TY - JOUR AU - Kormos, József TI - Bevezető JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 6 PG - 1 SN - 1785-4342 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34747037 ID - 34747037 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Ujvári, Hedvig TI - Vándorló házitanítókból befolyásos újságírók. A tanulás és tanítás szerepe Max Nordau és Kiss József korai pályájának alakulásában TS - A tanulás és tanítás szerepe Max Nordau és Kiss József korai pályájának alakulásában JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 161 EP - 177 PG - 17 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.10 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34747031 ID - 34747031 AB - A pesti születésű, majd Párizsban befutott író, újságíró, orvos, kultúrkritikus, majd cionista Max Nordaunak 1849, Pest – 1923, Párizs), valamint a költő, lapkiadó, a Nyugat előfutára, A Hét szerkesztőjének, Kiss Józsefnek (1843–1921) a barátsága 1865-től datálódik és a földrajzi távolság ellenére életük végéig tartott. Kiss 19 évesen vándortanítónak állt, és alföldi falvakban héber nyelvoktatóként kereste a kenyerét, előtte intézményes képzésben csak megszakításokkal volt része. Nordau ezzel szemben már kiskamaszként német nyelvű színikritikákat és verseket publikált, 16 évesen a Deutsch Testvérek kiadványait fordította, majd az érettségit követően Pest legpatinásabb német nyelvű lapjánál, a Falk Miksa által irányított Pester Lloydnál nyert alkalmazást. Hivatalosan a pesti református gimnázium diákja volt, azonban családi helyzete miatt egy ideig neki is házitanítóként kellett pénzt keresnie. Az intézményes tanulást később sem hagyta abba, a pesti egyetem orvosi karára iratkozott be, amit el is végzett, noha tanulmányaival párhuzamosan éveken át külföldi tudósítóként is dolgozott. A már középiskolásként „befutott”, pesti lapokban rendszeresen publikáló Nordau számtalan levélben instruálta, terelte idősebb, írói körökben még ismeretlen barátját az írói-újságírói érvényesülés útján. Tanulmányomban kettejük kapcsolatának alakulása mellett azt is bemutatom, hogy Nordaut milyen hatások érték már a közoktatásban, amelyek lehetővé tették számára a különböző kulturális és nyelvi közegekben való érvényesülést, illetve magyarázatot adnak a Kiss-sel szembeni intellektuális fölényére. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Tringer, László TI - Recenzió Antonio Dellagiulia (szerk.) Uomo e donna. Il senso della differenza sessuale [Férfi és nő. A szexuális különbözőség érzete] című olasz nyelvű kötetéről JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 141 EP - 160 PG - 20 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.9 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34747026 ID - 34747026 AB - Ez a kötet a Fiatalok, érzelmek és identitás című kutatási projekt második szemináriumán elhangzott hozzászólásokat kínálja az olvasónak. A három bemutatott írás a szexuális különbség témáját három különböző diszciplináris megközelítés szerint tárgyalja: filozófiai, teológiai és pszichológiai megközelítésben. A hároméves pogram a Pápai Szalézi Egyetem valamennyi karát érintette. A kötet folytatása az első kötetnek: „La cultura affettiva.” (Változások és kihívások). A szerkesztő összefoglalja az egyes előadások főbb mondanivalóját. Susy Zanardo két ellentétes polaritást állapít meg. A naturalista redukcionizmust, amely lineáris oksági viszonyt lát a két fogalom között (biológiai és társadalmi nem), és a társadalmi konstruktivizmust, amely teljesen függetlennek tekinti őket. A szerző a szexuális identitást a biológia, a kultúra és az én-érzés „töretlen szövevényeként” értelmezi. Mauro Mantovani a metafizikai antropológia szemszögéből hangsúlyozza az „értelem” kategóriájának központi szerepét a nem és a gén kapcsolatában. Salvatore Curro az ideológiamentességet hangsúlyozza, valamint a gondolkodás szerepét a különbségtételben. Roberto Carelli előadása teológiai jellegű. A szexuális másság pedagógiai aspektusait és a férfi-nő megkülönböztető jegyeit elemzi. A harmadik rész szerzői részben pszichológiai szempontokat tárgyalnak, részben az Énekek énekét elemzik a téma szempontjából. A szerkesztő reméli, hogy a kötet hozzájárul a szexuális másság szépségének és összetettségének jobb megértéséhez. