@article{MTMT:34754282,
	title = {Várnay Ernő – Papp Mónika: Magyarázat az Európai Unió jogáról (Budapest: Wolters Kluwer 2023) 951.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754282},
	author = {Vadász, Vanda},
	doi = {10.51783/ajt.2023.4.08},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34754282},
	issn = {0002-564X},
	year = {2023},
	pages = {109-113}
}

@article{MTMT:34754250,
	title = {Szalma József: A kárfelelősség alapelvei (Budapest: KRE ÁJK – L’Harmattan 2023) 376.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754250},
	author = {Prugberger, Tamás},
	doi = {10.51783/ajt.2023.4.07},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34754250},
	issn = {0002-564X},
	year = {2023},
	pages = {101-108}
}

@article{MTMT:34754210,
	title = {Apologetikus alkotmánytörténet újratöltve? Megjegyzések A magyar történeti alkotmány: korszakok és kihívások című kötethez},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754210},
	author = {Szente, Zoltán},
	doi = {10.51783/ajt.2023.4.06},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34754210},
	issn = {0002-564X},
	year = {2023},
	pages = {89-100},
	orcid-numbers = {Szente, Zoltán/0009-0001-6844-0091}
}

@article{MTMT:34754191,
	title = {Kiberműveletek a beavatkozás tilalma mint nemzetközi jogi alapelv tükrében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754191},
	author = {Kiss, Mátyás},
	doi = {10.51783/ajt.2023.4.05},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34754191},
	issn = {0002-564X},
	abstract = {Az elmúlt években az ellenséges célú, államközi kiberműveletek száma exponenciálisan nőtt. Felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi jog által kidolgozott kereteken belül az államok miként reagálnak az őket ért kiberműveletekre. Ha egy kiberművelet nem éri el az erőszak alkalmazásának szintjét, elsősorban az vizsgálandó, hogy a művelet sérti-e például a beavatkozás tilalmát. Elmondható, hogy napjainkig az államok még egyetlen esetben sem folyamodtak ahhoz, hogy erőszak alkalmazásának vagy fegyveres támadásnak minősítsenek egy kiberműveletet, ez is mutatja tehát azt, hogy nagy jelentőségű e norma vizsgálata. A beavatkozás tilalma a nemzetközi jog egyik kulcsnormája. A tilalom az ENSZ Alapokmányában megjelenő erőszaktilalmi normából és a szuverén egyenlőség elvéből vezethető le, megtalálható az Alapokmány kvázi-autentikus értelmezéseiben is. Fontos megemlíteni a Nicaragua-ügyet, amely elméleti és gyakorlati szinten is foglalkozott a kérdéssel, továbbá azt, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az állami nyilatkozatok, állásfoglalások száma. A Nicaragua-ügy ítéletében körvonalazódtak azok a feltételek, amelyek vizsgálatával eldönthető, hogy az adott művelet sérti-e a beavatkozás tilalmát. A szakirodalom ezeket a feltételeket elfogadja a kiberműveletekre vonatkozóan is. Az állami nyilatkozatokból pedig kimutatható, hogy az állami gyakorlat nemzetközi jogi szakirodalommal azonos álláspontot képvisel. Amennyiben a sértett államot ért kiberművelet nem éri el a fegyveres támadás szintjét, nem lesz lehetősége az önvédelem jogának alkalmazására. Az államok azonban ebben az esetben sem maradnak eszköztelenek. Egyfelől ellenintézkedést foganatosíthatnak, másfelől szükséghelyzetre hivatkozhatnak. A szakirodalom mellett az állami gyakorlat is egységes a kérdésben.},
	year = {2023},
	pages = {67-88}
}

