@article{MTMT:34761844,
	title = {A fenntarthatóság és versenyképesség kapcsolódási pontjai, a fennálló kölcsönhatások gazdasági vetületei a mezőgazdasági vállalatokban : Első rész: A mezőgazdasági fenntarthatóság értelmezése, alapelvei, agroökológiai megközelítés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34761844},
	author = {Szálteleki, Péter and Solti, Izabella and Bacsi, Zsuzsanna and Pupos, Tibor},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.68.1.t.pp_43-78},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {68},
	unique-id = {34761844},
	issn = {0046-5518},
	abstract = {A világ népességének további bővülése, a növekvő élelmiszer és a biztonságos élelmiszer-ellátás igénye, az emberiség bolygót formáló tevékenységének eredményeként bekövetkezett környezeti károsodások újabb és újabb követelményeket fogalmaznak meg a mezőgazdasági termeléssel szemben is. A gazdálkodás feltételrendszerében bekövetkezett változások, a mezőgazdasági termelés ismert sajátosságai, a mezőgazdaságnak a természeti erőforrásokhoz való sajátos viszonya a vállalati fenntarthatóság és versenyképesség összefüggéseit illetően olyan kérdéseket is generálnak, amelyekre napjainkban még nincs – a tudományos elvárásoknak is megfelelő és szakmailag teljes mértékben megalapozott – válasz. Ennek okai – számos kapcsolódó kérdést illetően – az elemzéseknél használt megközelítési módok hiányosságaiban, az egyes diszciplínák képviselői közötti együttműködések hiányában, a vizsgálati módszerek hiányában vagy azok kiforratlanságában stb. is keresendő. Tanulmányunkban - nagymértékben alapozva a fenntarthatóság és versenyképesség egyes kérdéseit elemző korábbi tanulmányainkra is – azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy a fenntarthatóság és versenyképesség követelményeinek egyidejűleg eleget téve, biztosítható-e hosszú távon a megnövekedett élelmiszerigény? Melyek a fenntarthatóság és versenyképesség közös pontjai? Mi azok elméleti háttere? Milyen összefüggések állnak fenn a vállalati fenntarthatóság és versenyképességet meghatározó, illetve azokra ható tényezők között a mezőgazdasági vállalatokban? Hogyan alakulnak a közöttük fennálló összefüggések és kölcsönhatások, és azok gazdasági vetületei? A feldolgozott forrásmunkák és saját modellszámításaink eredményei alapján próbálunk meg válaszokat adni. A fentiek alapján úgy ítéljük meg, hogy általános érvényű megoldások – az ágazati sajátosságok és az ágazat térgazdasági vetületei miatt – nem léteznek. A megfogalmazott célok elérését biztosító, potenciálisan rendelkezésre álló technológiai fejlesztések gyakorlati megvalósítása jelentős erőforrásokat igényel, és egyes erőforrások vonatkozásában azok allokációja sem nélkülözhető. Mindezeket figyelembe véve a célok megvalósítása érdekében az agrárpolitika rendszerének, és ezen belül a beavatkozási területeknek és intézkedéseknek is differenciáltaknak kell lenniük. A fenntarthatóságot és versenyképességet egyidejűleg biztosító, transzformatív változások gyakorlati megvalósítása érdekében – a fennálló összefüggések komplexitása és azok kölcsönhatása miatt – a társadalomnak is áldoznia kell.},
	year = {2024},
	pages = {43-78}
}

