@article{MTMT:34487201,
	title = {Hogyan alakítja át világunkat a metaverzum?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34487201},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	unique-id = {34487201},
	issn = {0865-7823},
	year = {2024}
}

@article{MTMT:34012959,
	title = {A kicsi szép? – A törpefalvak népességdinamikai folyamatai, 1990–2021 Is the small beautiful? – Population dynamics of small villages, 1990–2021},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34012959},
	author = {Kulcsár, László and Prihoda, Emese and Obádovics, Csilla},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {2022/1},
	unique-id = {34012959},
	issn = {0865-7823},
	abstract = {A tanulmány célja az, hogy megvizsgálja menyire tekinthetők egységesnek a demográfiai folyamatok a magyarországi törpefalvakban (kevesebb mint 100 lakos), s rávilágítson arra, hogy az eltérő helyzet csak egy dinamikus megközelítés alapján érthető meg. A tanulmány három időszakra osztva vizsgálta a törpefalvak népességváltozását: 1990–2001 között, 2001–2011 között és 2011–2021 között. A 100 fő alatti települések száma 2021-ben 169 volt, ezek közül csak valamivel több, mint a felének (53,3%) népessége csökkent mindhárom dekádban. A tanulmány kísérletet tett a törpefalvak demográfiai típusainak kialakítására, majd a típusok elemzésére a népességdinamika szempontjából.
		
		Kulcsszavak: törpefalvak, népességdinamika, demográfiai folyamatok
		JEL-kódok: C19, J11, R31, O18
		
		
		The study aims to examine the extent to which demographic processes in Hungarian small villages (less than 100 inhabitants) can be considered uniform and to highlight that the different situations can only be understood based on a dynamic approach. The study examined population change in the small villages over three periods: 1990–2001, 2001–2011, and 2011–2021. The number of small villages with less than 100 inhabitants in 2021 was 169, of which only slightly more than half (53.3%) had a population decrease in all three decades. The study attempted to establish demographic types of small villages and then to analyze the population dynamic situation of these types.
		
		Keywords: small villages, population dynamics, demographic processes
		JEL Codes: C19, J11, R31, O18},
	year = {2023},
	pages = {42-60},
	orcid-numbers = {Kulcsár, László/0000-0002-5684-382X; Obádovics, Csilla/0000-0003-1329-1065}
}

@article{MTMT:33560071,
	title = {Múzeum a kreatív szektorban. A stratégia megalapozása a Soproni Múzeumban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33560071},
	author = {Tóth, Imre and Csiszár, Szabolcs János},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	unique-id = {33560071},
	issn = {0865-7823},
	year = {2023}
}

@article{MTMT:34167844,
	title = {Fenntarthatóság és design kapcsolata a hazai bútorgyártásban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34167844},
	author = {Reményi, Andrea},
	doi = {10.21637/GT.2022.4.02},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {15 (33)},
	unique-id = {34167844},
	issn = {0865-7823},
	abstract = {Számos szervezet ismeri fel a fenntartható működés kialakítása nyomán elérhető környezeti, társadalmi, gazdasági előnyöket. Miközben a világban zajló események egyre több kihívással szembesítik e vállalatokat, a jelen és a túlélés biztosításán túl az innovatív cégek eszközöket, módszereket, új irányokat keresnek a jövőálló és minden tekintetben profitábilis működéshez. Korunk egyre bizonytalanabb világában megfigyelhető trend, hogy a magas design-értékű termékek, szolgáltatások és folyamatok iránti kereslet nem csökkent, a design-vezérelt vállalatok működésében számszerűsíthető többlet meghaladja a kétszáz százalékot (Westcott et al., 2013). A design adott szervezeti struktúrákban való megjelenési szintje azonban eltérő. E tanulmány célja e szintek új megközelítése, az esztétikai kiinduló állapottól egészen a közeli virtuális tér, a meta világok hálózatáig. A design mindenütt megfigyelhető, értékteremtő, „nem művészeti, nem műszaki, hanem társadalmi jelenség” (prof. Stefan Lengyel, 2008), melynek fenntarthatósági kapcsolódását és alkalmazási lehetőségeit most a hazai bútorgyártás cégein keresztül vizsgáltuk.},
	keywords = {fenntarthatóság; szervezetfejlesztés; design evolúció; design-vezérelt szervezet; metadesign},
	year = {2023},
	pages = {21-46}
}