@article{MTMT:34754163,
	title = {Az űrkárfelelősség kérdését szabályozó általános és különös nemzetközi szerződések},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754163},
	author = {Takó, Dalma},
	doi = {10.51783/ajt.2023.4.04},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34754163},
	issn = {0002-564X},
	abstract = {A tanulmány az egyre fontosabbá és időszerűbbé váló világűrjog területének egyik kiemelten jelentős kérdéskörét, az űrobjektumok által okozott károk (a továbbiakban: űrkárok) miatti felelősség szabályozását vizsgálja. E témakörön belül részletesen elemzi a kárfelelősség általános (univerzális) és különös (partikuláris) nemzetközi szerződésekben rögzített komplex szabályozási rendszerét, központi szerepbe állítva azt a kérdést, hogy az univerzális szerződésként funkcionáló, az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről szóló 1972-es egyezmény (kárfelelősségi egyezmény) mellett milyen szűkebb körű nemzetközi szerződések szabályozzák az űrkárok miatti felelősség kérdését, s azok mi alapján, milyen tartalommal teszik ezt. E kérdéskör vizsgálata keretében a tanulmány meghatározza az univerzális és partikuláris szabályozás fogalmát, melyeket azután az űrkárfelelősség témakörére vetít. Ezt követően a kárfelelősség kapcsán létező univerzális és partikuláris szerződések egymáshoz való viszonyának elemzésére, valamint az űrkárfelelősség partikuláris szabályozását érintő előnyök és hátrányok ismertetésére kerül sor. Mindezek alapján a tanulmány megállapítja, hogy a partikuláris szerződések létrehozása a kárfelelősségi egyezmény rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések jogának szabályai alapján egyértelműen jogszerűnek, sőt bizonyos esetekben kifejezetten szükségesnek tekinthető. Az említett kérdések elemzésével a tanulmány átfogó képet kíván adni az űrkárok miatti felelősség témakörének szabályozásáról, az azt érintő tendenciákról és felmerülő kérdésekről, hozzájárulva ezzel a partikuláris szerződések sajátosságainak, valamint világűrjogban történő alkalmazásának megértéséhez.},
	year = {2023},
	pages = {52-66},
	orcid-numbers = {Takó, Dalma/0000-0001-7019-3184}
}

@article{MTMT:34754148,
	title = {Honosság szerepe a világűrjogi felelősségben és kárfelelősségben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754148},
	author = {Ganczer, Mónika},
	doi = {10.51783/ajt.2023.4.03},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34754148},
	issn = {0002-564X},
	abstract = {A honosság számos esetben előkerül a világűr nemzetközi jogi szabályozásában, melyeket a tanulmány három témakörben vizsgál: az űrobjektumok honossága, a károkozó honossága, továbbá a károsult honossága esetében. Az űrobjektumok honosságánál a tanulmány arra keresi a választ, hogy az űrobjektum honosságát adó lajstromozásnak van-e szerepe az űrobjektum által okozott károkért felelős állam azonosításában. A károkozók honosságánál a nem állami szereplők honosságának meghatározását követően azt vizsgálja a tanulmány, hogy mely állam tehető felelőssé a tevékenységükért, illetve mely állam a kárfelelős az űrobjektumok által okozott károkért nem állami szereplő érintettsége esetén. A károsult honosságánál a tanulmány azonosítja a honosság szerepét a károsultak körének meghatározásánál és a kárigényt érvényesíteni jogosult államot. Ezen kérdések elemzéséhez vizsgálat tárgyává teszi a világűrjog hatályos nemzetközi szabályozását, azok megfelelő értelmezésére és szükség esetén továbbfejlesztésére tesz javaslatokat.},
	year = {2023},
	pages = {31-51}
}