@article{MTMT:34760260,
	title = {Quo vadis székely kisgazdaság? In memoriam Alvincz József},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760260},
	author = {Elek, Sándor and György, Ottilia and Illyés, László and Péter, Emőke Katalin},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.68.1.t.pp_3-17},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {68},
	unique-id = {34760260},
	issn = {0046-5518},
	abstract = {A mezőgazdaság és a vidéki területek sokkal jelentősebbek az EU új tagállamaiban, mint az EU15-ben. Romániában is így van ez, és az EU többi új tagállamához hasonlóan Romániában is duális agrárstruktúra alakult ki a privatizációt követően. Ezen túlmenően Romániában számottevőek a regionális különbségek is az agrárstruktúra tekintetében. A hegyvidéki területeken (beleértve Hargita megyét) a nagy farmok meglehetősen ritkák, és a kisgazdaságok aránya magas nemcsak a farmok számában, hanem a földhasználati arányokban is. Ez a helyzet számos kérdést magába foglal. Nevezetesen: melyek a különböző farmok főbb jellegzetességei, a kisgazdaságok képesek-e a túlélésre, melyek a farmok, ill. farmerek fejlesztési elképzelései? E kérdések megválaszolása érdekében többféle adatgyűjtési és elemzési módszert használtunk. A szakirodalom feldolgozása és a hivatalos statisztikák elemzése mellett saját kérdőíves felvételt is készítettünk. Az adatbázis összeállítása után a szokásos elemzések mellett használtuk a mesterséges intelligencia modelljét is. Elemzéseink alapján a jelenlegi birtokszerkezet némi, lassú koncentrációjára lehet számítani. A székelyföldi mezőgazdaság alapvetően kisgazdasági, jelentős mértékben önellátásra termelő jellege azonban a közeljövőben feltehetően nem változik.},
	year = {2024},
	pages = {3-17}
}

@article{MTMT:34720292,
	title = {Mesterséges intelligencia a precíziós állattartók vezetői döntéseiben. Bíznak-e a gazdák az adatokban?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34720292},
	author = {Horváthné Kovács, Bernadett and Zörög, Zoltán and Bus, Bence},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.68.1.t.pp_18-42},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {68},
	unique-id = {34720292},
	issn = {0046-5518},
	keywords = {expert systems; decision support system; Döntéstámogató rendszer; szakértői rendszerek; big data; Mélytanulás; deep learning; production information; termelési információk},
	year = {2024},
	pages = {18-42},
	orcid-numbers = {Horváthné Kovács, Bernadett/0000-0002-2038-6428}
}

@article{MTMT:34722944,
	title = {Megvalósítjuk céljainkat, teljesítjük vállalásainkat! Összefoglaló az MTA AKBT választott tagjainak 2023. október 6-án a NAGISZ Csoportnál tett tanulmányútjának tapasztalatairól.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34722944},
	author = {Kovács, Herman and Zöldréti, Attila},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {6},
	unique-id = {34722944},
	issn = {0046-5518},
	year = {2023},
	pages = {559-561}
}

@article{MTMT:34417487,
	title = {Jelenünket a múltunk alapján érthetjük meg},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34417487},
	author = {Forgács, Csaba},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.67.6.r.pp_551-558},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {67},
	unique-id = {34417487},
	issn = {0046-5518},
	year = {2023},
	pages = {551-558}
}

@article{MTMT:34417418,
	title = {Mikor – Hol – Hogyan? Külső tényezők hatása az élelmiszeripari vállalatok jövedelmezőségre},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34417418},
	author = {Földi, Péter and Bareith, Tibor and Parádi-Dolgos, Anett},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.67.6.t.pp_517-531},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {67},
	unique-id = {34417418},
	issn = {0046-5518},
	abstract = {Az élelmiszeriparban működő vállalkozások nyereségtermelő képességét számos külső adottság is befolyásolja. A külső faktorok jövedelmezőségre gyakorolt hatását mérhetővé tenni azonban összetett módszertani kérdésekhez vezet. Jelen elemzésünkben az élelmiszergyártó vállalkozások jövedelmezőségét és az azt befolyásoló támogatási, illetve versenytársi környezet hatását lineáris modell alkalmazásával vizsgáljuk. Célunk azonosítani vállalati, iparági és területi (megyei) időtényezők hatását a ROA- és ROE-mutatók követésével 2011 és 2021 időszak között. Eredményeink határozottan alátámasztják a céghatások dominanciáját a magyar élelmiszeriparban, hiszen ezek a hatások a vállalati jövedelmezőség varianciájának 27,95%-át teszik ki. A ROA szórásához a tevékenység, az évek és a megyék hatásai 25,57%-kal, 25,52%-kal, illetve 20,96%-kal járultak hozzá. Az alkalmazott módszertől függetlenül a vállalati hatás dominanciája és az évek, illetve megyék hatásának viszonylag gyengébb jelenléte elemzésünkben megerősíti a korábbi nemzetközi tudományos megállapításokat.},
	keywords = {Élelmiszeripar; Jövedelmezőség; Lineáris modell; támogatások; Versenytársak},
	year = {2023},
	pages = {517-531},
	orcid-numbers = {Bareith, Tibor/0000-0002-9971-9597}
}

