@article{MTMT:34492118,
	title = {Az asszisztált reprodukció narratívái Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34492118},
	author = {Bauer, Zsófia},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	unique-id = {34492118},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {34-43}
}

@article{MTMT:34514956,
	title = {Háztartási energiafelhasználás, fenntarthatóság és társadalmi igazságosság : Kvantitatív elemzés a lakosságienergia-kvóták hazai háztartásokra gyakorolt lehetséges hatásairól},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34514956},
	author = {Kiss, Veronika},
	doi = {10.18030/socio.hu.2023.4.1},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {13},
	unique-id = {34514956},
	abstract = {A klíma- és ökológiai válság mérséklését hivatott energiakorlátozási rendszereknek nemcsak fenntartható, de igazságos átmenetet kell biztosítaniuk, melyben a szegények, marginalizáltak érdekeit is figyelembe veszik. A kutatás elméleti keretét az energiafelhasználáshoz kötődő igazságosságkoncepciók szolgáltatják – nevezetesen a környezeti vagy klímaigazságosság, az elegendőség (sufficiency) és az energiaszegénység mint energiaigazságtalanság által meghatározott elosztási, elismerési és reprezentációs igazságosság. A kutatás módszertanát a háztartási energiafelhasználás nemzetközi szakirodalma, valamint a magyarországi lakosság energiafelhasználási mintázata határozza meg. Jelen publikáció a magyarországi lakosság energiafelhasználási mintázata és az igazságosság energiafelhasználáshoz köthető koncepciói között fellelhető összefüggéseket elemzi, valamint azt, hogy az egy főre jutó egyenlő kvótamennyiséget biztosító lakossági energiakvóta-rendszerek valóban kedvezően hatnak-e a szegényebb háztartásokra. A magyarországi háztartások négy klaszterbe sorolhatók a fűtési energiaforrásra költött összegek alapján: 1. vezetékes gázzal, 2. távfűtéssel, 3. gázzal és villannyal vegyesen, 4. leginkább szilárd tüzelőanyaggal fűtők, amelyek egymástól 20 társadalmi igazságossághoz köthető változó alapján szignifikánsan eltérnek. A kutatás eredményei alapján leginkább a tűzifával fűtők élnek a legkedvezőtlenebb lakhatási és életkörülmények között, többet fizetnek energiára a teljes lakhatási költség arányában, alacsonyabb iskolai végzettségűek, mint a másik három klaszter háztartásai és alulreprezentáltak a leggazdagabb jövedelmi tizedben. Továbbá, az ehhez a klaszterhez tartozók többet költenek energiára, mint a magyar átlag, vagyis ha az egy főre jutó egyenlő elosztáson alapuló energiakvóta-rendszer megvalósul, az nem érintené őket feltétlenül előnyösen. Ahhoz, hogy a szegény háztartások jóllétét egy lakossági energiakvóta-rendszer bevezetése növelje, az egy főre jutó azonos kvótamennyiség helyett a társadalmi igazságosság más aspektusait, köztük a lakás- és életkörülményeket is figyelembe kell venni.},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {1-27}
}

@article{MTMT:34514505,
	title = {Zártkertek az értelmezés köztes tereiben. Vigvári András (2023) Zártkert-Magyarország. Átmeneti terek a nagyvárosok peremén. Budapest: Napvilág, 192 o.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34514505},
	author = {Németh, Krisztina},
	doi = {10.18030/socio.hu.2023.4.28},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {13},
	unique-id = {34514505},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {28-33},
	orcid-numbers = {Németh, Krisztina/0000-0003-2642-3936}
}

@article{MTMT:34492082,
	title = {Az asszisztált reprodukció narratívái Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34492082},
	author = {Bauer, Zsófia},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {13},
	unique-id = {34492082},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {34-43}
}

@article{MTMT:34317069,
	title = {Természetesnyelv-feldolgozás a korrupciókutatásban. Új adatforrások, új módszerek, új tartalmi kérdések},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34317069},
	author = {Katona, Eszter Rita},
	doi = {10.18030/socio.hu.2023.3.76},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {13},
	unique-id = {34317069},
	keywords = {szöveganalitika; Natural Language Processing(NLP); korrupciókutatás},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {76-95},
	orcid-numbers = {Katona, Eszter Rita/0000-0001-9096-6017}
}

@article{MTMT:34478705,
	title = {Intenzív szülőség. A szülők és kamaszok közösen töltött idejével és a technológiahasználat mediációjával kapcsolatos perspektívák},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34478705},
	author = {Kutrovátz, Kitti},
	doi = {10.18030/socio.hu.2023.3.96},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {13},
	unique-id = {34478705},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {96-108}
}

