@article{MTMT:34774792, title = {Beszámoló az Előrejelzők Fórumáról}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774792}, author = {Laczkó, Tihamér}, doi = {10.18414/KSZ.2024.4.464}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34774792}, issn = {0023-4346}, year = {2024}, pages = {464-476} } @article{MTMT:34774790, title = {A közbeszerzés piaci fejlettségének és hatékonyságának megítélése Magyarországon}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774790}, author = {Tátrai, Tünde and Juhász, Péter}, doi = {10.18414/KSZ.2024.4.444}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34774790}, issn = {0023-4346}, abstract = {A magyar közbeszerzés hatékonyságnövelésének kulcsa a piaci szereplők szerint 2009 óta a közbeszerzési kultúra fejlesztése és a korrupció visszaszorítása, nem pedig a közbeszerzési szabályozás megváltoztatása. Az öt alkalommal is megismételt kérdőíves felmérésünk alapján a hatékonyság megítélésének kulcsa az eljárások időigényének, a közbeszerzés rugalmasságának és kockázatának mértéke, ám a piac eleve elfogad valamilyen hatékonysági elmaradást a versenypiachoz képest. A szabályozás megfelelőségét ugyanakkor a szereplők nem külső mércékhez viszonyítva, hanem elsősorban az elért eredmények tükrében ítélik meg. A közbeszerzési piaci fejlettség mérésére Telgen és szerzőtársai [2007] hétszintű modellje alapján a 4. (közepes) szint azonosítható, ahol a közbeszerzési funkció fő kérdése arra tevődik át, hogy a közbeszerző tudja-e igazolni, hogy jól végzi a munkáját, azaz a szükséges tételeket a legjobb ár–érték arányban szerezte be, és a folyamat során nem történt visszaélés. Journal of Economic Literature (JEL) kód: H57.}, year = {2024}, pages = {444-463}, orcid-numbers = {Tátrai, Tünde/0000-0001-6008-526X} } @article{MTMT:34774789, title = {A reziliencia metamorfózisa}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774789}, author = {Kovács, Olivér}, doi = {10.18414/KSZ.2024.4.408}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34774789}, issn = {0023-4346}, abstract = {Jelen írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a közgazdaságtan rendszerszemléletűnek gondolt ellenállóképesség- (reziliencia-) fogalma vajon elég rendszerszemléletű-e? Először röviden áttekinti a fogalom uralkodó közgazdaságtani értelmezési módozatait, és rámutat a bevett felfogás ama hallgatólagos feltevéseire, amelyek inkompatibilisek a valós társadalmi-gazdasági rendszer természetével. Ezután rávilágít arra, hogy a nagy (al)rendszeri konstellációk (pénzügyi szektor és reálgazdaság) állapotának bekapcsolása elengedhetetlen annak belátásához, hogy az uralkodó koncepciónál ismert rendszer-helyreállító erőfeszítéseken túlmenően rendszerstrukturálókra (rendszerek közti harmonikusabb viszony kialakítására szolgálókra) is szükség lehet, mi több, ezek szinergikus együttese segítheti a rendszer egészének ellenálló képességét. Mindezeket követően az így létrejövő kitágított elméleti keret létjogosultságát szemlélteti két síkon: 1. a kvalitatív rendszerszintű szakirodalmi feldolgozásoknál használatos megközelítés nyomán bemutatja, hogy a közgazdaságtani fősodor reziliencia-szempontú vizsgálódásai is arra intenek, hogy érdemes a pénzügyi szektor és a reálgazdaság közötti kölcsönhatással is foglalkozni; 2. a pénzügyi szféra és a reálgazdaság közötti konstelláció megromlásának bemutatása is ezt erősíti. Végezetül a közgazdasági elmélet és a szakpolitikai gyakorlat számára von le következtetéseket.}, year = {2024}, pages = {408-443}, orcid-numbers = {Kovács, Olivér/0000-0001-8413-6973} } @article{MTMT:34774787, title = {Posztót borért. Töredékek egy „nem triviális, de igaz” közgazdasági doktrína történetéből}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774787}, author = {Madarász, Aladár}, doi = {10.18414/KSZ.2024.4.379}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34774787}, issn = {0023-4346}, abstract = {A klasszikus közgazdaságtan egyik legfontosabb tétele szerint a nemzetközi kereskedelemben érvényesül a komparatív előnyök elve. Ezt a tételt többnyire Ricardónak szokták tulajdonítani, de a prioritás kérdése két évszázad óta viták tárgya. A 20. század második felében Robert Merton tudományszociológiája fogalmazta meg a „többszörös felfedezés” általános érvényűnek tekintett hipotézisét, amelyre néhányan a közgazdaságtan történetében is igyekeztek példákat találni, közéjük sorolva a komparatív előnyök elvét. Ricardo és kortársai (Robert Torrrens, Heinrich von Storch és egy névtelen angol pamfletíró) közel egy időben megjelent, a külkereskedelmi előnyöket elemző szövegeinek bemutatását követően a tanulmány a prioritási vita első szakaszát, Torrens és John Stuart Mill hullámzó vélekedéseit ismerteti. A következő rész a Ricardo példájában szereplő „négy bűvös szám” a 19. század végétől máig ívelő historiográfiáját tekinti át. Az elmélettörténészek vitájában a két alapnarratíva: a Torrens prioritási igényét elfogadó és a komparatív előnyök elméletének érdemi kidolgozását Ricardónak tulajdonító álláspont különböző változatai fogalmazódtak meg, de konszenzus nem született.