@article{MTMT:34792195,
	title = {Azonosságok és különbségek a magyarországi népszámlálások történetében, 1870–2022},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34792195},
	author = {Lakatos, Miklós},
	doi = {10.20311/stat2024.04.hu0367},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34792195},
	issn = {0039-0690},
	year = {2024},
	pages = {367-389}
}

@article{MTMT:34792192,
	title = {Az UTAUT2-modell alkalmazása a kassza nélküli technológiák felhasználói elfogadásának vizsgálatában magyar egyetemista hallgatók körében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34792192},
	author = {Szabó-Szentgróti, Eszter and Rámháp, Szabolcs and Kézai, Petra Kinga},
	doi = {10.20311/stat2024.04.hu0344},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34792192},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {Az elmúlt években új trendként jelentkeztek a kiskereskedelemben a pénztár nélküli üzletek. A technológia világszinten egyre több országban jelenik meg, és már hazánkban is találkozhatunk ezzel az innovatív technológiai megoldással. Jelen tanulmány ennek felhasználói elfogadását vizsgálja a magyar felsőfokú oktatási intézményekben tanuló hallgatók körében. A technológiaelfogadás és -használat egységesített elméletének (unified theory of acceptance and use of technology, UTAUT2) adaptált fogalmi keretében vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek a kassza nélküli üzletekkel kapcsolatos attitűdöt befolyásolják. A kutatás során hét hipotézist fogalmaztunk meg a korábbi szakirodalmak és a kutatási modell alapján. A technológiaelfogadás vizsgálatához online kérdőíves felmérést alkalmaztunk (n = 959). A kérdőíves megkérdezés alkalmával a válaszadók összesen 29 állítást értékeltek egy 1-től 7-ig terjedő Likert-skálán. A kutatási modell elemzéséhez és a hipotézisvizsgálatokhoz a varianciaalapú strukturális egyenletek (PLS-SEM) módszerét alkalmaztuk. Az eredmények alapján elmondható, hogy az egyetemista hallgatók használati szándékát szignifikánsan pozitívan befolyásolja a várható teljesítmény, a társadalmi hatás és a hedonista motiváció, továbbá igazoltan negatívan hat a használati szándékra az árérzékenység. A kutatás eredményei útmutatásul szolgálhatnak a szakembereknek és azoknak a döntéshozóknak, akik a technológia bevezetését tervezik, a pénztár nélküli technológia elterjedése pedig lehetőséget nyújt a kutatás folytatására, amelyben a valós használatot befolyásoló tényezőket vizsgáljuk.},
	year = {2024},
	pages = {344-366},
	orcid-numbers = {Szabó-Szentgróti, Eszter/0000-0002-8717-2715; Kézai, Petra Kinga/0000-0001-5427-0127}
}

@article{MTMT:34792136,
	title = {Az egészségbiztosítások árazási módszerei, folyamatai és kihívásai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34792136},
	author = {Németh, Péter},
	doi = {10.20311/stat2024.04.hu0307},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34792136},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A tanulmány célja, hogy bevezesse az olvasót a legfontosabb egészségbiztosítások világába. A termékek bemutatása mellett az árazáson és az ehhez felhasználható statisztikai adatokon lesz a hangsúly. Az egészségügy romló helyzete és az orvoshiány miatt felértékelődnek a magán-egészségügyi intézmények, amelyek finanszírozására kiváló eszköz a biztosítás. A bemutatott modellek esetében a számításokat az aktuáriusi kommutációs számok segítségével végeztem el. Szó lesz a Markov-modellekről és azok felhasználási lehetőségeiről is. A téma kapcsán bizonyos modellek esetében fontos megemlíteni a nélkülözhetetlen statisztikai adatok hiányát, ami megnehezíti az ilyen jellegű kutatásokat. Annak érdekében, hogy az olvasó képet kapjon a különböző termékek díjáról, ahol vannak jó minőségű elérhető adatok, ott minden termék esetén egy nettódíj-kalkuláció szerepel, a többinél pedig szakértői becslés alapján határoztam meg a díjat, amelynél a becslés alapja a piaci biztosítók termékeinek a bruttó díja. Az eredményeket tekintve elmondható, hogy egy komplex, mindenre kiterjedő biztosítás a háztartások többsége számára hatalmas költséget jelent.},
	year = {2024},
	pages = {307-343}
}

