@article{MTMT:34757839,
	title = {Egy csapattiszt naplója. Hej fiúk, az élet mégis szép csak! Egy ezredes hadinaplója a két világháborúról és a budai ostromról. Vitéz Lakatos Ferenc m. kir. ezredes hadinaplója 1893-1970. Szerzői magánkiadás – Katona András. Budapest, 2022. 673 oldal.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34757839},
	author = {Szakály, Sándor},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34757839},
	issn = {2060-1506},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {133-134}
}

@article{MTMT:34720505,
	title = {A modern dunai vízi- és folyamrendészet szervezeti története, 1897–2022 (2.)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34720505},
	author = {Fekete, Tamás Ferenc and Balázs, Benedek},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.9},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34720505},
	issn = {2060-1506},
	abstract = {A dunai vízirendészet 2022-ben ünnepelte szervezeti felállításának 125. évfordulóját. 1897-ben alapították a budapesti rendőrségen belül a dunai kerületi kapitányságot, amely az alapvető rendőri feladatok mellett a ma is meglévő vízirendészeti feladatok nagy részét már ellátta Budapesten és közvetlen vonzáskörzetében. A kapitányság működésével párhuzamosan 1921-ben felállították a m. kir. Folyamőrséget, amelynek bár haderőrejtési célja is volt Trianon után, mégis az első országos hatáskörű vízirendészeti szervként működtette révkapitányságait. 1939-ben kettévált a folyamőrség, katonai része a honvédségen, míg vízirendészeti része a rendőrségen belül folytatta működését. Ekkor a budapesti révkapitányság magába olvasztotta a megszűnő dunai kerületi kapitányság vízirendészeti feladatrendszerét. A második világháború után a révkapitányságok több alkalommal is más-más felügyeleti szerv alá tartoztak, olykor feladataik is megváltoztak, míg végül 1966-ban megszületett a ma is ezen a néven működő Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság.},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {111-128},
	orcid-numbers = {Fekete, Tamás Ferenc/0009-0001-6107-5984; Balázs, Benedek/0009-0004-9563-5056}
}

@article{MTMT:34720488,
	title = {A futball metaforikus és funkcionális kapcsolata a hadviseléssel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34720488},
	author = {Mező, Ferenc and Mező, Katalin},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.8},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34720488},
	issn = {2060-1506},
	abstract = {A futball (vagy foci) nevű népszerű játékot a 19. század közepén hozták létre Nagy-Britanniában. Bár ez a sport egyfajta békés labdajáték, mégis két csapat harcát (vagy háborúját) szimbolizálja. A futball és a hadviselés szimbolikus kapcsolata a sportág szakkifejezéseiben nyilvánul meg, mivel ez a sport a hadviselés terminológiájából vett metaforákat is használ. Másrészt a futballnak és a hadviselésnek nemcsak szimbolikus, hanem funkcionális kapcsolata is van egymással: a futballt számos cél érdekében használták fel a háborúk történetében. Jelen tanulmány a futball és a hadviselés metaforikus és funkcionális kapcsolatát vázolja fel.},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {94-108},
	orcid-numbers = {Mező, Ferenc/0000-0001-6261-8744; Mező, Katalin/0000-0002-1157-4478}
}

@article{MTMT:34720437,
	title = {A küldetés, a feladatok és a célok meghatározása a tervezési folyamatok során. Mit is kell csinálnunk és miért?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34720437},
	author = {Pécsvárady, Szabolcs},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.7},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34720437},
	issn = {2060-1506},
	abstract = {A küldetésorientált vezetési szemlélet (mission command) alkalmazásával nagy cselekvési szabadságot adunk az alárendelt parancsnokoknak. Ugyanakkor elvárjuk, hogy bizonyos keretek között ők úgy tevékenykedjenek, hogy azzal a magasabb szinteken megfogalmazott célokat elérjék, vagy azok elérését támogassák. Az elöljáró parancsnok egyik feladata, hogy tegye érthetővé és kommunikálja a mozgástér határait, az alárendelt parancsnok pedig haladjon a cél felé a határokon belül mozogva. A közös nyelv fontossága tehát nyilvánvaló, és nem is újkeletű dolog. Egy 2009-es amerikai szabályzat úgy fogalmaz, hogy „a harcászati tudást nem az határozza meg, hogy ki mennyire ismeri az írott doktrínákat, hanem az, hogy hogyan képes a rendelkezésre álló eszközökkel a csatákat és ütközeteket megnyerni. Lehet, hogy egy harcászati szintű terv nem hasonlítható egyetlen korábbi példához sem, azonban a nyelvezet, ahogy a tervet kommunikáljuk mindenképpen legyen technikailag precíz, doktrinálisan konzisztens, és használjon általánosan megértett és elfogadott kifejezéseket és koncepciókat.” A szerző írásában azt vizsgálja, hogy mennyire támogatják az alapvető harcászati szintű dokumentumok a parancsok, feladatszabások szabatos és logikus meghatározását és sikeres, torzulásmentes kommunikációját.},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {80-93},
	orcid-numbers = {Pécsvárady, Szabolcs/0009-0008-7451-0659}
}

