@article{MTMT:34763685,
	title = {Morocco's agriculture and rural development from sustainable development aspects},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34763685},
	author = {Samir, Zouhair},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.153},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34763685},
	issn = {2063-644X},
	abstract = {Morocco, the third-largest agri-food exporter in Africa, relies heavily on agriculture. The sector accounts for 13% of the total GDP and represents 35% of all employment with 72% of rural employment, which explains the relevance of this sector to rural development in Morocco. The rural population is also vulnerable to climate variability due to its dependence on agriculture. The review aimed to explore and examine sustainable agricul-ture and rural development by investigating the importance of agriculture to rural populations and its sustaina-bility. In addition to studying the past trends of rural development strategies with an emphasis on the current situation. The review also discussed Morocco’s potential to promote sustainable rural development. The paper concluded that rural development in Morocco depends to some degree on agricultural development, and sus-tainable farming is expected to foster rural development. Accordingly, agricultural strategies have proved effec-tive in the economic and social improvement of the rural population. However, the high illiteracy and low adop-tion of technologies make it challenging to adopt sustainable solutions in these areas. Nevertheless, the success of sustainable agriculture will likely lead to supporting sustainable rural development.},
	keywords = {MOROCCO; sustainable development; Agriculture; rural development},
	year = {2023},
	pages = {153}
}

@article{MTMT:34763634,
	title = {A termelő szektorban működő hazai nagyvállalatok klaszterezése a környezeti pénzügyi számvitel aspektusából},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34763634},
	author = {Bosnyák-Simon, Nikolett},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.123},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34763634},
	issn = {2063-644X},
	abstract = {Jelen tanulmány fókuszában a Magyarországon termelő tevékenységet folytató nagyvállalatok környezeti pénzügyi számviteli gyakorlata áll. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen klaszterek alakíthatók ki a nagyvállalatok halmazában annak tekintetében, hogy a beszámolóikban megjelenő környezeti pénzügyi számviteli elemek milyen mértékben felelnek meg a számviteli törvényben meghatározott előírásoknak. A kutatási mintába a Cég-információ.hu Kft. által 2020-ban, illetve 2021-ben összeállított HVG Top 500 listán szereplő termelő nagyvállalatok kerültek bevonásra. A K-közép klaszterezési eljárás alapján három, hasonló tulajdonságú homogén csoportot lehetett meghatározni és értelmezni, mind a 2020-as listán szereplő (234 db), mind pedig a 2021-es Top listán szereplő (199 db) vállalatok körében. A kapott eredmények bizonyították azt a hipotézist, miszerint napjainkban a természeti környezettel közvetlen kapcsolatban álló nagyvállalatok törekednek eleget tenni a környezeti információk számviteli megjelenítésére vonatkozó előírásoknak, azonban bizonyos hiányosságok még mindig fennállnak e tekintetben.},
	keywords = {Klaszterelemzés; termelő vállalatok; környezeti pénzügyi számvitel; számviteli törvény},
	year = {2023},
	pages = {141-152}
}

@article{MTMT:34763602,
	title = {The role of strategic planning and territorial aspects of sustainability and climate adaptation activities},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34763602},
	author = {Sütő, Attila Gergely},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.123},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34763602},
	issn = {2063-644X},
	abstract = {The challenges of climate change and the necessary planning/development responses are of special importance.
		Climate change occurs in the geographical space, resulting in territorially different challenges and requiring
		diverse responses. Territorially conscious planning of these; territorial monitoring & evaluation (MRE) of their
		effectiveness are thus fundamental policy tasks. However, the weight of territorial approach in adaptation prac-
		tice is in question. The article overviews the recent scientific literature on adaptation planning/MRE; introduces
		the most distinguished territorial levels of adaptation planning and examines the recent approaches in its “spatial-
		ity”. The literature concentrates mainly on linkages between strategic planning and adaptation; few studies went
		further than focusing on a given country’s or region’s settlements, or identifying planning practice-related prob-
		lems and structural limitations at different territorial levels. The detailed examination of territoriality/spatial
		aspects in adaptation in European countries have not been explored yet, indicating the need for further research
		in this field.},
	keywords = {ADAPTATION; evaluation; sustainability; MONITORING; climate change; Strategic planning},
	year = {2023},
	pages = {123-140}
}

@article{MTMT:34200273,
	title = {A visegrádi országok egészségügyi mutatói és ezen országok egészségiparának vizsgálata a Covid-19 járvány előtt és alatt [Examination of the health indicators and health industry of the Visegrad countries before and during the Covid-19 pandemic]},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34200273},
	author = {Durgula, Judit},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.077},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34200273},
	issn = {2063-644X},
	year = {2023},
	pages = {77-88}
}

@article{MTMT:34175963,
	title = {A fenntartható fejlődés mérési lehetőségei az Európai Unióban az Agenda 2030 indikátorai alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34175963},
	author = {Kozma, Dorottya Edina},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.089},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34175963},
	issn = {2063-644X},
	abstract = {A szerző kutatásának alapját az Agenda 2030 a fenntartható fejlődésért keretprogram mutatószámai alkotják, melyek segítségével a 2014 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálja a fenntartható fejlődés mérési lehetőségeit az Európai Unióban. A kvantitatív kutatás során olyan különböző statisztikai és ökonometriai módszerek kerültek alkalmazásra, mint a faktoranalízis, korreláció analízis, a skálaösszehangoló transzformációs és a klaszteranalízis. A kutatás fő célja, hogy bemutassa mennyire szerteágazó a fenntartható fejlődés mérésének lehetősége és az, hogy az Agenda 2030 adatbázisának mutatószámai milyen mértékben csökkenthetők a kiválasztott módszerek segítségével.},
	keywords = {Európai Unió; fenntartható fejlődés; adatbázis; agenda 2030},
	year = {2023},
	pages = {89-109},
	orcid-numbers = {Kozma, Dorottya Edina/0000-0002-4948-8815}
}

