TY - JOUR AU - Hajdú, Nándor AU - Szászi, Barnabás Imre AU - Aczél, Balázs AU - Nagy, Tamás TI - Felügyelt gépi tanulási módszerek alkalmazása a pszichológiai kutatásokban JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE PY - 2024 SN - 0025-0279 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34784542 ID - 34784542 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Csányi, Edit AU - Őry, Fanni AU - Meskó, Norbert TI - A Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata (FOS) JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE PY - 2024 PG - 30 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2023.00057 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728317 ID - 34728317 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Teleki, Szidalisz Ágnes TI - Aggódó testünk. Az egészségszorongástól a belső biztonságig JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE VL - 79 PY - 2024 IS - 1 SP - 157 EP - 161 PG - 5 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2023.00080 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760731 ID - 34760731 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Molnár, Márk TI - Illúzió a szabad akarat? Idegtudományi-pszichológiai-filozófiai megfontolások JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE VL - 79 PY - 2024 IS - 1 SP - 143 EP - 156 PG - 14 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2023.00079 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760730 ID - 34760730 AB - A szabad akarat képessége magától értetődőnek tűnhet, azonban a tudománytörténetben az erre vonatkozó determinisztikus (a szabad akarat lehetőségével összeegyeztethetetlen) és nem determinisztikus (a szabad akaratot megengedő) felfogás évszázadokra visszamenően követhető. A legfontosabb alapfogalmak tisztázását követően az akaratlagos mozgással kapcsolatos megfigyeléseket és ezek értelmezési lehetőségeit tekintjük át, többségében azokat, melyek az akaratlagos mozgás szándékát több 100 ms-mal megelőző felkészülési potenciál jelenségét alapul véve megengedik, vagy kizártnak tartják a szabad akarat lehetőségét. A kérdés szempontjából lényeges lehet annak mérlegelése, hogy képes lehet-e az idegrendszer termékeként felfogható pszichés tevékenység visszahatni magára az azt létrehozó rendszerre. Amennyiben ez lehetséges, ez nyitva hagyhatja a szabad akarat megvalósulásának lehetőségét. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kasik, László AU - Gál, Zita TI - A szociálisprobléma-megoldás és a szorongás jellemzői perfekcionista és nem perfekcionista serdülők körében – egy longitudinális vizsgálat eredményei JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE VL - 79 PY - 2024 IS - 1 SP - 43 EP - 71 PG - 29 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2023.00033 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760728 ID - 34760728 AB - Háttér és célkitűzések A maladaptív perfekcionizmussal jellemzett serdülők szociálisprobléma-megoldásának egyik igen fontos jellemzője a problémához való negatív viszonyulás, illetve a problémahelyzetből való minél gyorsabb kilépés, ha úgy érzékelik, megoldásuk nem felel meg maximálisan az általuk vagy a környezetük által megfogalmazott elvárásoknak. A kétéves (2021–2022) követéses vizsgálat első mérési pontján 11–12 éves és 16–17 éves diákok (N 2021 = 305, N 2022 = 290) körében vizsgáltuk, milyen arányban fordul elő körükben adaptív és maladaptív perfekcionista, milyen különbség azonosítható kortársakkal kapcsolatos problémáik megoldásában, bevonva az elemzésbe a szorongást is, mivel ennek szerepe az elkerülő viselkedésben és főként a maladaptív perfekcionizmusban jelentős. Módszer A szociálisprobléma-megoldás jellemzőit a Social Problem-Solving Inventory–Revised (D’Zurilla és mtsai, 2002), az állapot- és a vonásszorongást a State–Trait Anxiety Inventory for Children (Sipos és mtsai, 1978) kérdőívvel vizsgáltuk. A perfekcionizmust az Almost Perfect Scale Revised (Slaney és mtsai, 2001) és az Frost Multidimensiol Perfectionism Scale (Frost és mtsai, 1990) eszközzel tártuk fel, melyekkel együttesen a személyes, a környezettől származó és külön a szülői elvárások, a kételkedés, a hibázástól való félelem, a megfelelés hiányának érzése és a rendezettség, rendszeretet jellemzői azonosíthatók. Eredmények Mindkét évben közel hasonló a nem perfekcionisták, az adaptív és a maladaptív perfekcionisták aránya, mely arányok egy év elteltével nem változtak, és mindkét