@article{MTMT:34417403,
	title = {A terroir összetevői – és amit a borászok gondolnak róla},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34417403},
	author = {Kismarjai, Balázs},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.67.6.t.pp_532-550},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {67},
	unique-id = {34417403},
	issn = {0046-5518},
	abstract = {A tanulmány tárgya a terroir és annak értelmezése a hazai borászok szemszögéből. A terroirkutatások a nemzetközi szőlő- és borgazdasági folyamatok fontos elemei. A két fő irányt az angolszász kutatások – melyek elsősorban a terroir természeti összetevőire koncentrálnak –, illetve a francia vonal –, melyek ma már főként a terroir társadalmi hátterét vizsgálják, adják. A földrajz szempontjából fontos a terroir beillesztése a geográfia fogalomrendszerébe, elhelyezni azt a vidék-táj rendszerben. A tanulmány első fele ezeket az elemeket tartalmazza. A hazai terroirkutatások jelenleg elsősorban a természeti tényezőkre helyezik a hangsúlyt, és vizsgálják a klimatikus vagy éppen vízrajzi összetevőket. Ugyanakkor még nem sikerült megalkotni a magyar terroir fogalmát, sőt a közelében sem járunk annak, hogy egységesen tudjuk értelmezni azt. Ehhez lenne segítség, ha az ágazat szereplőit is megkérdeznénk. A tanulmány második fele egy kérdőíves felmérés értelmezése, mellyel 179 magyarországi borászt, cégtulajdonost kérdeztem meg arról, mit is gondol a terroirról. A kérdőív lefedte a terroir válaszadók szerinti értelmezését, a fogalom területi lehatárolhatóságát. Külön kérdések vonatkoztak a terroir természeti és társadalmi összetevőire, mely természeti tényezők a terroir legmeghatározóbb elemei, illetve mely társadalmi faktorok módosíthatják ezeket. A kérdőívek feldolgozása során fontos szempont volt, mely válaszadók mely borvidékekről érkeztek, hiszen eredeti prekoncepciónk szerint a borvidéki környezet meghatározza a terroir természeti és társadalmi értelmezését. Ez bizonyos esetekben beigazolódott (pl. a Csongrádi borvidékről kapott válaszok), máskor viszont az adott borvidék terroir felé való elköteleződése ellenére nem (pl. Tokaji borvidék). Összefoglalásképpen elmondható, hogy a magyar borászok a terroirt főleg természeti alapon képzelik el, melyekhez a társadalmi szerep és összetevők csak kiegészítő elemeket adnak. A meglehetősen zavaros eredetvédelmi rendszer szintén nehézkessé teszi a terroir konstruktív használatát és értelmezését. Érdemes lenne a szisztémát felülvizsgálni és a jelenlegi viszonyokra jobban alkalmazhatóvá tenni.},
	year = {2023},
	pages = {532-550},
	orcid-numbers = {Kismarjai, Balázs/0000-0002-5443-8409}
}