@article{MTMT:34720386,
	title = {Gyermekkatonák alkalmazása Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34720386},
	author = {Balogh, Áron},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.6},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34720386},
	issn = {2060-1506},
	abstract = {A gyermekkatonaság intézménye régóta velünk él. Számos aspektusát kutatták már magyar és nemzetközi szakértők is, Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia ilyen irányú vizsgálata mégis hiányos e tekintetben. Jóllehet ezek Magyarországtól és Európától távolabb eső régiók, a gyermekkatonák itt megfigyelhető újfajta alkalmazása általánosságban is értelmezhető tendenciákat mutat. Globalizálódott világunkban, ahol a biztonság értelmezése már nehezen különíthető el különböző szintekre, szükségszerű ezen újfajta összefüggések és tapasztalatok megértése. Ezt az igényt igyekszik kielégíteni kutatásában a szerző.},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {63-79},
	orcid-numbers = {Balogh, Áron/0000-0003-0888-5694}
}

@article{MTMT:34720374,
	title = {A stratégiai előrelátás operatív hatása: a NATO technológiai prioritásai és a magyar védelmi innováció fókuszterületei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34720374},
	author = {Porkoláb, Imre and Hőnich, Artúr},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.1},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34720374},
	issn = {2060-1506},
	abstract = {A tanulmány a stratégiai előrelátás területén belül a technológiai vonatkozásokra fókuszál, és hármas célt szolgál: egyrészt összegzi a NATO-ban zajló stratégiai előrelátási tevékenységek technológia vetületét; másrészt bemutatja a feltörekvő és felforgató technológiák szerepét a szövetségi képességfejlesztési fókuszterületeken belül; harmadrészt számba veszi, hogy Magyarországnak mely technológiai területekre érdemes komolyabb figyelmet fordítania a haderőfejlesztés támogatása érdekében. Az írás fő gondolata, hogy folyamatosan nyomon kell követnünk a technológiai fejlesztéseket és a belőlük fakadó, illetve általuk előidézett változásokat, és ezek alapján be kell azonosítani, majd rendszeresen felül kell vizsgálni a hazai fejlesztési fókuszterületeket. Stratégiai versenyelőnyhöz jutnak azok a nemzetek, amelyek az új műveleti koncepciókat minél gyorsabban beépítik az oktatásba, a doktrínákba és a kiképzésbe, és képesek a legfejlettebb technológiát egy gyorsított rendszeresítési eljárás keretében bevezetni.},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {3-16},
	orcid-numbers = {Porkoláb, Imre/0000-0003-1407-0678; Hőnich, Artúr/0000-0001-7208-9823}
}

@article{MTMT:34719850,
	title = {Nemzetközi katonai támogatások Ukrajnának a háború első évében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34719850},
	author = {Szalkai, Patrik},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.3},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34719850},
	issn = {2060-1506},
	abstract = {A tanulmány az orosz–ukrán háború első évében (2022. február 24. és 2023. február 24. között) Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat mutatja be. Áttekinti azokat az általános tendenciákat, amelyek jellemzik az első esztendőt. Konkrét számokat közöl a támogatások mértékét illetően, nyílt források adatai alapján. A számok a nyilvánosan felajánlott eszközöket jelentik, amelyek feltételezhetően a minimumát képezik annak az eszközparknak, amit Ukrajna kapott. A tanulmány elsősorban a szárazföldi járművek (páncélozott járművek, tüzérség), drónok, hordozható páncéltörő fegyverek, illetve a lőszerellátás kérdését járja körül. Emellett kitér a vízi és légi eszközökre is, amelyek a felajánlásoknak csak kisebb részét teszik ki. Az írás – a felajánlások tendenciáinak elemzése nyomán – áttekinti a hosszabb távú fegyvereladások kérdéskörét is. A tanulmány a Magyar Honvédség számára is hasznosítható következtetésekkel zárul.},
	keywords = {Oroszország, Ukrajna, háború, katonai segély, harckocsi, drón, hadviselés, haditechnikai eszközök},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {26-41}
}