életkorban a perfekcionisták harmada a maladaptív perfekcionizmus jeleit mutatja. A maladaptív perfekcionistákra jellemző legnagyobb mértékben a negatív problémaorientáció és az elkerülő viselkedés, utóbbi – főként az idősebbeknél – a vonás- és állapotszorongással és a szülői kritikával együtt markáns hatással bír a maladaptív perfekcionista diákok személyes elvárásaira és a megfelelés hiányának érzésére. Következtetések Ezek az eredmények többnyire alátámasztják a külföldi kutatási adatokat, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolai nevelés során mindenképpen szükséges a jelenleginél mélyrehatóbban foglalkozni a perfekcionizmus serdülőkori megjelenésével, felismerésével, okaival, alakulásával és következményeivel, megfelelő pedagógiai eszközökkel segíteni az adaptivitás erősödését, illetve kezelése során figyelembe kell venni más területekkel való kapcsolatát. E longitudinális felmérésből is úgy látszik, a maladaptív perfekcionizmusnak a társas problémák nem hatékony megoldásával és a szorongással is egyre szorosabb a kapcsolata serdülőkorban, mely kapcsolatrendszer kevésbé hatékony életvezetést eredményezhet mind társas, mind teljesítményhelyzetekben. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Damsa, Andrei AU - Püski, Marcell AU - Tulics, Miklós Gábriel TI - Jövőbe látó lélektan – Gépi tanulás a pszichológiai kutatásmódszertanban JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE VL - 79 PY - 2024 IS - 1 SP - 1 EP - 18 PG - 18 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2023.00084 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760727 ID - 34760727 AB - Háttér és célkitűzés A pszichológiai kutatásmódszertan eljárásait (főképp a p értékre építkező bizonyításokat) számos kritika érte az utóbbi évtizedek során. A kutatói elfogultság és a módszertanok (például az adatgyűjtés, az adatszelekció vagy a statisztikai próbák) könnyű manipulálhatósága teret adott a félrevezető és nehezen reprodukálható kutatásoknak. A gépi tanulás elterjedése megfigyelhető a pszichológia területén is, új eszköztárat biztosítva a kutatók számára. Az eljárás áthelyezi a hangsúlyt a statisztikai bizonyításról az előrejelzésre, valamint az ehhez kapcsolódó validációs folyamatokra, ezáltal lecsökkentve a kutatói szubjektivitás hatását. Jelen tanulmány célja gyakorlati példákon keresztül betekintést nyújtani a gépi tanulás módszertanába, fókuszálva a pszichológiai alkalmazhatóságára. Módszer A vizsgálati szakasz első részében két, a gépi tanulás használatára irányuló tanulmány kerül bemutatásra a humán döntéshozatali mechanizmusok, valamint a pandémiás helyzet okozta mentális hatások területére vonatkozóan. A vizsgálati szakasz második részében egy klasszifikációs feladat (filmpreferencia és nemi identitás kapcsolata) keretén belül kerül összehasonlításra egy nem parametrikus statisztikai módszer és két, gépi tanuláson alapuló eljárás. Eredmények A kapott eredmények bemutatják a gépi tanulás által nyújtott előnyöket (validációs eljárások és többletinformáció kinyerése), párhuzamot vonva a nem parametrikus eljárással. Következtetések A tanulmány népszerűsíteni és alátámasztani hivatott a gépi tanulás alkalmazhatóságát a kutatói szektorban tevékenykedő pszichológusok számára. A bemutatott kutatás reprodukálhatóságának érdekében az adatok és programozási kódsorok szabadon felhasználhatók a tanulmányban megadott elérhetőségeken keresztül. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Albert, Fruzsina Ildikó TI - Repair JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE VL - 79 PY - 2024 IS - 1 SP - 163 EP - 166 PG - 4 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2023.00085 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753642 ID - 34753642 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kovácsné Biczó, Klaudia TI - Families in the swirl of time. The extended symbolic family JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE VL - 79 PY - 2024 IS - 1 SP - 167 EP - 169 PG - 3 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2024.00110 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753069 ID - 34753069 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kengyel, Judith Gabriella TI - A szülői értékpreferenciák hatása a kollektív áldozati vélekedések transzgenerációs átadására JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE VL - 79 PY - 2024 IS - 1 SP - 19 EP - 41 PG - 23 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2023.00030 