@article{MTMT:34761821,
	title = {Digitális adatok vizsgálata a falmászásban. Egy olimpiai sportág elemzése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34761821},
	author = {Bartha, Zsolt and Ács, Pongrác and Stocker, Miklós and Dobos, Imre},
	doi = {10.20311/stat2024.03.hu0284},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34761821},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A digitális technológia példátlan növekedési lehetőségeket tár fel a sportiparban, alkalmat kínálva arra, hogy innovatív és személyre szabott élményekkel hozzuk közelebb a sport világához a versenyzőket és a szurkolókat. A sportélet a digitális technológia révén különösen gyors és merész átalakuláson megy keresztül, és az okostelefonok és a táblagépek térnyerése is hozzájárulhat a sportági fejlődéshez. A lehetőségek teljes kiaknázásához azonban a sportszervezeteknek, sportvezetőknek, sportszakembereknek egyaránt digitális átállásra lesz szükségük. A digitális elemzés lehetővé teszi a sportszolgáltatások jobb megértését, a rajongók érdeklődésének felkeltését, szponzorok bevonását, az információk megosztását, valamint üzleti modellek kialakítását. Kutatásunk a falmászás kapcsán egy új olimpiai sportág fejlesztésének jellemzőit vizsgálja fiatal felnőttek körében. Ez az innováció egy innovatív edzésmódszertan kialakításával új alapokra és új irányba mozdítja el a sportszolgáltatást. Az új teljesítménymutatók – például a mászás tempója és az aktív-passzív mászóidő kutatása – hozzájárulnak ahhoz, hogy a versenyzők hatékonyabb és gyorsabb fejlődési utat járjanak be. A műfogások alá, a fal hátoldalára telepíthető speciális Clift fogásérzékelők képesek a fogás idejét és hosszát is mérni, valamint a fogások terhelését az érintéstől megkülönböztetni. A kutatás eredményei a Clift falmászószolgáltatást a világ sportfejlesztéseinek élvonalába helyezik.},
	year = {2024},
	pages = {284-302},
	orcid-numbers = {Bartha, Zsolt/0000-0002-9539-0923; Ács, Pongrác/0000-0002-4999-7345; Stocker, Miklós/0000-0003-2670-6717; Dobos, Imre/0000-0001-6248-2920}
}

@article{MTMT:34761784,
	title = {Diákvállalkozások születése a magyar egyetemeken. A Hungarian Startup University Program tapasztalatai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34761784},
	author = {Dőry, Tibor and Novotny, Ádám and Rámháp, Szabolcs and Makai, Attila Lajos and Bavlsík, Richard},
	doi = {10.20311/stat2024.03.hu0231},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34761784},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {Az innovatív kisvállalkozások születése és növekedése jelentős gazdasági-társadalmi haszonnal jár. A vállalkozásindítás motiválásának egyik hatékony eszköze az egyetemi hallgatók vállalkozói kompetenciáinak fejlesztése. A tanulmányban 27 magyar egyetemen vizsgáljuk a Hungarian Startup University Programban (HSUP) megalakult, 880 hallgatót felölelő 187 startupprojekt jellemzőit, illetve a 2021–2022-es tanévben indult – korai fázisú – vállalkozói csapatok által készített progress reportok kvantitatív tartalomelemzése alapján értékeljük a diákcsapatok kompetenciáit és összetételét, valamint a projektek piaci és technológiai fejlettségét. Az elemzés számos, remélhetőleg hasznos következtetést tár fel az oktatók és a szakpolitika számára a HSUP és más, hasonló vállalkozói képzések menedzselését, fejlesztését illetően.},
	year = {2024},
	pages = {231-260}
}

