@article{MTMT:34784542, title = {Felügyelt gépi tanulási módszerek alkalmazása a pszichológiai kutatásokban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34784542}, author = {Hajdú, Nándor and Szászi, Barnabás Imre and Aczél, Balázs and Nagy, Tamás}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, unique-id = {34784542}, issn = {0025-0279}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, orcid-numbers = {Hajdú, Nándor/0000-0003-4012-4932; Szászi, Barnabás Imre/0000-0001-7078-2712; Aczél, Balázs/0000-0001-9364-4988; Nagy, Tamás/0000-0001-5244-0356} } @article{MTMT:34728317, title = {A Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata (FOS)}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728317}, author = {Csányi, Edit and Őry, Fanni and Meskó, Norbert}, doi = {10.1556/0016.2023.00057}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, unique-id = {34728317}, issn = {0025-0279}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, orcid-numbers = {Csányi, Edit/0000-0002-5129-3697; Őry, Fanni/0000-0002-7670-0914; Meskó, Norbert/0000-0002-4355-9563} } @article{MTMT:34760731, title = {Aggódó testünk. Az egészségszorongástól a belső biztonságig}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760731}, author = {Teleki, Szidalisz Ágnes}, doi = {10.1556/0016.2023.00080}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34760731}, issn = {0025-0279}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {157-161}, orcid-numbers = {Teleki, Szidalisz Ágnes/0000-0001-8382-1688} } @article{MTMT:34760730, title = {Illúzió a szabad akarat? Idegtudományi-pszichológiai-filozófiai megfontolások}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760730}, author = {Molnár, Márk}, doi = {10.1556/0016.2023.00079}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34760730}, issn = {0025-0279}, abstract = {A szabad akarat képessége magától értetődőnek tűnhet, azonban a tudománytörténetben az erre vonatkozó determinisztikus (a szabad akarat lehetőségével összeegyeztethetetlen) és nem determinisztikus (a szabad akaratot megengedő) felfogás évszázadokra visszamenően követhető. A legfontosabb alapfogalmak tisztázását követően az akaratlagos mozgással kapcsolatos megfigyeléseket és ezek értelmezési lehetőségeit tekintjük át, többségében azokat, melyek az akaratlagos mozgás szándékát több 100 ms-mal megelőző felkészülési potenciál jelenségét alapul véve megengedik, vagy kizártnak tartják a szabad akarat lehetőségét. A kérdés szempontjából lényeges lehet annak mérlegelése, hogy képes lehet-e az idegrendszer termékeként felfogható pszichés tevékenység visszahatni magára az azt létrehozó rendszerre. Amennyiben ez lehetséges, ez nyitva hagyhatja a szabad akarat megvalósulásának lehetőségét.}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {143-156} } @article{MTMT:34760728, title = {A szociálisprobléma-megoldás és a szorongás jellemzői perfekcionista és nem perfekcionista serdülők körében – egy longitudinális vizsgálat eredményei}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760728}, author = {Kasik, László and Gál, Zita}, doi = {10.1556/0016.2023.00033}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34760728}, issn = {0025-0279}, abstract = {Háttér és célkitűzések A maladaptív perfekcionizmussal jellemzett serdülők szociálisprobléma-megoldásának egyik igen fontos jellemzője a problémához való negatív viszonyulás, illetve a problémahelyzetből való minél gyorsabb kilépés, ha úgy érzékelik, megoldásuk nem felel meg maximálisan az általuk vagy a környezetük által megfogalmazott elvárásoknak. A kétéves (2021–2022) követéses vizsgálat első mérési pontján 11–12 éves és 16–17 éves diákok (N 2021 = 305, N 2022 = 290) körében vizsgáltuk, milyen arányban fordul elő körükben adaptív és maladaptív perfekcionista, milyen különbség azonosítható kortársakkal kapcsolatos problémáik megoldásában, bevonva az elemzésbe a szorongást is, mivel ennek szerepe az elkerülő viselkedésben és főként a maladaptív perfekcionizmusban jelentős. Módszer A szociálisprobléma-megoldás jellemzőit a Social Problem-Solving Inventory–Revised (D’Zurilla és mtsai, 2002), az állapot- és a vonásszorongást a State–Trait Anxiety Inventory for Children (Sipos és mtsai, 1978) kérdőívvel vizsgáltuk. A perfekcionizmust az Almost Perfect Scale Revised (Slaney és mtsai, 2001) és az Frost Multidimensiol Perfectionism Scale (Frost és mtsai, 1990) eszközzel tártuk fel, melyekkel együttesen a személyes, a környezettől származó és külön a szülői elvárások, a kételkedés, a hibázástól való félelem, a megfelelés hiányának érzése és a rendezettség, rendszeretet jellemzői azonosíthatók. Eredmények Mindkét évben közel hasonló a nem