportjainak klímasérülékenysége. Külön kiemelendő a Balaton környezete, ahol a lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység mellett a tóparti turizmusból eredő klímasérülékenység is kockázatot jelent.},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {103-129},
	orcid-numbers = {Lennert, József/0000-0002-2653-3791; Koós, Bálint/0000-0002-7075-2748; Vasárus, Gábor László/0000-0001-5375-9107}
}

@article{MTMT:35023410,
	title = {Az egyetemi közösségi szerepvállalás lehetséges szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában hazai kontextusban [The potential role of university community engagement in supporting social innovation in Hungary]},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023410},
	author = {Málovics, György and Bajmócy, Zoltán and Csernák , Janka and Fehér, Borbála and Frigyik, Márta and Juhász, Judit and Matolay, Réka and Müllner, András and Szerencsés, Rita},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3531},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023410},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {Az egyetemi közösségi szerepvállalás lényege, hogy egyetemek, illetve egyetemi szereplők más, egyetemen kívüli aktorokkal működnek együtt oly módon, hogy az, ha különbözőképpen is, de mindegyik félnek kölcsönösen hasznos. E külső együttműködő aktorok jellemzően a leginkább kirekesztett, erőforrás-hiányos társadalmi csoportok és az e csoportok érdekeit képviselő civil szervezetek, az együttműködés célja pedig a társadalmi kirekesztés és igazságtalanság elleni küzdelem, illetve a környezeti (fenntarthatósági) kezdeményezések erősítése. E megközelítés szembeötlő párhuzamokat mutat a társadalmi innováció koncepciójával: utóbbi is alulról szerveződő, gyakran civil szervezetek bevonásával megvalósuló újításokat, közösségi szükségletekre irányuló válaszreakciókat, valamint a társadalom megújítását, átalakítását eredményező folyamatokat takar.Tanulmányunkban e két koncepció kapcsolatát elemezzük. Kutatási kérdésünk: mi lehet az egyetemi közösségi szerepvállalás szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában, magyarországi környezetben? A téma elméleti áttekintése után kutatási kérdésünk megválaszolásának empirikus hátteréül négy olyan hazai kezdeményezés szolgál, ahol egyetemek, illetve egyetemi egységek tettek különböző módokon lépéseket az egyetemi közösségi szerepvállalás intézményesítésének irányába. Az eseteket a transzformatív társadalmi innováció „TRANSIT” modelljének segítségével dolgozzuk fel, illetve a társadalmi innovációk térbelisége kapcsán a közelség szerepére is kitérünk. Következtetésünk, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás sokszínű gyakorlata számos módon járul hozzá a társadalmi innovációk létrejöttéhez és/vagy megerősítéséhez, és e kapcsolatot a közelség komplex módon befolyásolja. A hazai akadémiai környezet pedig amellett, hogy lehetőséget teremt a társadalmi innovációkat támogató együttműködésre, számos elemében korlátozó feltételeket is támaszt.},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {71-102},
	orcid-numbers = {Frigyik, Márta/0009-0008-2397-9713; Müllner, András/0000-0003-3303-8171}
}

@article{MTMT:35023331,
	title = {Megújuló energiaforrások lakossági megítélése – egy magyarországi felmérés tapasztalatai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023331},
	author = {Németh, Kornél and Mezőfi, Nóra and Németh, Kornél and Péter, Erzsébet},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3526},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023331},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {Napjainkra az egész világon egyetértés van abban, hogy a megújuló energiaforrásokra szükség van, felhasználási arányukat jelentősen növelni kell. Térnyerésüket számos tényező befolyásolja: a földrajzi feltételek, a gazdasági, politikai környezet, az energiapolitika irányai, a nemzetközi vállalásokból eredő kötelezettségek, az egyes megoldások társadalmi elfogadottsága. Egy 2017-ben a dunántúli lakosság körében végzett reprezentatív felmerésünk szerint a téma iránti érdeklődés és a megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó ismeretek óvatos optimizmusra adhattak okot, azonban megszokás, az információhiány, a jó gyakorlatok kézzelfoghatóságának hiánya, a lakosság jövedelmi viszonyai, megtakarításai, az újtól való „félelem” az akkori vizsgálataink szerint gátat szabott a megújuló energiaforrások széleskörű hazai lakossági terjedésnek. Az elmúlt időszak hazai család- és otthonfelújítási támogatásai, a háborús konfliktus okozta energiaellátási bizonytalanságok, de ugyanúgy a járványhelyzet kapcsán otthon töltött idő okozta felújítási kedv növekedése egyértelműen felgyorsította a megújuló energiaforrások iránti lakossági érdeklődést.A 2022-es ismételt vizsgálatunk helyszíne szintén a dunántúli térség. A megújulóenergia-hasznosítás elméleti és gyakorlati kérdéseinek lakossági megítélése a témakörhöz való viszonyulásuk, megszerzett tapasztalataik, jövőképük, valamint a feltárható a területi különbségek megismerése közelebb viheti az ágazatot a témakörben rejlő helyi, térségi lehetőségek kiaknázásához, és ezáltal a szükséges intézkedések gyakorlati megvalósításához. Kutatásunk eredményei alátámasztják, hogy a hasznosítási lehetőségekhez kapcsolódó ismeretek, attitűdök, az egyes technikai megoldások ismertsége jól láhatóan javult. Felmérésünk alapján a legnagyobb népszerűséggel napjainkban is a napelemes rendszerek rendelkeznek, de más technikai megoldások ismertsége is nőtt. A megújuló energia alapú térségfejlesztés jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben álljon rendelkezésre, tudatosan fejlődjön és épüljön be a közgondolkodásba a megújulóenergia-hasznosítási lehetőségekhez kapcsolódó tudás. Az egyes beruházások a helyi adottságok figyelembevételével szóba jöhető megoldások előnyeinek és hátrányainak ismeretében történjenek meg.},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {50-70},
	orcid-numbers = {Németh, Kornél/0000-0003-2958-6503}
}

