TY - JOUR AU - Laczkó, Tihamér TI - Beszámoló az Előrejelzők Fórumáról JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 4 SP - 464 EP - 476 PG - 13 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.4.464 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774792 ID - 34774792 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Tátrai, Tünde AU - Juhász, Péter TI - A közbeszerzés piaci fejlettségének és hatékonyságának megítélése Magyarországon JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 4 SP - 444 EP - 463 PG - 20 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.4.444 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774790 ID - 34774790 AB - A magyar közbeszerzés hatékonyságnövelésének kulcsa a piaci szereplők szerint 2009 óta a közbeszerzési kultúra fejlesztése és a korrupció visszaszorítása, nem pedig a közbeszerzési szabályozás megváltoztatása. Az öt alkalommal is megismételt kérdőíves felmérésünk alapján a hatékonyság megítélésének kulcsa az eljárások időigényének, a közbeszerzés rugalmasságának és kockázatának mértéke, ám a piac eleve elfogad valamilyen hatékonysági elmaradást a versenypiachoz képest. A szabályozás megfelelőségét ugyanakkor a szereplők nem külső mércékhez viszonyítva, hanem elsősorban az elért eredmények tükrében ítélik meg. A közbeszerzési piaci fejlettség mérésére Telgen és szerzőtársai [2007] hétszintű modellje alapján a 4. (közepes) szint azonosítható, ahol a közbeszerzési funkció fő kérdése arra tevődik át, hogy a közbeszerző tudja-e igazolni, hogy jól végzi a munkáját, azaz a szükséges tételeket a legjobb ár–érték arányban szerezte be, és a folyamat során nem történt visszaélés. Journal of Economic Literature (JEL) kód: H57. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kovács, Olivér TI - A reziliencia metamorfózisa JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 4 SP - 408 EP - 443 PG - 36 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.4.408 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774789 ID - 34774789 AB - Jelen írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a közgazdaságtan rendszerszemléletűnek gondolt ellenállóképesség- (reziliencia-) fogalma vajon elég rendszerszemléletű-e? Először röviden áttekinti a fogalom uralkodó közgazdaságtani értelmezési módozatait, és rámutat a bevett felfogás ama hallgatólagos feltevéseire, amelyek inkompatibilisek a valós társadalmi-gazdasági rendszer természetével. Ezután rávilágít arra, hogy a nagy (al)rendszeri konstellációk (pénzügyi szektor és reálgazdaság) állapotának bekapcsolása elengedhetetlen annak belátásához, hogy az uralkodó koncepciónál ismert rendszer-helyreállító erőfeszítéseken túlmenően rendszerstrukturálókra (rendszerek közti harmonikusabb viszony kialakítására szolgálókra) is szükség lehet, mi több, ezek szinergikus együttese segítheti a rendszer egészének ellenálló képességét. Mindezeket követően az így létrejövő kitágított elméleti keret létjogosultságát szemlélteti két síkon: 1. a kvalitatív rendszerszintű szakirodalmi feldolgozásoknál használatos megközelítés nyomán bemutatja, hogy a közgazdaságtani fősodor reziliencia-szempontú vizsgálódásai is arra intenek, hogy érdemes a pénzügyi szektor és a reálgazdaság közötti kölcsönhatással is foglalkozni; 2. a pénzügyi szféra és a reálgazdaság közötti konstelláció megromlásának bemutatása is ezt erősíti. Végezetül a közgazdasági elmélet és a szakpolitikai gyakorlat számára von le következtetéseket. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Madarász, Aladár TI - Posztót borért. Töredékek egy „nem triviális, de igaz” közgazdasági doktrína történetéből JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 4 SP - 379 EP - 407 PG - 29 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.4.379 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774787 ID - 34774787 AB - A klasszikus közgazdaságtan egyik legfontosabb tétele szerint a nemzetközi kereskedelemben érvényesül a komparatív előnyök elve. Ezt a tételt többnyire Ricardónak szokták tulajdonítani, de a prioritás kérdése két évszázad óta viták tárgya. A 20. század második felében Robert Merton tudományszociológiája fogalmazta meg a „többszörös felfedezés” általános érvényűnek tekintett hipotézisét, amelyre néhányan a közgazdaságtan történetében is igyekeztek példákat találni, közéjük sorolva a komparatív előnyök elvét. Ricardo és kortársai (Robert Torrrens, Heinrich von Storch és egy névtelen angol pamfletíró) közel egy időben megjelent, a külkereskedelmi előnyöket elemző szövegeinek bemutatását követően a tanulmány a prioritási vita első szakaszát, Torrens és John Stuart Mill hullámzó vélekedéseit ismerteti. A következő rész a Ricardo példájában szereplő „négy bűvös szám” a 19. század végétől máig ívelő historiográfiáját tekinti át. Az elmélettörténészek vitájában a két alapnarratíva: a Torrens prioritási igényét elfogadó és a komparatív előnyök elméletének érdemi kidolgozását Ricardónak tulajdonító álláspont különböző változatai fogalmazódtak meg, de konszenzus nem született.