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34741226 ID - 34741226 AB - Háttér és célkitűzések: Korábbi kutatások alapján a kollektív áldozati vélekedések továbbadásra kerülnek szülők és gyermekeik között. Az értékek számos vizsgálat szerint összefüggenek a politikai preferenciákkal, illetve a nemzeti identitással. Jelen tanulmány összefüggéseket célzott meg feltárni a szülői értékpreferenciák és a fiatal felnőtt gyermekek kollektív áldozati vélekedései között. Módszer: Kérdőíves vizsgálatunk során 114 szülő-gyermek diád szerepelt a mintában. Vizsgálati eszközeink között felhasználtuk a Nemzeti azonosulás magyar kérdőívét, a Kollektív áldozati tudat kérdőívet, illetve a Schwartz motivációs értéktípusai kérdőívet (Portrait Values Questionnaire). Eredmények: Eredményeink szerint kapcsolat van a szülők által vallott értékek, illetve a szülők és gyerekeik nemzeti identitáshoz kapcsolódó kötődés és glorifikáció dimenziói, illetve kollektív áldozati vélekedései között, továbbá vizsgálatunk megerősítette, hogy a szülők, illetve gyermekeik értékei között pozitív együtt járás figyelhető meg, alátámasztva korábbi kutatások eredményeit. Jelen kutatásban a konzervációhoz köthető értékek esetében láthattuk a legerősebb összefüggést, ezek külön-külön is összefüggést mutatnak az exkluzív áldozati vélekedésekkel és az áldozati tudat észlelt fontosságával, illetve a nemzeti azonosulás kötődés és glorifikáció dimenzióival. Következtetések: Eredményeink szerint a szülők értékrendje nem közvetlenül kapcsolódik a gyerekeik nemzeti identitáshoz tartozó nézeteihez, hanem a szülői nemzeti identitással kapcsolatos nézetein, valamint a kollektív áldozati vélekedésen keresztül. A saját csoport felsőbbrendűségét, illetve a saját csoport áldozatiságát illető vélekedések tehát kapcsolatban állnak a szülők által vallott értékekkel. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Őry, Fanni AU - Meskó, Norbert TI - A Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS) működése magyar nyelven JF - MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE J2 - M PSZICH SZLE VL - 79 PY - 2024 IS - 1 SP - 119 EP - 142 PG - 24 SN - 0025-0279 DO - 10.1556/0016.2023.00056 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728316 ID - 34728316 AB - Háttér és célkitűzések : A nőket jelentős szociokulturális nyomás éri a fizikai megjelenésükkel kapcsolatban. A Tárgyiasított Testtudat Skála (Objectified Body Consciousness Scale) képes kimutatni a nők közötti egyéni különbségeket abban, hogy a fizikai megjelenésükre vonatkozó társadalmi elvárásokat mennyire internalizálják. Jelen kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk reflektálni egy korábbi magyar cikkre, amely a fenti kérdőívvel foglalkozott. Másrészt szeretnénk bemutatni, hogy ez a több nyelven is jól mérő kérdőív magyar nyelven is használható az eredeti faktorokkal. Módszer: Első vizsgálatunkban egy online kérdőívcsomagot használtunk, amelyet 770 nő ( M = 30,1 év; SD = 11,3; 18–71 év) töltött ki. A kérdőívcsomag a Tárgyiasított Testtudat Skálát (OBCS), a Kozmetikai Műtét Elfogadása Skálát (ACSS) és a Testedzésfüggőség Skálát (EAI) tartalmazta, továbbá felmérte a saját testtel kapcsolatos elégedettség szintjét is. Második vizsgálatunkban 102 egyetemista nő ( M = 20,7 év; SD = 2,13; 18–29 év) vett részt. Az adatfelvétel személyesen történt, ahol a priming helyzet után a következő kérdőívcsomagot használtuk: Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS), Kozmetikai Műtét Elfogadása Skála (ACSS) és a Rosenberg-féle Önértékelés Skála (RSES). A faktorstruktúra vizsgálatához a JASP, míg a validáláshoz a Jamovi programot használtuk. Eredmények: Elemzéseink szerint a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar verzióján is jól működik az eredeti hármas faktorstruktúra. A három faktor a következő lett: Test felügyelet, Testszégyen, Kontroll hiedelmek. Az elvárásoknak megfelelően a magasabb fokú tárgyiasítás szignifikánsan összefügg a saját testtel való magasabb elégedetlenséggel, a kozmetikai műtétek iránti nagyobb nyitottsággal, a testedzésfüggőség kialakulásának fokozott veszélyével, illetve az alacsonyabb önértékeléssel. Következtetések: Összességében, a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar nyelven is megfelelőnek bizonyult a nők testükkel kapcsolatos, tárgyiasításhoz fűződő tapasztalatainak mérésében, az eredetileg meghatározott faktorstruktúrát alkalmazva. LA - Hungarian DB - MTMT ER -