@article{MTMT:34427890, title = {Három londoni érintettségű evangélikus polgári végrendelet Pozsonyból}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34427890}, author = {Tóth, Árpád}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {95}, unique-id = {34427890}, issn = {0024-1512}, year = {2024}, pages = {114-146} } @article{MTMT:34796847, title = {Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…” A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34796847}, author = {Szepessyné Judik, Dorottya}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93.}, unique-id = {34796847}, issn = {0024-1512}, year = {2023}, pages = {54-71} } @article{MTMT:34568513, title = {Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34568513}, author = {Paksy, Zoltán}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93. évfolyam}, unique-id = {34568513}, issn = {0024-1512}, year = {2023}, pages = {233-272} } @article{MTMT:34437801, title = {Bécs vonzásában (Horváth Gergely Krisztián: Wiens Anziehung. Die Bedingungsgefüge der Agrarkommerzializierung im Komitat Wieselburg in der ersten Haefte des 19. Jahrhundert. Wien, 2023)}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34437801}, author = {Hammer-Nacsa, Anett}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93}, unique-id = {34437801}, issn = {0024-1512}, year = {2023}, pages = {301-303} } @article{MTMT:34428015, title = {Jászsági Évkönyv – nem csak jászságiaknak}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34428015}, author = {Törőcsik, István}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93}, unique-id = {34428015}, issn = {0024-1512}, year = {2023}, pages = {281} } @article{MTMT:34419278, title = {Az elnyomástól a mozgástér tágításáig}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34419278}, author = {Pál, Zoltán Miklós}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93}, unique-id = {34419278}, issn = {0024-1512}, year = {2023}, pages = {293-297} } @article{MTMT:34400728, title = {Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti "mintaintézmények"}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34400728}, author = {Völgyesi, Zoltán}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93. kötet (2022)}, unique-id = {34400728}, issn = {0024-1512}, year = {2023}, pages = {35-56} } @article{MTMT:34354512, title = {„Vélek megesmérkedvén, kéntelenek valánk lengyelül is galagyolni”. Nyelvi sokszínűség a Habsburg-tisztikarban a 18–19. század fordulóján}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34354512}, author = {Réfi, Attila}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93.}, unique-id = {34354512}, issn = {0024-1512}, abstract = {A soknemzetiségű, multikulturális államkonglomerátum, a Habsburg Monarchia egyik fő tartóoszlopa a közös haderő volt. Ez az uniformizálás jegyében a 18. század közepén egységes német vezényleti és szolgálati nyelvet kapott. A császári-királyi hadsereg egységes németnyelvűsége azonban, a soknemzetiségű legénység és tisztikar következtében csak illúzió maradt. Az állandó hadkiegészítő kerületekből kiállított csapattestek ugyanis etnikailag, nyelvileg sokfélék voltak. A nem német anyanyelvű legénység zöme ráadásul mindvégig csak a szolgálat ellátásához szükséges legfontosabb német szavakat és kifejezéseket értette. Egyéni szinten a többnyelvűség így elsősorban a tisztikar vonatkozásában valósult meg. Ennek tagjai ugyanis lényegesen iskolázottabbak voltak és nagyobb nyelvi műveltséggel rendelkeztek, mint a legénység. Esetükben továbbá az egyik alakulatból a másikba történő átlépések, illetve áthelyezések is lényegesen gyakoribbak voltak. Így gyakran egyszerre kellett alkalmazkodniuk adott csapattestük sajátjuktól eltérő nemzeti jellegéhez, továbbá a gyakran szintén idegen nyelvi közeget jelentő aktuális állomáshely körülményeihez is. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a tisztikarban kevés egy nyelvhez kötődő ember volt, néhány német anyanyelvűt leszámítva. Ugyanakkor többnyelvűségük ellenére is, a tisztek esetében egyértelműen a német nyelv dominanciája érvényesült. Megfelelő gyakorlási lehetőség híján ugyanis gyakran még az anyanyelv tudása is megkopott. Elsődleges nyelvükké így többnyire a hadsereg hivatalos nyelve, a német vált. A tisztek nyelvismeretét illető legfontosabb forrásaink a bécsi Kriegsarchivban őrzött ún. minősítési jegyzékek (Conduitelisten). Ezek alapján a tanulmány, statisztikai adatfeltárás és elemzés révén, átfogóbb képet is felvázol a korszak császári-királyi tisztjeinek nyelvismeretéről, illetve nyelvtudásuk alakulásáról.}, year = {2023}, pages = {205-231} } @article{MTMT:34155685, title = {A magyarországi hadigondozás szervezetének és a hadigondozottak sorsának alakulása 1914–1933 között}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34155685}, author = {Karika, Tímea}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93 (2022)}, unique-id = {34155685}, issn = {0024-1512}, year = {2023}, pages = {21-34} } @article{MTMT:34146503, title = {Ferences formuláskönyveink egy nagymúltú rendtörténeti sorozatban. A rendi adminisztráció hiányzó irattípusai nemzetközi köntösben}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34146503}, author = {Dózsa, Gábor Zoltán}, journal-iso = {LEVÉLTÁRI KÖZL}, journal = {LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {93}, unique-id = {34146503}, issn = {0024-1512}, year = {2023}, pages = {304-312} }