@article{MTMT:34056707,
	title = {A fenntartható fejlődés fogalmának hétköznapi értelmezése és összevetése a tudományos definícióval},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34056707},
	author = {Kolnhofer-Derecskei, Anita and Reicher, Regina Zsuzsánna and Hauber, György and Majláth, Melinda},
	doi = {10.21637/GT.2022.3.02},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {15},
	unique-id = {34056707},
	issn = {0865-7823},
	abstract = {A fenntartható fejlődés és az azon alapuló 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) megismerése közös érdek, a hétköznapi életben mégsem ismert vagy nem tudatosan kezelt jelenség. A fenntartható fejlődési célok elérésének érdekében folytatott diskurzus során fontos lenne, hogy a fogalom értelmezése hasonló legyen a döntéshozók és az érintettek számára is. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a fenntarthatóság három pillére megjelenik-e a szabadon visszaadott definíciókban, és felfedezhetünk-e bizonyos mintázatokat, illetve eltéréseket a megfogalmazásokban. A megkérdezett közel 150 fő válaszait az ENSZ által is elfogadott tudományos definíció alapján kódoltuk, a válaszokban megjelenő példákat pedig az SDG listához igazítottuk, majd NVivo14 segítségével elemeztük. Elemzésünk egy ponton mutatott eltérést: a nők és a férfiak eltérően értelmezik ezt a jelenséget. Míg a hölgyek válaszaiban a fenntarthatóság környezeti pillére erős, a férfiaknál a gazdasági szempont volt hangsúlyosabb. A társadalmi szempont mindkét nem válaszában megjelent. Tanulmányunkban az elemzések bemutatása mellett kitértünk az eltérés lehetséges okaira és ennek gazdasági jelentőségére is.},
	keywords = {fenntartható fejlődés; tartalomelemzés; nemi különbségek; fogyasztói vélemény},
	year = {2023},
	pages = {35-63},
	orcid-numbers = {Kolnhofer-Derecskei, Anita/0000-0002-1780-7674; Reicher, Regina Zsuzsánna/0000-0003-3929-6331; Hauber, György/0000-0003-2294-8954}
}

@article{MTMT:34056799,
	title = {Környezettudatos hulladékgyűjtés Zala megye háztartásaiban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34056799},
	author = {Németh, Nikoletta and Mészáros, Katalin},
	doi = {10.21637/GT.2022.3.04},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {15},
	unique-id = {34056799},
	issn = {0865-7823},
	abstract = {A Nyugat-dunántúli régióra kiterjedő kutatásunk Zala megye háztartásaira vonatkozó adatait kiemelve azt vizsgáltuk, hogy a háztartások település-típusonkénti elhelyezkedése, a háztartások jellege, az egy háztartáshoz tartozó személyek száma mennyire befolyásolja az egyes hulladékok gyűjtésének módját. Online és személyes kérőívünket 240 fő töltötte ki a fiatal- és középgenerációból Zala megyében. Összhangban a korábbi kutatási iránnyal (Győr-Moson-Sopron és Vas megyék vonatkozásában), a Zala megyei háztartások vizsgálatához is három kérdést határoztunk meg: Kérdőíves kutatásunk eredményeként az várjuk, hogy a lakóhely és a lakás típusa, a háztartás mérete nagyobb mértékben befolyásolja a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóságot, mint a megkérdezettek neme, életkora vagy iskolai végzettsége. A szelektív hulladékgyűjtés a műanyag, az üveg, a papír, és a veszélyes hulladékok esetén; míg a komposztálás a konyhai és kerti hulladékok esetén a legelterjedtebb. A szelektíven nem gyűjtők indokai között elsősorban az infrastruktúra és a helyhiány, míg ösztönzésben a házhoz menő szállítás megvalósítása a legjellemzőbb válasz.},
	keywords = {Zala megye; Háztartások; Hulladék; szelektív hulladékgyűjtés},
	year = {2023},
	pages = {81-101}
}

