TY - JOUR AU - Dancsi, Katalin AU - Ferencz, Zoltán TI - Elakadási pontok és elakadáskezelési repertoárok az ukrajnai menedékesek magyarországi integrációjában - /megjelenés előtt/ JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 2027 PY - 2027 IS - 1-3 SN - 1786-6553 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37477546 ID - 37477546 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Birkás, Antal TI - Az Oroszország ellen hozott szankciók és az Európai Parlament. A Patrióták Európáért politikai pártcsoport viszonyulása az Ukrajnában zajló háborúhoz és az Oroszország elleni szankciós politikához (2024-2026) - /megjelenés előtt/ JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 2027 PY - 2027 IS - 1-3 SN - 1786-6553 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37477844 ID - 37477844 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Tassy, Zsuzsanna AU - Janik, Henrietta AU - Prihoda, Emese TI - Felsőoktatás minősége és változása a Times Higher Education World University Rankings alapján JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 22 PY - 2026 IS - 4-6 SP - 74 EP - 89 PG - 16 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2026.0507 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37120633 ID - 37120633 AB - Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy az egyes országok felsőoktatási szektorának minősége hogyan változik, illetve milyen mozgási lehetőségek mutatkoznak országszinten hat év (2020 és 2026) tendenciáinak tükrében. A minőség megragadására a Times World Higher Education Rankings szolgál alapul. Az összehasonlítás azokat az országokat tartalmazza, amelyeknek van a Times World Higher Education rangsor szerint a legjobb 1000 közé sorolt egyeteme. Az időbeli összehasonlítást Markov-lánc elemzés segítségével végeztük. Az elemzés megerősíti azt a szakirodalom által korábban már más módszerekkel igazolt feltételezést, hogy a globális felsőoktatási szektor meglehetősen stabil, az egyes országok tekintetében a minősége lassan változik. Kimutattuk továbbá, hogy a globális felsőoktatási piacon homogenizálódás figyelhető meg. A fejlődéshez hosszú távú vízió és szisztematikus intézményi fejlesztés szükséges. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Lentner, Csaba TI - Az aktív állam-vezérelt gazdaságpolitika védelmében. Főszerkesztői beköszöntő TS - Főszerkesztői beköszöntő JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 22 PY - 2026 IS - 4-6 SP - 7 EP - 13 PG - 7 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2026.0501 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37143100 ID - 37143100 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Lentner, Csaba TI - In Defence of Active State-Led Economic Policy. Welcome by the Editor-in-Chief TS - Welcome by the Editor-in-Chief JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 22 PY - 2026 IS - 4-6 SP - 14 EP - 20 PG - 7 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2026.0502 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37143134 ID - 37143134 LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Mráz, Ágoston Sámuel TI - Egy különleges választás lehetséges okai JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 22 PY - 2026 IS - 4-6 SP - 21 EP - 33 PG - 13 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2026.0503 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37143165 ID - 37143165 AB - A 2026-os magyarországi választáson egyértelmű és legitim eredmény született, a magyar demokrácia történetének harmadik típusú kétharmada. A korábbi kormánypárt is meg tudta őrizni szavazótáborát, de ellenzéke több eszközzel is elérte, hogy sokkal nagyobb legyen társadalmi támogatottsága. E dolgozat hét lehetséges magyarázatot azonosít a választási eredmény okaira, amelyeket adatalapúan elemez. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Tardi, Roland TI - A magyar köznevelés 15 évének néhány trendje JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 22 PY - 2026 IS - 4-6 SP - 34 EP - 47 PG - 14 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2026.0504 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37143186 ID - 37143186 AB - A nemzetközi és hazai oktatásgazdaságtani, valamint humántőke-elméleti szakirodalom – többek között Schultz, Becker és Hanushek munkássága – egyértelműen rámutat arra, hogy a lakosság képzettsége, illetve a kognitív képességek fejlesztése a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió legfőbb motorja. A vonatkozó jogtudományi kutatások emellett hangsúlyozzák, hogy az oktatás olyan alapvető emberi jog és közszolgáltatás, amelynek az egyenlő esélyek megteremtését kell szolgálnia. Ezen elméleti és társadalmi alapvetések tükrében a hazai köznevelési rendszer a 2000-es évek végére jelentkező strukturális és hatékonysági problémákra, valamint a nemzetközi mérésekben tapasztalt teljesítményromlásra válaszul történelmi léptékű paradigmaváltáson ment keresztül az elmúlt tizenhat évben. Jelen tanulmány ezen időszakot áttekintve azokat a makroszintű trendeket vizsgálja, amelyek 2010 és 2025 között érdemben meghatározták a magyar köznevelés fejlődési irányait. A kutatás fókuszában egyrészt az oktatásirányítási struktúra átalakulása áll, bemutatva az önkormányzati modell fel- váltását egy állami, illetve egy expanzívan növekvő egyházi szektorra épülő duális rendszerré. Másrészt a tanulmány elemzi a rendszer kapacitásait leíró kvantitatív indikátorokat, valamint áttekinti az oktatási infrastruktúra fejlesztésének kihívásait, különös tekintettel a budapesti agglomeráció demográfiai robbanásából fakadó intézményi nyomásra és az erre adott kormányzati válaszokra. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Lentner, Csaba TI - A Magyar Tudományos Akadémia 2026-os közbizalom-felmérettetésének elemzése – avagy ki lehet a nemzet tanácsadója? JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 22 PY - 2026 IS - 4-6 SP - 48 EP - 59 PG - 12 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2026.0505 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37143228 ID - 37143228 AB - Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő és vezetőségváltáson áteső Magyar Tudományos Akadémia működési és pályáztatási rendszerét az elmúlt évtizedekben számos kritika érte. Az utóbbi két évben pedig felerősödtek az intézmény akadémikusainak tudományos telje- sítményét kritikával illető vélemények is. Az MTA a bírálatokra a konstruktív párbeszéd he- lyett egyoldalú kinyilatkoztatásokkal válaszolt. A nemzetközi tudományos élvonaltól elmaradó akadémikusi teljesítményeket bemutató kritikára érdemi cáfolatot nem adott. 2026-ban pedig egy közvélemény-kutatást végeztetett, amellyel az iránta megnyilvánuló közbizalmat próbálta igazolni. Jelen tanulmány az MTA közbizalmi indexének, az elvégzett közvélemény-kutatás ellentmondásos tartalmát mutatja be, ráirányítva a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia működésének valódi problémáira, a nemzetközi térben is versenyképes akadémikusi teljesítmény és az átlátható szervezeti működés deficitjére. Unikuma a tanulmánynak, hogy nem igazoltan jobboldali-polgári értékrendű kutatók korábbi, akadémiai működést kritizáló elemzései is bemutatásra kerülnek. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Fehér, Csongor TI - A közjó gazdasága – keresztény patrióta modell és a belső piac nemzetstratégiai szerepe a 21. századi Magyarországon JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 22 PY - 2026 IS - 4-6 SP - 60 EP - 73 PG - 14 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2026.0506 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37143267 ID - 37143267 AB - A tanulmány a közjó (bonum commune) fogalmát politikai-gazdasági realitásként értelmezi az arisztotelészi–tomista hagyomány és a keresztény társadalmi tanítás alapján. Amellett érvel, hogy a neoliberális és technokrata irányzatok redukált emberképe az embert erőforrássá, a közösséget koordinációs mechanizmussá teszi, miközben a gazdaság legitimációja a személyek kibontakozásához, a családok megerősödéséhez és a politikai közösség tartós fennmaradásához kötődik. A tanulmány a belső piacot nemzetstratégiai intézményként értelmezi: a társadalmi reprodukció, a demográfiai stabilitás és a szuverenitás egyik alapfeltételeként. Magyarország félperifériás helyzete, külső tőkefüggősége és területi-vállalati kettőssége olyan szerkezeti csapdát képez, amelyből csak közjó-orientált gazdaságpolitikai fordulat kínálhat kiutat. A javasolt normatív keret a személyelvűségre, a szubszidiaritás és szolidaritás elvére, a felelős tulajdonra, a szolgáló pénzügyi rendre, a családpolitikára és a szelektív iparpolitikára épít; a 2010 utáni magyar intézkedések áttekintése pedig azt vizsgálja, milyen mértékben intézményesíthető ez a logika a kormányzás gyakorlatában. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Sáringer, János TI - Magyarország diplomáciai és gazdasági kapcsolatai a posztszovjet államokkal az Antall-kormány idején (1990–1993) JF - POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT J2 - POLGÁRI SZEMLE VL - 22 PY - 2026 IS - 4-6 SP - 90 EP - 102 PG - 13 SN - 1786-6553 DO - 10.24307/psz.2026.0508 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/37143347 ID - 37143347 AB - A tanulmány azt vizsgálja, miként alakította Magyarország diplomáciai és gazdasági kapcsolatait a posztszovjet államokkal − Oroszország, Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia (Georgia), Kazahsztán, Kirgízia, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán − az Antall-kormány időszakában. A Szovjetunió szétesését megelőző belpolitikai válság, a szuverenitási „törvényháború”, a balti erőszak 1991 januárjában, valamint az utódállamokban kibontakozó biztonságpolitikai dilemmák és konfliktusok (különösen Ukrajnában és Moldovában) közvetlenül befolyásolták Budapest mozgásterét. A cikk az orosz relációban a csapatkivonást követő pénzügyi rendezés és a „nullszaldó” politikai lezárásának folyamatát, az ukrán relációban a gyors elismerés és az alapszerződés körüli ratifikációs viták összefüggéseit, a moldovai relációban pedig a Dnyeszteren túli konfliktus rendezési mechanizmusát mutatja be. A Belaruszra, a Kaukázusra és Közép-Ázsiára kiterjedő áttekintés azt hangsúlyozza, hogy Magyarország célja a gyors kapcsolatfelvétel, a szuverenitás tiszteletben tartása, a kisebbségvédelmi szempontok napirenden tartása és az új gazdasági lehetőségek feltárása volt, miközben folyamatosan számolnia kellett a térségi instabilitással és az orosz érdekérvényesítés korlátaival. LA - Hungarian DB - MTMT ER -