@article{MTMT:34717201,
	title = {Közigazgatás, védelmi és biztonsági igazgatás, katonai igazgatás. Fókuszban a területi védelmi bizottságok és a kormányzás folyamatosságának összefüggései},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34717201},
	author = {Kádár, Pál},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.2},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34717201},
	issn = {2060-1506},
	abstract = {2022 novemberében alapjaiban megújult a védelmi és biztonsági igazgatás rendszere,  amelyen  belül  a  területi  védelmi  bizottságok  szerepe  továbbra  is  meghatározó.  A szerző az igazgatási alapfogalmak tisztázását követően bemutatja a területi védelmi bi-zottság alapvető feladatrendszerét, rámutat ezek kimagasló jelentőségére a nemzeti ellenálló képesség fenntartása, fejlesztése és a katonai műveletekkel való összefüggés kapcsán.},
	keywords = {reziliencia; védelmi és biztonsági igazgatás; területi védelmi bizottságok},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {17-25},
	orcid-numbers = {Kádár, Pál/0000-0002-6579-1371}
}

@article{MTMT:34705205,
	title = {Tények, vélemények és javaslatok egy 21. századi, új típusú lakosságvédelmi rendszer kialakításához. A fegyveres összeütközések időszaki lakosságvédelemmel kapcsolatos feladatai rendszerének kérdéseiről, különös tekintettel az 1977. évi Genfi Egyezményt kiegészítő jegyzőkönyvekben meghatározott polgári védelmi feladatrendszer 21. századi alkalmazására},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34705205},
	author = {Zellei, Gábor and Nagy, Sándor},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.4},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34705205},
	issn = {2060-1506},
	abstract = {Napjaink biztonságpolitikai helyzetének gyors változása, a nagyhatalmi érde-kek ütközései, a világjárvány utáni gazdasági nehézségek kiemelt módon érintették Európát. A biztonsági környezet változása nyomán egyfajta fegyverkezési verseny bontakozott ki, a jár-ványhelyzet miatti gazdasági megtorpanásból több nemzet is a hadiipar felpörgetésében és fejlesztésében látta a kiutat, ami tovább eszkalálja a fegyverkezést. Az Európai Unió nemzetközi súlya az erőkivetítési képesség hiányában háttérbe szorult, az Egyesült Államok globális hatalmi szerepe is meginogni látszik az ellenérdekelt Kína és Oroszország egymáshoz való közeledésével. Felmerül a kérdés: a 21. századi technológiai szinten lévő fegyverrendszerek mellett a lakosság védelmének 20. századból megöröklött jogi keretei és eljárásrendjei alkalmasak-e a civil lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelméhez? Ugyancsak kérdéses a lakos-ságvédelem hazai feladatrendszerében kialakult katasztrófavédelmi és fegyveres összeütközések időszaki kettősségének helyzete, amely a megváltozott geopolitikai helyzet miatt átgondolásra, a feladatok vezetés-irányítási funkciói tekintetében racionalizálásra, a fegyveres időszaki felada-tokra való hatékony reagálás érdekében pedig újragondolásra javasolt.},
	keywords = {belvízvédekezés, polgári védelem, katasztrófavédelem; védelmi igazgatás; új típusú lakosságvédelmi rendszer},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {42-50},
	orcid-numbers = {Zellei, Gábor/0000-0002-3414-3611; Nagy, Sándor/0000-0001-9774-8434}
}

@article{MTMT:34693511,
	title = {A szomáliai fegyverembargó feloldásának lehetséges hatásai helyi és regionális viszonylatban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34693511},
	author = {Sinkó, Gábor},
	doi = {10.35926/HSZ.2024.1.5},
	journal-iso = {HONVÉDSÉGI SZEMLE},
	journal = {HONVÉDSÉGI SZEMLE: A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA},
	volume = {152},
	unique-id = {34693511},
	issn = {2060-1506},
	year = {2024},
	eissn = {2732-3226},
	pages = {51-62}
}