@article{MTMT:34596935,
	title = {Sustainability Management},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34596935},
	author = {Sarker, Md. Sadrul Islam},
	doi = {10.21637/GT.2023.2.07},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {16 (34)},
	unique-id = {34596935},
	issn = {0865-7823},
	abstract = {[Gutterman, A. S. (2020). Managing Sustainability. New York and Lon­don: Routledge, 192 pp. ISBN 9780367518547 (Paperback).]},
	year = {2023},
	pages = {155-158}
}

@article{MTMT:34596927,
	title = {The Essential Guides for Comprehending Digital Marketing},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34596927},
	author = {Tran, Thi Thuy Sinh},
	doi = {10.21637/GT.2023.2.06},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {16 (34)},
	unique-id = {34596927},
	issn = {0865-7823},
	abstract = {[Charlesworth, A. (2020). Absolute essentials of digital marketing, first published September 24, 2020, by Routledge 2 Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon OX14 4RN, ISBN: 978-0367859206]},
	year = {2023},
	pages = {147-154}
}

@article{MTMT:34596902,
	title = {Ageismus unter den Studenten: innen in der österreichischen undungarischen Grenzregion},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34596902},
	author = {Pakai, Dorottya and Obádovics, Csilla},
	doi = {10.21637/GT.2023.2.05},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {16 (34)},
	unique-id = {34596902},
	issn = {0865-7823},
	abstract = {Die wachsende Zahl älterer Menschen wird als soziale und wirtschaft­liche Herausforderung wahrgenommen. Negative Generati­onseinstellungen sind zu beobachten. Aus diesem Grund wird die Bewältigung und Verringerung des Phänomens Ageismus immer mehr an Bedeutung gewinnen. Ziel des Artikels ist, das Ausmaß von Ageismus unter österreichischen und ungarischen StudentInnen in der Grenzregion zu untersuchen. Daraus wird folgende Forschungsfrage formuliert. Inwieweit ist Ageismus unter den StudentInnen in der österreichisch-ungarischen Grenzregion vorhanden und in welchem Verhältnis steht das Ausmaß zueinander? Zur Beantwortung der Forschungsfrage wurde eine quantitative Online-Umfrage durchgeführt. Die Ergebnisse zeigen, dass Ageismus in der österreichisch-ungarischen Grenz­region präsent ist. Es konnte ein signifikanter Unterschied bezüglich des Aus­maßes von Ageismus unter den österreichischen und ungarischen StudentInnen in der Grenzregion festgestellt werden. Allerdings ist das Ausmaß unter den österreichischen Studierenden in der Grenzregion im Vergleich zu den ungarischen StudentInnen in der Grenzregion niedriger.},
	year = {2023},
	pages = {128-143},
	orcid-numbers = {Obádovics, Csilla/0000-0003-1329-1065}
}

@article{MTMT:34596850,
	title = {Uncovering the Influence of Marketing Strategies on Menstrual Health Management During Covid-19 in Indonesia},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34596850},
	author = {Widjojo, Rosita and Manurung, Siska Purnama and Aslamiah, Ayu Hidayah and Jolie, Angelica},
	doi = {10.21637/GT.2023.2.04},
	journal-iso = {GAZD TÁRS},
	journal = {GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {16 (34)},
	unique-id = {34596850},
	issn = {0865-7823},
	abstract = {The study examines the influence of marketing strategies on menstrual health management (MHM) among Indonesian women during the Covid-19 pandemic. The research used a mixed-method approach, including quantitative surveys and qualitative focus group discussions. Using a sample size of 1,516 respondents, the quantitative findings indicate that marketing strategies did not affect the use of disposable sanitary pads or MHM preferences before the pandemic. However, after Covid-19, marketing strategies of disposable sanitary products had a significant impact on MHM preferences. Qualitative findings revealed that product, price, and promotion are important aspects of marketing strategies that influence MHM during the pandemic. Due to increased time spent at home and internet usage, women have greater access to information about MHM. The study also found a rising awareness of reusable menstrual products, hygiene, and environmental concerns. Thus, the study recommends that menstrual product brands focus on product innovation and social media promo­tional activities to meet the changing needs of Indonesian women during and after the pandemic.},
	year = {2023},
	pages = {101-127},
	orcid-numbers = {Manurung, Siska Purnama/0000-0003-2905-0485; Aslamiah, Ayu Hidayah/0000-0001-7474-1846}
}