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: B12, B17, B30.}, year = {2024}, pages = {379-407} } @article{MTMT:34774781, title = {A teszteredmények társadalmi egyenlőtlensége és az általános iskolai szegregáció}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774781}, author = {Hermann, Zoltán and Kertesi, Gábor and Varga, Júlia}, doi = {10.18414/KSZ.2024.4.353}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34774781}, issn = {0023-4346}, abstract = {Tanulmányunk a különböző társadalmi hátterű diákok általános iskolai teljesítményében megnyilvánuló különbségek és a szegregáció alakulását mutatja be a 2006 és 2019 közötti időszakban. Számításaink szerint az adott időszakban jelentős mértékben nőtt a különböző társadalmi helyzetű diákok iskolák közötti elkülönülése, és különösen az alacsony státuszú (az alsó jövedelmi ötödbe tartozó) diákok szegregációja erősödött. Az időszak második felében a teszteredmények társadalmi helyzet szerinti különbségei is növekedtek. A szegregáció és a tanulói teljesítmények társadalmi státusz szerinti egyenlőtlenségei között is összefüggést találtunk: azokban a járásokban és városokban, ahol erősebb a szegregáció, jellemzően nagyobbak a teszteredmények társadalmi egyenlőtlenségei is.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, I24, C19.}, year = {2024}, pages = {353-378} } @article{MTMT:34767834, title = {Motivációs különbségek a magyar futballklubok szurkolói között}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34767834}, author = {Balogh, Renátó and Bácsné Bába, Éva}, doi = {10.18414/KSZ.2024.3.325}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34767834}, issn = {0023-4346}, year = {2024}, pages = {325-343} } @article{MTMT:34767295, title = {A termelői piacok fogyasztói profiljának szakirodalom-elemzése}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34767295}, author = {Jámbor, Zsófia and Török, Áron and Czine, Péter and Maró , Gréta and Maró, Zalán Márk}, doi = {10.18414/KSZ.2024.3.255}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34767295}, issn = {0023-4346}, abstract = {A termelői piacok tradicionális értékesítési csatornának számítanak, amelyek lehetőséget kínálnak a fogyasztók számára, hogy élelmiszerhez jussanak. A termelői piacok napjainkban a reneszánszukat élik, és az ezzel kapcsolatos kutatások is már több évtizedet ölelnek fel. Ennek ellenére mind ez idáig egy tanulmány sem szintetizálta a termelői piacok fogyasztóit vizsgáló korábbi kutatásokat, nem összegezte ezen fogyasztók legfontosabb – empirikusan igazolt – jellemzőit. Tanulmányunk a szisztematikus szakirodalom-feldolgozás eszközeit használva egyszerre elemzi a rendelkezésre álló nemzetközi és a hazai szakirodalmat, s ehhez összegyűjti a tudományos folyóiratokban elérhető, empirikus felmérésen alapuló információkat. 21 országból származó 111 tanulmány eredményei alapján elemezi a fogyasztókat. Az eredmények egyértelműen homogén fogyasztói csoportot jeleznek, hiszen 27 fő jellemzőt azonosítottunk, amelyek szerint leírhatók a termelői piacok fogyasztói. A tanulmány a különböző érintettek számára (termelők, szervezők, üzemeltetők, politikai döntéshozók) fogalmazza meg a legfontosabb következtetéseket, valamint vázolja a további lehetséges kutatások irányvonalát is.}, year = {2024}, pages = {255-274}, orcid-numbers = {Török, Áron/0000-0001-6769-7103} } @article{MTMT:34764943, title = {Gazdasági populizmus színesben - portrék Kelet-Közép-Európából. Benczes István (szerk.): Economic policies of populist leaders: a Central and Eastern European perspective. Routledge, Abingdon, 2024, 279 oldal}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34764943}, author = {Tankovsky, Oleg}, doi = {10.18414/KSZ.2024.3.344}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34764943}, issn = {0023-4346}, year = {2024}, pages = {344-349} } @article{MTMT:34764755, title = {Vállalati magatartás - vállalati környezet. kutatásmódszertani történet}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34764755}, author = {Laki, Mihály}, doi = {10.18414/KSZ.2024.3.275}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34764755}, issn = {0023-4346}, year = {2024}, pages = {275-324} } @article{MTMT:34764603, title = {Menedzsmentgyakorlatok és a hazai vállalatok árbevétel-változása a Covid-19 jelentette gazdasági sokk idején}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34764603}, author = {Kiss-Dobronyi, Bence and Czakó, Erzsébet Hajnalka and Losonci, Dávid}, doi = {10.18414/KSZ.2024.3.229}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34764603}, issn = {0023-4346}, year = {2024}, pages = {229-254}, orcid-numbers = {Kiss-Dobronyi, Bence/0000-0002-4745-5980; Czakó, Erzsébet Hajnalka/0009-0008-0725-7921; Losonci, Dávid/0000-0003-0073-7849} }