@article{MTMT:34166956,
	title = {A fenntarthatóság érvényesülése a hazai kötvénypiacon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34166956},
	author = {Széles, Zsuzsanna and Baranyi, Aranka},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.110},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34166956},
	issn = {2063-644X},
	abstract = {Kutatásunk központi témáját a vállalkozások finanszírozásának újszerű lehetőségének bemutatása, vagyis a zöld kötvények képezik. A hazai vállalkozások életében a 2013-as esztendő új lehetőséget nyitott ki a Növekedési Hitel Program (NHP) megjelenésével, mellyel jelentősen fellendült a kis és középvállalati (kkv) szektor forrásokkal történő ellátása, majd 2019-ben NHP fix konstrukcióval folytatódott a kedvező forrásbevonási lehetőség, mellyel párhuzamosan jelent meg a vállaltok részére kidolgozott és szintén a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető növekedési kötvényprogram azaz NKP. Az MNB a nemzetközi fenntarthatósági projektekhez és elvekhez igazodva elindította zöld kötvény programját, mely illeszkedik az MNB korábban megfogalmazott piaclikviditás bővítési szándékához. Tanulmányunkban tehát összefoglalóan áttekintjük a főbb „zöld” irányelveket, szabályzói intézményrendszert, majd pedig bemutatunk néhány hazai vállalati esettanulmányt, melyek jól mutatják a jövőt a pénzügyek terén.},
	keywords = {finanszírozás; fenntarthatóság; környezetvédelem; kötvények},
	year = {2023},
	pages = {110-122}
}

@article{MTMT:34138330,
	title = {Social Network Analysis of Horizon 2020 Projects on Drones},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34138330},
	author = {Tóth, Zsolt György},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.066},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34138330},
	issn = {2063-644X},
	year = {2023},
	pages = {66-76},
	orcid-numbers = {Tóth, Zsolt György/0000-0003-0999-784X}
}

@article{MTMT:34136659,
	title = {A jutalomalapú közösségi finanszírozási platformok összehasonlítása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34136659},
	author = {Czigler, Enikő},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.036},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34136659},
	issn = {2063-644X},
	abstract = {A közösségi finanszírozás lehetővé teszi az induló vállalkozásoknak ötleteik finanszírozását olyan módon, hogy egy online platformon magánbefektetőktől gyűjthetik össze a szükséges tőkét. A jutalomalapú közösségi finanszírozás során ezek a támogatók a potenciális vásárlók, akik jóval azelőtt megfinanszíroznák a projektet, hogy a termék rendelkezésre állna. A Kickstarter és az Indiegogo a legelterjedtebb képviselője ennek az üzleti modellnek. Kutatásomban összehasonlítom a két platformot, olyan módon, hogy logisztikus regressziós modellek segítségével 3.571 kampányt vizsgálok meg, melyet elindítottak mindkét oldalon – kiszűrve ezzel a projektspecifikus hatásokat. A kapott eredmények alapján a Kickstarter nem csak jobban működik az Indiegogonál, de könnyebben modellezhető a sikeres kampánykimenetel. A célösszeg volt az egyetlen, mindkét platformon általánosan működő sikertényező, ami negatívan hat a sikerre. Mindemellett megállapítható, hogy a Kickstarteren lévő befektetők sokkal érzékenyebbek az irreálisan magas célokra. A kapott eredmények azon túl, hogy a közösségi finanszírozás sikertényezőinek listáját színesítik, segíthetik a vállalkozói döntéshozatalt a platformválasztásban.},
	keywords = {közösségi finanszírozás; vállalkozásfinanszírozás; jutalomalapú közösségi finanszírozás},
	year = {2023},
	pages = {36-46},
	orcid-numbers = {Czigler, Enikő/0000-0003-1984-3422}
}

@article{MTMT:34136610,
	title = {Körkörös ÉS zöld gazdaság – elmélet és esettanulmány a vendéglátásban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34136610},
	author = {Lovasné Avató, Judit and Erdélyi, Éva and Mannheim, Viktória and Törcsvári, Zsolt István},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.047},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34136610},
	issn = {2063-644X},
	keywords = {LCA; fenntarthatóság; karbonlábnyom; körkörös gazdaság},
	year = {2023},
	pages = {47-65},
	orcid-numbers = {Erdélyi, Éva/0000-0003-1543-850X; Mannheim, Viktória/0000-0002-5107-7652}
}

@article{MTMT:34132262,
	title = {A circular economy standard: the origins, method and business applications of the Cradle to Cradle Certified certification},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34132262},
	author = {Kriza, Máté},
	doi = {10.17836/EC.2023.1.012},
	journal-iso = {E-CONOM},
	journal = {E-CONOM},
	volume = {12},
	unique-id = {34132262},
	issn = {2063-644X},
	abstract = {The circular economy has gained considerable traction lately within the corporate and academic world as a new approach for addressing economic, business and environmental issues. This concept aims to reduce and eliminate waste or the wasting of resources, as well as to optimize and to minimize resource use during the production and consumption phases.For companies which intend to become circular it is crucial to apply internationally accepted standards which provide credible and comparable data on their circular performance. One of these circular standards is the Cradle to Cradle Certified (C2CC) certification, a global label for products that are safe for nature and people, circular and responsibly made. In my paper I discuss the origins, methodologies and the main features of this standard and I also showcase my primary empirical research I did with companies having one or more C2CC product certification(s).},
	keywords = {STANDARDIZATION; sustainability; circular economy},
	year = {2023},
	pages = {12-23}
}