@article{MTMT:34754133,
	title = {Egyezmény az űrobjektumok által okozott károkért való felelősségről: kidolgozás, tartalom és az alkalmazás hiánya},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754133},
	author = {Sulyok, Gábor},
	doi = {10.51783/ajt.2023.4.02},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34754133},
	issn = {0002-564X},
	abstract = {Emberi civilizációnk nélkülözhetetlen részévé váltak a különböző űralkalmazások. Földünk körül keringő műholdak ezrei teszik lehetővé, egyebek mellett, a kontinenseken átívelő műsortovábbítást, a lényegében azonnali kommunikációt, a széles sávú internetkapcsolatot, a globális helyzetmeghatározást, a megbízható navigációt, a gyors pénzügyi műveleteket, a pontosabb időjárási előrejelzéseket, a természeti katasztrófák megelőzését és kezelését, az emberi tudás folyamatos gyarapítását vagy a békét és a biztonságot fenyegető veszélyek figyelemmel kísérését. Magától értetődőnek vett szolgáltatásaik igénybevétele során ritkán tudatosul, hogy mindezen előnyöket egy zord környezetben folytatott, fokozott veszélyekkel járó tevékenység biztosítja. Felismerve az űrtevékenység során okozott károk kockázatát és a károsultak megfelelő védelmének szükségességét, a nemzetközi közösség alig másfél évtizeddel az űrkorszak kezdetét követően, közel tíz éven át tartó erőfeszítések eredményeként, kidolgozta és elfogadta az űrobjektumok által okozott károkért való felelősségről szóló egyezményt. Ez a tanulmány az előkészítő munkálatok történeti áttekintése, a szerződéses rendelkezések rövid bemutatása, és a fontosabb releváns események ismertetése réven kívánja emlékezetbe idézni a fél évszázados múltra visszatekintő kárfelelősségi egyezményt.},
	year = {2023},
	pages = {6-30}
}

@article{MTMT:34754112,
	title = {Vihar előtti csend ötven év hibernáció után? : Előszó „Az ötvenéves űrkárfelelősségi egyezmény” című tanulmányblokkhoz},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754112},
	author = {Bartóki-Gönczy, Balázs},
	doi = {10.51783/ajt.2023.4.01},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34754112},
	issn = {0002-564X},
	year = {2023},
	pages = {3-5},
	orcid-numbers = {Bartóki-Gönczy, Balázs/0000-0002-2147-901X}
}

@article{MTMT:34453009,
	title = {Sólyom László (1942–2023)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34453009},
	author = {Koi, Gyula},
	doi = {10.51783/ajt.2023.3.09},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34453009},
	issn = {0002-564X},
	abstract = {2023. október 8-án elhunyt Sólyom László jogtudós, korábbi köztársasági elnök 
		(2005–2010), az Alkotmánybíróság első elnöke (1990–1998), az ELTE ÁJTK 
		Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanára (1981-1996), illetve a kar tudományos dékánhelyettese (1988–1989), a PPKE JÁK Magánjogi Tanszék egyetemi tanára (1995–
		2012), az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára (2002–2012), 
		a Magyar Tudományos Akadémia levelező (2001), majd rendes tagja (2013), az 
		MTA Állam- és Jogtudományi Intézet korábbi kutatója (1969–1981). Sólyom László 
		az alkotmányjog (alapjogvédelem, alkotmánybíráskodás, adatvédelem, információszabadság), a polgári jog és összehasonlító polgári jog (a személyi jog és a felelősségtan), valamint a környezetjog tudományát egyaránt művelte},
	keywords = {alkotmányjog; nekrológ; Nekrológ (forma); polgári jog; környezetjog; római jog; Fenntarthatósági jog; felelősségtan; német jog; római katolikus egyházjog; összehasonlító polgári jog; alapjogvédelem, alkotmánybíráskodás, adatvédelem, információszabadság; Római tengerjog; Lex Rhodia de iactu mercium; Lex XII tabularum; malum carmen incantare (gúnydalok éneklése); fruges excantassit (termésrontó varázsének, "ráéneklés")},
	year = {2023},
	pages = {91-98}
}

@article{MTMT:34452993,
	title = {Boóc, Ádám: Some Basic Questions of Hungarian Arbitration Law (Oradea: Partium 2023) 138.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34452993},
	author = {Timár, Balázs},
	doi = {10.51783/ajt.2023.3.08},
	journal-iso = {ÁLLAM JOGTUDOMÁNY},
	journal = {ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY},
	volume = {64},
	unique-id = {34452993},
	issn = {0002-564X},
	year = {2023},
	pages = {87-90}
}