@article{MTMT:34747456,
	title = {A metaelemzés lépéseinek bemutatása. Cohen-féle d hatásnagyság alapú elemzés egymintás kontextusban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34747456},
	author = {Czine, Péter and Török, Áron and Maró , Gréta},
	doi = {10.20311/stat2024.03.hu0215},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34747456},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A tanulmány célja, hogy bemutassa a metaelemzés főbb lépéseit a Cohen-féle d hatásnagyság-mutató egymintás kontextusban történő alkalmazásakor. A szerzők egy valós felmérés adatbázisát használják fel példaként, amelyen keresztül ismertetik az elemzéshez szükséges adatbázis felépítését, az overall hatásnagyság-mutató meghatározásának lépéseit, az eredmények értelmezését és a vizsgált cikkek közötti heterogenitás magyarázatának egy lehetséges megközelítését (alcsoportelemzés). Habár jelen tanulmány viszonylag egyszerű struktúrában ismerteti a módszer alkalmazásának főbb lépéseit, mindössze a Cohen-féle d hatásnagyságra alapozott, egymintás kontextusban történő elemzésre koncentrál. Fontos kiemelni, hogy kutatási kérdéstől függően más-más hatásnagyság-mutatókkal kell kalkulálni, illetve az elemzés komplexitása is sokkal jobban elmélyíthető.},
	year = {2024},
	pages = {215-230},
	orcid-numbers = {Török, Áron/0000-0001-6769-7103}
}

@article{MTMT:34723757,
	title = {A „digitarthatósággal” kapcsolatos vállalkozási attitűd vizsgálata. A magyar és a szlovák sajátosságok összehasonlítása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34723757},
	author = {Kárpáti-Daróczi, Judit and Saáry, Réka and Tick, Andrea},
	doi = {10.20311/stat2024.03.hu0261},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34723757},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A 21. században működő vállalkozásoknak számos kihívással kell szembenézniük. Ilyen egyebek mellett a digitális transzformáció kényszere, a fenntarthatósági törekvések miatt szükségessé váló üzletimodell-váltás, és mindez olyan formában, hogy közben nyereségesek maradjanak és az üzletmenetüket is fenntartsák. Ez a tanulmány arra keresi a választ, hogy a profit és a digitalizáció minél magasabb szintje vagy a fenntarthatósági szempontok a fontosabbak a magyarországi és a szlovákiai kis- és középvállalatok számára. A kutatás 210 magyar és szlovák kkv-vezető, illetve -tulajdonos véleményét veti össze, és a hasonlóságok és a különbségek feltárására a CHAID-alapú döntési fa módszerét alkalmazza, faktor- és klaszterelemzésekkel párhuzamosan. Az eredmények alapján a szlovák vállalkozások pozitívabban állnak a digitalizációhoz, ugyanakkor mind a magyar, mind a szlovák kkv-k két csoportra oszlanak a digitalizáció és a fenntarthatóság megközelítése szempontjából. Jelentős véleménykülönbségek vannak a digitalizáció hatásait illetően a költség- és erőforrásigény-csökkentés, a termékéletciklus meghosszabbítása, illetve a termelékenység növelése terén. A vállalatvezetők, illetve a tulajdonosok mindkét országban egyetértenek abban, hogy az üzleti modelleket a digitalizációhoz és a fenntarthatósághoz kell igazítani, miközben – bár szignifikánsan eltérő módon – aggódnak a digitalizáció negatív hatásai miatt.},
	year = {2024},
	pages = {261-283},
	orcid-numbers = {Tick, Andrea/0000-0002-3139-6509}
}