@article{MTMT:34417381,
	title = {A fenntartható bioüzemanyag-termelés lehetőségei Magyarországon a BIKE projekt eredményei alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34417381},
	author = {Takács, Eszter and Mozsgai, Katalin and Óvári, Csilla and Gerencsér, Ilona and Miskó, Krisztina and Szlatényi, Dóra and Ndue, Kennedy Mutua},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.67.6.t.pp_497-516},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {67},
	unique-id = {34417381},
	issn = {0046-5518},
	abstract = {Az Európai Unió stratégiai célként kezeli a megújuló energiatermelés növelését, amelynek jelentőségét a klímapolitikai célkitűzések mellett az orosz–ukrán háború kirobbanása miatt kialakuló energiapiaci válság is tovább erősíti. A növényi alapú bioüzemanyagok esetében az EU felismerte, hogy az energetikai célú növényi biomassza termelésének fokozódása veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot és növelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. E kockázatok mérséklése érdekében az Unió törekszik a megfelelő szabályozási környezet kialakítására, és támogatja a gyakorlati megoldásokat kereső kutatási projekteket. A bioüzemanyag alapanyag iránti többletigény kielégítésének egyik módja az alacsony közvetett földhasználat-változás kockázattal járó biomassza-alapanyag termelés lehet. A BIKE projektben elvégzett kutatások középpontjában egyrészt az energetikai célú növénytermesztés potenciális célterületeinek lehatárolása (beleértve a feldolgozó kapacitás vizsgálatát), másrészt a termesztésbe vonható növények köre és a hozamnövelés lehetőségei álltak. Az EU a RED II irányelvben és annak végrehajtási rendeletében a fejlett bioüzemanyagok növekvő arányú felhasználását írja elő a közlekedésben, illetve a hagyományos bioüzemanyagok esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúnak minősített alapanyagok felhasználását részesíti előnyben. Továbbá a termelők számára meghatározza azokat a termelési és egyéb gazdaságossági feltételeket, amelyek biztosítják az alacsony kockázatú és fenntartható alapanyag-termelést. Az Unió piaci beavatkozási logikája szerint e szabályozások révén a piaci szereplők hajlandóak lesznek „piaci prémiumot” fizetni a gazdálkodóknak azért, hogy az előírásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű bioüzemanyag-alapanyagot fenntartható módon állítsák elő. Az EU stratégiai céljainak elérése alapvetően azon múlik majd, hogy miként lehet a most kialakuló szabályozási környezetet a gazdálkodói gyakorlatba hatékonyan átültetni.},
	year = {2023},
	pages = {497-516},
	orcid-numbers = {Gerencsér, Ilona/0000-0003-3268-3769}
}

@article{MTMT:34400496,
	title = {A magyar vidéki lakosság és a mezőgazdasági gazdálkodók hozzáállása a klímaváltozás kérdéséhez},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34400496},
	author = {Deák, Zsuzsanna},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.67.6.t.pp_479-496},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {67},
	unique-id = {34400496},
	issn = {0046-5518},
	year = {2023},
	pages = {479-496},
	orcid-numbers = {Deák, Zsuzsanna/0000-0001-5074-6765}
}

@article{MTMT:34414291,
	title = {Fekete hattyúk és fehér rinocéroszok között: szakértői pódiumbeszélgetés a válságokról és válságkezelésről a mai magyar élelmiszergazdaságban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34414291},
	author = {Borbély, Csaba and Lakner, Zoltán},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.67.5.v.pp_460-463},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {67},
	unique-id = {34414291},
	issn = {0046-5518},
	abstract = {Századunkat sok elemző szerint az előre jelezhető válságok (fekete hattyúk) és a váratlan megrázkódtatások (fehér rinocéroszok) jellemzik. Az elmúlt években kialakult járványügyi és háborús válság és annak kezelése számos tapasztalattal és tanulsággal szolgál, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak folyamatosan fel kell készülnie az új kihívásokra. Ezek közé tartozik az EU keleti és délkeleti bővítése, valamint a napjainkban kibontakozó új világrend. A Covid időszaka egyértelműen bebizonyította, hogy mennyire erőteljesen globalizált az élelmiszerlánc. A válságok hatására nyilvánvalóvá vált, hogy az állami szerepvállalás továbbra is alapvető jelentőségű. A hatékony támogatáspolitika továbbra is fontos eszköze az élelmiszerlánc fejlesztésének, de egyes célokat (pl. munkahelyteremtés) újra kell gondolunk.},
	year = {2023},
	pages = {460-463}
}