@article{MTMT:35023135,
	title = {Innovatív technológiák és a tudásmenedzsment kapcsolata a tulajdonlás kontextusában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023135},
	author = {Hargitai, Dávid Máté and Obermayer, Nóra and Nagy, Viktória},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3521},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023135},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {Az ipari forradalmak mindegyike megkövetelt bizonyos készségeket és kompetenciákat az emberektől, amelyeket fejleszteniük kellett ahhoz, hogy relevánsak maradjanak a munkakörnyezetben. Az első forradalom a gépesítést hozta, a második ipari forradalom már a kognitív készségeket érintette. Az Ipar 4.0 már a digitális készségekről szól. A szükséges készségek az elmúlt néhány évszázad során a fizikaiból digitálissá fejlődtek. Figyelembe véve az emberek növekvő információfüggőségét, a digitális készségeket létfontosságú erőforrásnak kell tekinteni a mai társadalomban.A 2022-ben készült felmérés online kérdőív segítségével történt. A lekérdezés sokaságát a Magyarországon működő vállalatok vezetői alkották. A lekérdezés 5 207 értékelhető választ adott. A tanulmány a tudásmenedzsment és a feltörekvő technológiák összefüggését kívánja bemutatni. A cikk arra keresi a választ, hogy ebben a viszonyrendszerben milyen különbségek tárhatók fel vállalat tulajdonlás szempontjából.Az eredmények azt mutatják, hogy a tudásmenedzsment projektek befolyásoló tényezőként jelennek meg a technológiai intenzitás mellett, és szignifikáns módon befolyásolják az innovatív technológiák használatát, melynek mértéke összefüggésben áll a pénzügyi eredményekkel. A technológiahasználat és humán tényező összefüggésében látszik, hogy több akadályozó tényező befolyásolja a hatékonyságot, melynek elsődleges eleme a munkaerő digitális kompetenciáinak hiánya. A külföldi tulajdonlás mindezt pozitívan befolyásolja.},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {29-49},
	orcid-numbers = {Hargitai, Dávid Máté/0000-0003-4470-3296; Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X}
}

@article{MTMT:35023106,
	title = {Regionális sajátosságok a felelősségteljes kutatás és innováció gyakorlatában : posztszocialista innovációs környezet hatásának vizsgálata hét Közép-Kelet Európai országban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023106},
	author = {Nádas, Nikoletta},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3520},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023106},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {Az elmúlt évtizedben a felelősségteljes kutatás és innováció (Responsible Research and Innovation: RRI) koncepcióját sikeresen alkalmazták néhány fejlett országban. Nagyon keveset tudunk ugyanakkor az RRI alkalmazási lehetőségeiről és hatékonyságáról a kevésbé fejlett posztszocialista országokban. Az RRI gyakorlati bevezetésére szolgáló egyik módszer, a Társadalmi-Technikai Integrációs Kutatás (Socio-Technical Integration Research: STIR) hozzájárulhat a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok lehetséges negatív következményeinek hatékony kezeléséhez, elősegítve ezzel a felelősségteljes innováció érvényre jutását. Hazai STIR pilot kutatások rámutattak arra, hogy az innovációs közeg jelentős hatással lehet a STIR hatékonyságára. Ezért kutatásomban a posztszocialista innovációs környezet sajátosságaihoz igazított STIR folyamatot hét posztszocialista országban teszteltem. Az adaptált megközelítést öt akadémiai hét üzleti kutatási szervezetben alkalmaztam.Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a STIR módszertan segítségével miként mozdítható elő a felelősségteljes innováció tudatos és széles körű alkalmazása posztszocialista innovációs környezetben, az akadémiai és az üzleti szektorban egyaránt. Kutatásom rávilágít arra, hogy az adaptált STIR folyamat sikeresen alkalmazható posztszocialista innovációs környezetben. A kutatás során javultak az együttműködés feltételei a résztvevők körében. Növekedett továbbá a résztvevők tudatossága, alternatív döntési lehetőségeket mérlegelő képessége. Végezetül, számos pozitív változást azonosítottam a döntéshozatal gyakorlatában. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a módszertan további finomításra szorul a szélesebb körű alkalmazhatóság és a nagyobb hatás elérése érdekében.},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {8-28}
}