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: B12, B17, B30. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Hermann, Zoltán AU - Kertesi, Gábor AU - Varga, Júlia TI - A teszteredmények társadalmi egyenlőtlensége és az általános iskolai szegregáció JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 4 SP - 353 EP - 378 PG - 26 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.4.353 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774781 ID - 34774781 N1 - "A tanulmány rövidített változata megjelent a munkaerőpiaci tükör, 2022 (társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás) című kötetben." AB - Tanulmányunk a különböző társadalmi hátterű diákok általános iskolai teljesítményében megnyilvánuló különbségek és a szegregáció alakulását mutatja be a 2006 és 2019 közötti időszakban. Számításaink szerint az adott időszakban jelentős mértékben nőtt a különböző társadalmi helyzetű diákok iskolák közötti elkülönülése, és különösen az alacsony státuszú (az alsó jövedelmi ötödbe tartozó) diákok szegregációja erősödött. Az időszak második felében a teszteredmények társadalmi helyzet szerinti különbségei is növekedtek. A szegregáció és a tanulói teljesítmények társadalmi státusz szerinti egyenlőtlenségei között is összefüggést találtunk: azokban a járásokban és városokban, ahol erősebb a szegregáció, jellemzően nagyobbak a teszteredmények társadalmi egyenlőtlenségei is.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, I24, C19. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Balogh, Renátó AU - Bácsné Bába, Éva TI - Motivációs különbségek a magyar futballklubok szurkolói között JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 3 SP - 325 EP - 343 PG - 19 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.3.325 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34767834 ID - 34767834 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Jámbor, Zsófia AU - Török, Áron AU - Czine, Péter AU - Maró , Gréta AU - Maró, Zalán Márk TI - A termelői piacok fogyasztói profiljának szakirodalom-elemzése JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 3 SP - 255 EP - 274 PG - 20 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.3.255 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34767295 ID - 34767295 AB - A termelői piacok tradicionális értékesítési csatornának számítanak, amelyek lehetőséget kínálnak a fogyasztók számára, hogy élelmiszerhez jussanak. A termelői piacok napjainkban a reneszánszukat élik, és az ezzel kapcsolatos kutatások is már több évtizedet ölelnek fel. Ennek ellenére mind ez idáig egy tanulmány sem szintetizálta a termelői piacok fogyasztóit vizsgáló korábbi kutatásokat, nem összegezte ezen fogyasztók legfontosabb – empirikusan igazolt – jellemzőit. Tanulmányunk a szisztematikus szakirodalom-feldolgozás eszközeit használva egyszerre elemzi a rendelkezésre álló nemzetközi és a hazai szakirodalmat, s ehhez összegyűjti a tudományos folyóiratokban elérhető, empirikus felmérésen alapuló információkat. 21 országból származó 111 tanulmány eredményei alapján elemezi a fogyasztókat. Az eredmények egyértelműen homogén fogyasztói csoportot jeleznek, hiszen 27 fő jellemzőt azonosítottunk, amelyek szerint leírhatók a termelői piacok fogyasztói. A tanulmány a különböző érintettek számára (termelők, szervezők, üzemeltetők, politikai döntéshozók) fogalmazza meg a legfontosabb következtetéseket, valamint vázolja a további lehetséges kutatások irányvonalát is. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Tankovsky, Oleg TI - Gazdasági populizmus színesben - portrék Kelet-Közép-Európából. Benczes István (szerk.): Economic policies of populist leaders: a Central and Eastern European perspective. Routledge, Abingdon, 2024, 279 oldal TS - Benczes István (szerk.): Economic policies of populist leaders: a Central and Eastern European perspective. Routledge, Abingdon, 2024, 279 oldal JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 3 SP - 344 EP - 349 PG - 6 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.3.344 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34764943 ID - 34764943 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Laki, Mihály TI - Vállalati magatartás - vállalati környezet. kutatásmódszertani történet TS - kutatásmódszertani történet JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 3 SP - 275 EP - 324 PG - 50 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.3.275 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34764755 ID - 34764755 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kiss-Dobronyi, Bence AU - Czakó, Erzsébet Hajnalka AU - Losonci, Dávid TI - Menedzsmentgyakorlatok és a hazai vállalatok árbevétel-változása a Covid-19 jelentette gazdasági sokk idején JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 71 PY - 2024 IS - 3 SP - 229 EP - 254 PG - 26 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2024.3.229 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34764603 ID - 34764603 LA - Hungarian DB - MTMT ER -