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Tringer, László TI - Recenzió Andrea Bozzolo (szerk.) La cultura affettiva. Cambiamenti e sfide [Affektív kultúra. Változások és kihívások] című olasz nyelvű kötetéről JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 131 EP - 140 PG - 10 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.8 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34747011 ID - 34747011 AB - A szerkesztő-szerző szalézi presbiter, a Pápai Szalézi Egyetem rektora, a rendszeres dogmatika professzora, a Fiatalok Szinódusa szakértője. A mű a három kötetből álló sorozat első kötete. A három kötet bevezető tanulmányát (konferenciaanyagát) egy-egy neves szerző jegyzi, amelyhez két-két felkért tanulmány, majd hozzászólások csatlakoznak. A szerző a jelenkor viharos fejlődésére adandó egyházi válasz megfogalmazásához próbál segítséget nyújtani. A sorozat eme első kötete a fiatalok szerelemre nevelését kívánja előmozdítani a Pápai Szalézi Egyetem munkatársainak segítségével, hívő és karizmatikus megközelítésből. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Fodor, Richárd AU - Tóth, Judit AU - Máté, András TI - Compass to History and Civic Education. Comparative Research of Content Regulation in Europe and Asia TS - Comparative Research of Content Regulation in Europe and Asia JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 119 EP - 130 PG - 12 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.7 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34747007 ID - 34747007 AB - The paper introduces the first results of an ongoing comparative research in the field of education science. Our research group at Mathias Corvinus Collegium Learning Institute was established to conduct a set of exploratory analyses comparing the position of history and civic education in Europe and several Asian countries. The research started with the establishment of the Comparative Framework of History and Civic Education (CFHCE) which is a set of analytical indicators targeting the national content regulatory systems of the reviewed countries in a holistic way. It concentrates on the national curricula, school leaving examination, declared competences, developmental aims and prescribed content of history. The paper also examines the theoretical research concerning historical thinking. The first results of our research show a complex synthesised model of historical thinking. The first version of the model contains aspects of skills, knowledge, perspectives, methods and online interfaces of historical thinking. Among the components of historical thinking summarised on the basis of the international discourse of history didactics, our research group suggests a new element: development of information and media literacy. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Török, Balázs TI - A szülői aktivitás mint differenciáló tényező a tanórán kívüli, digitális munkarend időszakában (Covid–19) – intézményvezetői tapasztalatok JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 101 EP - 116 PG - 16 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.6 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34746997 ID - 34746997 AB - Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a szülők aktivitása, kvázi-tanár szerepvállalása, együtt járva az iskola kommunikációs kapacitásainak bővítésével újszerű tanulási környezetek kialakítását tette lehetővé a digitális oktatás időszakában (Covid-19). A tanuló értékelések megbízhatóságának csökkenése és a tanár-diák interakciók átalakulása ellenére lényegében fenntarthatóvá vált a tanulási folyamat a tantermen kívüli munkarendben is. A szülői aktivitás azonban lényeges differenciáló tényezőnek bizonyult: azoknál a tanulóknál, akik a tantermi szituációkban hozzászoktak, hogy közvetlen tanári elvárások hatására tanuljanak, gyakoribbá vált a tanuláselkerülés, ha a szülők nem voltak képesek közvetíteni az iskolai elvárások érvényességét. A szülői aktivitás fontos differenciáló tényező volt az olyan alsó tagozatos tanulók esetében is, akiknél az otthoni tanulás inkább helyettesítette, mint kiegészítette az iskolait. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Polyák-Pásztor, Diána TI - A diskurzuselemzés mint a személyes pedagógusi szerepkonstrukció vizsgálatának lehetősége. Egy budapesti gimnáziumban végzett kutatás tanulságai TS - Egy budapesti gimnáziumban végzett kutatás tanulságai JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 81 EP - 100 PG - 20 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.5 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34746985 ID - 34746985 AB - Napjainkban elengedhetetlennek tűnik annak vizsgálata, miként alakult át a tudás- és iskolakoncepciónk, valamint a pedagógusszerep értelmezése. A pályára lépő pedagógusok személyes szerepértelmezését az elsődleges szocializációs közegtől kezdve a társadalmi párbeszéden át az első tanítási tapasztalatokig számtalan tényező befolyásolja. A korpuszon végzett, egyéni beszédmódot vizsgáló diskurzuselemzés Bahtyinhoz és Fairclough-hoz kötődő hagyománya alkalmas lehet arra, hogy rámutasson, milyen funkciókat társít egy pedagógus saját szakmai tevékenységéhez, s hogy ezen szereplehetőségek az identitása centrumában vagy perifériáján helyezkednek el. A tanulmány bemutatja egy budapesti gimnázium tanárjelöltjeinek és gyakornokainak körében végzett kutatás arra vonatkozó megállapításait, hogy milyen szűkebb hatókörű pedagógusi szerepeket érdemes vizsgálnunk a 21. században. A tizenkét funkció (attitűdformáló, praktikus tudást közvetítő, tárgyi tudást közvetítő, készségfejlesztő, központi tudásmérésekre felkészítő, kurrikuláris előrelépést biztosító, személyiségfejlesztő, atmoszférateremtő, erkölcsi fejlődést elősegítő, identitásképző, autoritást megszemélyesítő és altruizmust igénylő) kapcsán kitér arra, hogy az adott szűkebb hatókörű szerepet belső elvárásként fogalmazzák meg jellemzően az adatközlők, vagy inkább a külső elvárásként való azonosítás a domináns, emellett a szerepkörhöz kapcsolódó pozitív vagy negatív attitűdre is kitér az elemzés ott, ahol ennek nyelvi jelölői beazonosíthatóak. A tanulmány egyik célja a legkiemelkedőbb szerepkörök meghatározása, valamint annak körvonalazása, milyen tendenciák, a szakma megközelítésével kapcsolatos elmozdulások sejthetőek az egyéni preferenciák mögött. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Barabási, Tünde AU - Stark, Gabriella TI - A romániai bölcsődei nevelési gyakorlat jellemzői az intézményrendszeri változás tükrében JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 65 EP - 79 PG - 15 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.4 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34746983 ID - 34746983 AB - A romániai kisgyermeknevelés a 2022-2023-as tanév előtt a szociális ágazatba tartozott, ezt követően tagolódott be az oktatási rendszerbe tagolódott a 100/2021-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. Lényeges ugyanakkor, hogy curriculáris szabályozásban a bölcsődei és az óvodai nevelés kérdései egységet alkotnak már a 2019-es koragyermekkori nevelési curriculum értelmében, amely a bölcsődei és az óvodai szintek szabályozását egyaránt megjeleníti. Az bölcsődék intézményrendszeri változásának hatásai tovagyűrűzők: a bölcsődei nevelők, szülők, óvodapedagógusok számára is érzékelhetőek. Tanulmányunkban a bölcsődei nevelők tapasztalatai alapján mutatjuk be azt, hogy az oktatási rendszerbe tagolódott bölcsődei nevelés mindennapi