@article{MTMT:34448026,
	title = {Kis hiányból nagy hiba : Internetes kérdőíves adatgyűjtésekből származó becslések torzítása a magyar lakosság jellemzői alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34448026},
	author = {Szeitl, Blanka and Fellner, Zita},
	doi = {10.18030/socio.hu.2023.3.1},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {13},
	unique-id = {34448026},
	abstract = {A társadalomtudományi kutatások során egyre elterjedtebbek az online kérdőíves adatgyűjtések (survey-k). Ez a folyamat leginkább a lakosság emelkedő internet-ellátottságának köszönhető, de fontos szerepet játszik az is, hogy egyre nehezebben és drágábban kivitelezhetőek a személyes és a telefonos adatgyűjtésen alapuló kutatások. Online kérdőíves adatgyűjtés esetén szinte megvalósíthatatlan a valószínűségi minta, emiatt az eredmények általánosíthatósága sérülhet, a becslések pedig torzítottak lehetnek. A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen mértékben és milyen szempontok szerint torzítanak az online adatgyűjtésekből származó becslések. Szimuláció segítségével modellezzük az online kérdőíves adatgyűjtés során felmerülő elméleti korlátokat. Valós surveyadatok segítségével pedig bemutatjuk, hogy milyen problémákra kell számítania a kutatónak online kérdőíves adatgyűjtések használatakor. A vizsgálat a magyar lakosság demográfiai és internetpenetrációs jellemzőin alapul, így eredményeink kizárólag a magyar lakosságra vonatkoztatott kutatásokra érvényesek. A szimuláció peremszámait a Központi Statisztikai Hivatal adminisztratív adatai alapján állítottuk össze, a valós surveyadatok pedig a European Social Survey 9. magyarországi adatgyűjtési hullámából származnak. A tanulmány általános megállapítása az, hogy habár a magas internetes ellátottság látszólag kézenfekvő adatgyűjtési lehetőséget nyújt a társadalomkutatás számára, az eredmények pontossága és megbízhatósága szempontjából egyelőre nem alkalmas eszköz a teljes lakosság vizsgálatára. Szimulációs eredményeink alapján azt találtuk, hogy az online kérdőíves felmérések adatai az esetek 67%-ában téves becslésekhez vezethetnek akkor, amikor a kapott eredményeket a teljes magyar populációra vonatkoztatjuk. A valós adatokon végzett becslés online kérdőíves adatgyűjtés esetén az olyan gyakran vizsgált kérdések mentén is jelentősen alul- vagy felülbecsüljük a vélhetően valós populációs arányokat, mint a pártokhoz való kötődés, vallásosság, egészségi és családi állapot.},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {1-19},
	orcid-numbers = {Szeitl, Blanka/0000-0003-1172-2124}
}

@article{MTMT:34343463,
	title = {Transznacionális családi élet: A kiskorú gyermeket nevelő szülők családtól való elszakadással járó ausztriai munkavállalásának okai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34343463},
	author = {Horváth, Veronika},
	doi = {10.18030/socio.hu.2023.3.20},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	unique-id = {34343463},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {20-50}
}

@article{MTMT:34306588,
	title = {Szakirodalmi áttekintés a háziállatok családon belüli szerepéről},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34306588},
	author = {Szalma, Ivett and Pélyi, Lóránt and Udvari, Orsolya},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	unique-id = {34306588},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {51-75}
}

@article{MTMT:34509013,
	title = {Váltott gyermekgondoskodás szakértői szemmel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34509013},
	author = {Monostori, Judit},
	doi = {10.18030/socio.hu.2023.2.1},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {13},
	unique-id = {34509013},
	abstract = {2022 januárjától a magyar Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének módosításával a válás utáni gyermekelhelyezés jogi keretei megváltoztak. A korábbi szabályozástól eltérően a közös szülői felügyeleti jog, és ennek részeként a váltott gondoskodás már az egyik szülő kérésére is elrendelhető, míg korábban feltétele volt, hogy ebben a szülők megegyezzenek. Az új szabályozás lehetőség a bíráknak arra, hogy ha mindkét szülőt alkalmasnak találják a gyermek(ek) nevelésére, akkor a közös szülői felügyeletet és a váltott gondoskodást is elrendelhetik. Ez megváltoztathatja a válás utáni gyermekelhelyezés mintáit, mint ahogyan erre számos külföldi példát látunk. A törvénymódosítás ráirányította a figyelmet egy terjedőben lévő családi berendezkedésre: a válás utáni váltott gondoskodásra. Kutatásunkban szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy hogyan értékelik a jogszabály-módosítást; milyen hatásokat várnak tőle; véleményük szerint, hogyan fog alakulni az ezzel kapcsolatos jogalkalmazás; hogyan vélekednek arról a társadalmi közegről (szerepek, szerepfelfogások, normák stb.), ami befolyásolhatja a váltott gondoskodás elterjedését. További kiemelt szempont volt a szakértői interjúk során a váltott gondoskodás eddigi tapasztalatainak feltérképezése. Szakértőinket különböző területekről válogattuk, így voltak közöttük ügyvédek, mediátorok, pszichológusok, jogtörténészek, különböző érdekvédelmi szervek, civil szervezetek képviselői, és interjút készítettünk egy bíróval is. Az interjúk 2021 decembere és 2022 áprilisa között készültek. Eredményeink azt mutatják, hogy Magyarországon a szakértők a váltott gondoskodás lassabb elterjedését várják, mivel erősen hatnak a tradicionális szülői szerepfelfogások mind az érintett népesség, mind a bíróságok körében. Hangsúlyozták azt is, hogy a váltott gondoskodás nem minden esetben szolgálja a gyermek érdekeit, de sok családban megoldás lehet arra, hogy a gyermekek a szülők válása után is szoros kapcsolatban tudjanak maradni mindkét szülővel. Ugyanakkor a gyermekek és a szülők érdekei elválhatnak egymástól, így körültekintő döntésekre van szükség a gyermekelhelyezés kérdéseiben. Kiemelték továbbá, hogy ennek érdekében a bírák, a gyámügyesek, a pszichológusok és mediátorok szorosabb együttműködésére lenne szükség.},
	year = {2023},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {1-27}
}