perfekcionisták, az adaptív és a maladaptív perfekcionisták aránya, mely arányok egy év elteltével nem változtak, és mindkét életkorban a perfekcionisták harmada a maladaptív perfekcionizmus jeleit mutatja. A maladaptív perfekcionistákra jellemző legnagyobb mértékben a negatív problémaorientáció és az elkerülő viselkedés, utóbbi – főként az idősebbeknél – a vonás- és állapotszorongással és a szülői kritikával együtt markáns hatással bír a maladaptív perfekcionista diákok személyes elvárásaira és a megfelelés hiányának érzésére. Következtetések Ezek az eredmények többnyire alátámasztják a külföldi kutatási adatokat, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolai nevelés során mindenképpen szükséges a jelenleginél mélyrehatóbban foglalkozni a perfekcionizmus serdülőkori megjelenésével, felismerésével, okaival, alakulásával és következményeivel, megfelelő pedagógiai eszközökkel segíteni az adaptivitás erősödését, illetve kezelése során figyelembe kell venni más területekkel való kapcsolatát. E longitudinális felmérésből is úgy látszik, a maladaptív perfekcionizmusnak a társas problémák nem hatékony megoldásával és a szorongással is egyre szorosabb a kapcsolata serdülőkorban, mely kapcsolatrendszer kevésbé hatékony életvezetést eredményezhet mind társas, mind teljesítményhelyzetekben.}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {43-71}, orcid-numbers = {Kasik, László/0000-0001-5725-5264; Gál, Zita/0000-0001-9676-3114} } @article{MTMT:34760727, title = {Jövőbe látó lélektan – Gépi tanulás a pszichológiai kutatásmódszertanban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760727}, author = {Damsa, Andrei and Püski, Marcell and Tulics, Miklós Gábriel}, doi = {10.1556/0016.2023.00084}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34760727}, issn = {0025-0279}, abstract = {Háttér és célkitűzés A pszichológiai kutatásmódszertan eljárásait (főképp a p értékre építkező bizonyításokat) számos kritika érte az utóbbi évtizedek során. A kutatói elfogultság és a módszertanok (például az adatgyűjtés, az adatszelekció vagy a statisztikai próbák) könnyű manipulálhatósága teret adott a félrevezető és nehezen reprodukálható kutatásoknak. A gépi tanulás elterjedése megfigyelhető a pszichológia területén is, új eszköztárat biztosítva a kutatók számára. Az eljárás áthelyezi a hangsúlyt a statisztikai bizonyításról az előrejelzésre, valamint az ehhez kapcsolódó validációs folyamatokra, ezáltal lecsökkentve a kutatói szubjektivitás hatását. Jelen tanulmány célja gyakorlati példákon keresztül betekintést nyújtani a gépi tanulás módszertanába, fókuszálva a pszichológiai alkalmazhatóságára. Módszer A vizsgálati szakasz első részében két, a gépi tanulás használatára irányuló tanulmány kerül bemutatásra a humán döntéshozatali mechanizmusok, valamint a pandémiás helyzet okozta mentális hatások területére vonatkozóan. A vizsgálati szakasz második részében egy klasszifikációs feladat (filmpreferencia és nemi identitás kapcsolata) keretén belül kerül összehasonlításra egy nem parametrikus statisztikai módszer és két, gépi tanuláson alapuló eljárás. Eredmények A kapott eredmények bemutatják a gépi tanulás által nyújtott előnyöket (validációs eljárások és többletinformáció kinyerése), párhuzamot vonva a nem parametrikus eljárással. Következtetések A tanulmány népszerűsíteni és alátámasztani hivatott a gépi tanulás alkalmazhatóságát a kutatói szektorban tevékenykedő pszichológusok számára. A bemutatott kutatás reprodukálhatóságának érdekében az adatok és programozási kódsorok szabadon felhasználhatók a tanulmányban megadott elérhetőségeken keresztül.}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {1-18} } @article{MTMT:34753642, title = {Repair}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753642}, author = {Albert, Fruzsina Ildikó}, doi = {10.1556/0016.2023.00085}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34753642}, issn = {0025-0279}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {163-166}, orcid-numbers = {Albert, Fruzsina Ildikó/0000-0003-1372-7164} } @article{MTMT:34753069, title = {Families in the swirl of time. The extended symbolic family}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753069}, author = {Kovácsné Biczó, Klaudia}, doi = {10.1556/0016.2024.00110}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34753069}, issn = {0025-0279}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {167-169}, orcid-numbers = {Kovácsné Biczó, Klaudia/0009-0002-6888-0748} } @article{MTMT:34741226, title = {A szülői értékpreferenciák hatása a kollektív áldozati vélekedések transzgenerációs átadására}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34741226}, author = {Kengyel, Judith Gabriella}, doi = {10.1556/0016.2023.00030}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34741226}, issn = {0025-0279}, abstract = {Háttér és célkitűzések: Korábbi kutatások alapján a kollektív áldozati vélekedések továbbadásra kerülnek szülők és gyermekeik között. Az értékek számos vizsgálat szerint összefüggenek a politikai preferenciákkal, illetve a nemzeti identitással. Jelen tanulmány összefüggéseket célzott meg feltárni a szülői értékpreferenciák és a fiatal felnőtt gyermekek kollektív áldozati vélekedései között. Módszer: Kérdőíves vizsgálatunk során 114 szülő-gyermek diád szerepelt a mintában. Vizsgálati eszközeink között felhasználtuk a Nemzeti azonosulás magyar kérdőívét, a Kollektív áldozati tudat kérdőívet, illetve a Schwartz motivációs értéktípusai kérdőívet (Portrait Values Questionnaire). Eredmények: Eredményeink szerint kapcsolat van a szülők által vallott értékek, illetve a szülők és gyerekeik nemzeti identitáshoz kapcsolódó kötődés és glorifikáció dimenziói, illetve kollektív áldozati vélekedései között, továbbá vizsgálatunk megerősítette, hogy a szülők, illetve gyermekeik értékei között pozitív együtt járás figyelhető meg, alátámasztva korábbi kutatások eredményeit. Jelen kutatásban a konzervációhoz köthető értékek esetében láthattuk a legerősebb összefüggést, ezek külön-külön is összefüggést mutatnak az exkluzív áldozati vélekedésekkel és az áldozati tudat észlelt fontosságával, illetve a nemzeti azonosulás kötődés és glorifikáció dimenzióival. Következtetések: Eredményeink szerint a szülők értékrendje nem közvetlenül kapcsolódik a gyerekeik nemzeti identitáshoz tartozó nézeteihez, hanem a szülői nemzeti identitással kapcsolatos nézetein, valamint a kollektív áldozati vélekedésen keresztül. A saját csoport felsőbbrendűségét, illetve a saját csoport áldozatiságát illető vélekedések tehát kapcsolatban állnak a szülők által vallott értékekkel.}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {19-41}, orcid-numbers = {Kengyel, Judith Gabriella/0000-0001-8712-0379} } @article{MTMT:34728316, title = {A Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS) működése magyar nyelven}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728316}, author = {Őry, Fanni and Meskó, Norbert}, doi = {10.1556/0016.2023.00056}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34728316}, issn = {0025-0279}, abstract = {Háttér és célkitűzések : A nőket jelentős szociokulturális nyomás éri a fizikai megjelenésükkel kapcsolatban. A Tárgyiasított Testtudat Skála (Objectified Body Consciousness Scale) képes kimutatni a nők közötti egyéni különbségeket abban, hogy a fizikai megjelenésükre vonatkozó társadalmi elvárásokat mennyire internalizálják. Jelen kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk reflektálni egy korábbi magyar cikkre, amely a fenti kérdőívvel foglalkozott. Másrészt szeretnénk bemutatni, hogy ez a több nyelven is jól mérő kérdőív magyar nyelven is használható az eredeti faktorokkal. Módszer: Első vizsgálatunkban egy online kérdőívcsomagot használtunk, amelyet 770 nő ( M = 30,1 év; SD = 11,3; 18–71 év) töltött ki. A kérdőívcsomag a Tárgyiasított Testtudat Skálát (OBCS), a Kozmetikai Műtét Elfogadása Skálát (ACSS) és a Testedzésfüggőség Skálát (EAI) tartalmazta, továbbá felmérte a saját testtel kapcsolatos elégedettség szintjét is. Második vizsgálatunkban 102 egyetemista nő ( M = 20,7 év; SD = 2,13; 18–29 év) vett részt. Az adatfelvétel személyesen történt, ahol a priming helyzet után a következő kérdőívcsomagot használtuk: Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS), Kozmetikai Műtét Elfogadása Skála (ACSS) és a Rosenberg-féle Önértékelés Skála (RSES). A faktorstruktúra vizsgálatához a JASP, míg a validáláshoz a Jamovi programot használtuk. Eredmények: Elemzéseink szerint a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar verzióján is jól működik az eredeti hármas faktorstruktúra. A három faktor a következő lett: Test felügyelet, Testszégyen, Kontroll hiedelmek. Az elvárásoknak megfelelően a magasabb fokú tárgyiasítás szignifikánsan összefügg a saját testtel való magasabb elégedetlenséggel, a kozmetikai műtétek iránti nagyobb nyitottsággal, a testedzésfüggőség kialakulásának fokozott veszélyével, illetve az alacsonyabb önértékeléssel. Következtetések: Összességében, a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar nyelven is megfelelőnek bizonyult a nők testükkel kapcsolatos, tárgyiasításhoz fűződő tapasztalatainak mérésében, az eredetileg meghatározott faktorstruktúrát alkalmazva.}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {119-142}, orcid-numbers = {Őry, Fanni/0000-0002-7670-0914; Meskó, Norbert/0000-0002-4355-9563} }