gyakorlata milyen jellemzőkkel bír, és hogy ez a koragyermekkori curriculummal milyen mértékben van összhangban, mennyire felkészültek a bölcsődei nevelők a curriculáris előírások érvényesítésére. Kérdőíves vizsgálatunk hipotézise szerint a bölcsődei nevelők ismerik a curriculum előírásait, de az érvényesítés mértékét meghatározza a bölcsődei nevelő előzetes képzettsége/végzettsége. Eredményeink azt mutatják, hogy a bölcsődei nevelők ismerik jól értelmezik a curriculumban megjelenő tevékenységtípusokat, fejlesztési területeket, de ezek gyakorlati megjelenését befolyásolják a bölcsődei nevelő tanulmányai. Összességében a tanulmány az új intézménystruktúrában megjelenő bölcsődei nevelési gyakorlat helyzetképét mutatja be a gyakorló pedagógusok szempontjából. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kormos, József TI - Az evolúciós szemlélet szerepéről a pedagógiában JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 53 EP - 61 PG - 9 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.3 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34746973 ID - 34746973 AB - „Az ember az egyetlen teremtmény, akinek a nevelése szükségszerű…. Az ember csak a nevelés által válhat emberré. Ő nem más, mint amivé a nevelés teszi. Megjegyzendő, hogy az ember csak emberek által nevelhető, emberek által, akik szintén nevelve vannak.” Kant meghatározásával kapcsolatban a pedagógia egyik alapkérdése fogalmazható meg: a környezeti tényezőknek és az öröklött adottságoknak a hatása, jelentősége. A környezet hatása talán közvetlenebb, kutathatóbb és érthetőbb. Az öröklött jegyek esetében nehezebb az összefüggéseket, magyarázatokat feltárni. Ez főleg akkor nehéz, ha általában tesszük fel a kérdést: Mi teszi lehetővé, hogy az ember tanítható, nevelhető és egyben tanításra, nevelésre képes? Ezt az ember „megtanulja” a környezet hatására, vagy az ember rendelkezik olyan öröklött fajspecifikus jegyekkel, amelyek képessé teszik erre. A mai kutatások (biológia, pszichológia, kognitív tudományok stb.) inkább az öröklött fajspecifikus jegyek meglétét támasszák alá. A pedagógiában az ilyen jellegű magyarázatok a természetes pedagógiából és az ebből következő evolúciós pedagógiából származnak. A tanulmány a pedagógia evolúciós nézőpontjának rövid bemutatása mellett az ebből a szempontból következő hasznos gyakorlati meglátásokat és az elméleti nehézségeket, kérdéseket mutatja be. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Boksay Pap, Emese TI - GAMIREAD: Egy játékosított tanulásszervezési keret a felsőoktatásban JF - MESTER ÉS TANÍTVÁNY J2 - MESTER TAN VL - 1 PY - 2023 IS - 2 SP - 21 EP - 51 PG - 31 SN - 1785-4342 DO - 10.61178/MT.2023.I.2.2 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34746962 ID - 34746962 AB - A tanulmány egy olyan saját fejlesztésű játékelméletre épülő tanulásszervezési keretet ismertet, amely tanulási tartalmak és élményszerű tanulási tapasztalatok társítását teszi lehetővé azzal a céllal, hogy fejlessze a tanulók/hallgatók azon képességeit, melyek bizonyítottan jól hasznosíthatók a 21. század munkapiacán. A tanulmány bevezeti az olvasót a tanulásszervezési keret szerkezeti sajátosságaiba, oktatáselméleti és tanulásfelfogási hátterébe és konkrét példák segítségével bemutatja alkalmazhatóságát és működését. A bemutatott tanulásszervezési keret szerkezeti alapelvei a rugalmasság, változatosság, költséghatékonyság és transzmedialitás. Rugalmas keretének köszönhetően változatos tantárgyi tartalmak integrálását teszi lehetővé a hagyományos oktatási munkabeosztás (45 vagy 90 perces tanórák) megtartásával. Segítségével, az oktató a konkrét feltételek – tananyag, tanulók tanulási készségei és tanulási sajátosságai – figyelembevételével egy egyedi, tanulói csoportra kalibrált tanulási környezetet hozhat létre. A tanulmány alábbi I. része a tanulásszervezési keret tervezési és felépítési problematikáját tárgyalja. LA - Hungarian DB - MTMT ER -