@article{MTMT:34690213,
	title = {A fosszilis inputok és outputok teljes költsége az ágazati kapcsolatok mérlege alapján. Kína példája},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34690213},
	author = {Csutora, Mária and Vetőné Mózner, Zsófia},
	doi = {10.20311/stat2024.02.hu0158},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34690213},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A fosszilis függőség költségei jelentős hatással vannak a gazdaság input- és outputoldalára egyaránt. A fosszilis nyersanyagok a termelés inputjaiként szolgálnak a gazdasági szektorok számára, az outputoldalon pedig az ágazatok a szén-dioxid-kibocsátásért forgalmazható kibocsátási egységek vagy adók formájában fizetnek. A klímapolitika hatékonysága jelentősen függ a fosszilis inputokkal és outputokkal kapcsolatos teljes költségtől, ugyanakkor eddig az inputoldalt figyelmen kívül hagyták. A cikk célja, hogy egy olyan modellt mutasson be, amely számszerűsíti a gazdasági ágazatok fosszilis függőségükből adódó teljes magánkarbonköltségeit. A cikkben bemutatott modell a környezeti szempontból kiterjesztett ÁKM (ágazati kapcsolatok mérlege) felhasználásával, input-output elemzésen alapul. Az ún. teljes magánkarbonköltségek magukban foglalják a fosszilis inputokkal kapcsolatos költségeket, beleértve az energiafelhasználásból és a nem energiajellegű felhasználásból eredőket is, továbbá a szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó költségeket. Kína tanulságos példaként szolgál, mivel gazdasága nagymértékben függ a fosszilis energiaforrásoktól. A teljes magánkarbonköltségek kiszámítására kidolgozott modell eredményei rávilágítanak az egymásnak ellentmondó energia- és klímapolitikák problémájára, arra, hogy az inputoldali költségek csökkenése ellensúlyozhatja a klímapolitika törekvéseit a szén-dioxid-kibocsátás költségének növelésére. A hatékony klímapolitika integrált költségszámítást is feltételez, a cikk ebbe az irányba tesz egy lépést.},
	year = {2024},
	pages = {158-186},
	orcid-numbers = {Csutora, Mária/0000-0002-0749-3923}
}

@article{MTMT:34690173,
	title = {A mérés és a méréselmélet néhány alapkérdése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34690173},
	author = {Dusek, Tamás},
	doi = {10.20311/stat2024.02.hu0107},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34690173},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A statisztikai elemzésnek meglehetősen különleges a méréshez való viszonya, mivel a mérés és a méréselmélet nemcsak az elemzés alapjául szolgáló adatokat biztosítja, hanem jelentős bizonytalanságok forrása is lehet az elméleti, módszertani és alkalmazott kutatások során. Ezért különösen fontos a méréssel kapcsolatos kérdések árnyalt, részletes bemutatása, a különböző megközelítésekkel és a mögöttük álló érvekkel együtt. A tanulmány a mérés hétköznapi és természettudományos jelentésének ismertetését követően a mérés eltérő felfogásait vizsgálja, majd a társadalomstatisztikában a 20. század közepére bekövetkezett drasztikus jelentésváltozására tér rá. Foglalkozik a mérési skálák elméletével, a skálák kritikájával, bővítési javaslataival, végül a mérési skálák keretén belül nem elhelyezhető Likert-skála típusú állítások egyes sajátosságait tárgyalja. Az írás egyik konklúziója, hogy a mérési skálák Stevens-féle rendszere nem tekinthető az adattípusok adekvát leírásának.},
	year = {2024},
	pages = {107-157}
}

@article{MTMT:34588504,
	title = {Most vegyem, vagy később?. A repülőjegyek árazásával kapcsolatos összefüggések elemzése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34588504},
	author = {Martus, Bettina},
	doi = {10.20311/stat2024.02.hu0187},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {34588504},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A repülőjegyek árára számtalan tényező hat: például az ún. rejtett városok megléte, a versenytársak aktivitása és számossága, egy gazdasági, társadalmi vagy környezeti kihívás, de akár az is, hogy a nyári időszakban, vagy azon kívül vesszük meg a jegyet. A fogyasztók, illetve a repülőtársaságok modelljeit el kell különíteni egymástól, mert míg az egyik réteget a repülőjegy minél alacsonyabb áron való beszerzése motiválja, addig a másik a legnagyobb nyereség elérését célozza meg. Kutatásomban friss adatok alapján azt elemeztem, hogy mely tényezők hatottak leginkább a repülőjegyárakra a Budapest–New York útvonal esetében. Eredményeim szerint jelentősen csökkentette a jegy árát, ha ugyanaz a repülőtársaság szolgáltatta az oda-vissza utat, valamint az is hatással volt a jegyárra, hogy melyik időszakban vásárolták a repülőjegyet.},
	year = {2024},
	pages = {187-208}
}