@article{MTMT:34834837,
	title = {A KALECSINSZKY-FÉLE AGYAGGYŰJTEMÉNY ARCHEOMETRIAI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34834837},
	author = {Kreiter, A and Viktorik, O and Máté, L and Péterdi, B and Szilágyi, V},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-017},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34834837},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {Írásunk az egykori Magyar Királyi Földtani Intézet századfordulón létrehozott, úgynevezett Kalecsinszky-féle agyaggyűjteményére hívja fel a figyelmet a kerámiaarcheometriai kutatásban való alkalmazásának lehetőségeit hangsúlyozva. A gyűjtemény eredetileg több mint 900 mintájából mára 728 db maradt fenn, amelyeknek jelentős része jól azonosítható a katalógus sorszámaival és így a lelőhelyekkel. Bemutatjuk az agyagminták modern feldolgozására tett első lépéseket és egy példát hozunk az adatok felhasználására. A fehér vagy világos színűre égő agyagoknak az agyaggyűjteményből való leválogatásával és a középkori fehér kerámiákkal való összehasonlításával a nyersanyageredet meghatározásához és a nyersanyag-felhasználás technikájához jutunk közelebb. Az anyagvizsgálat első lépéseként elkészült a kiválasztott 209 db minta vékonycsiszolatokon alapuló mikroszkópos petrográfiai feldolgozása, amely hozzáférhető az MNM NRI Archeometriai Laborjában.},
	year = {2024},
	pages = {217-232}
}

@article{MTMT:34780732,
	title = {HYALOPHANE- AND TOURMALINE-BEARING K-METASOMATISED POLISHED STONE IMPLEMENT FROM NORTHERN HUNGARY},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34780732},
	author = {Kereskényi, E. and Kristály, Ferenc and Kasztovszky, Z. and Fehér, B.},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-011},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34780732},
	issn = {1786-271X},
	year = {2024},
	pages = {119-130},
	orcid-numbers = {Kristály, Ferenc/0000-0002-0075-5994}
}

@article{MTMT:34780729,
	title = {Neutronokkal bombázott kőbalták : a Budapesti Kutatóreaktor hozzájárulása a kőeszközök nyersanyageredetének kutatásához},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34780729},
	author = {Kasztovszky, Zsolt},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-008},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34780729},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {A prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA) elemösszetétel mennyiségi meghatározására használható roncsolásmentes nukleáris analitikai módszer, a minták összetételére vonatkozó előzetes információ nélkül. Analitikai jellemzői alkalmassá teszik különböző kőzetek fő összetevőinek és néhány különleges nyomelemnek a kimutatására, ezen keresztül kőeszközök provenienciájának kutatásában való alkalmazásra. Jelen cikk a témában több mint 25 éves, a Budapesti Neutron Centrum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék közötti együttműködés főbb eredményeit mutatja be. Az írás tisztelgés Szakmány György archeometriai munkássága előtt.},
	year = {2024},
	pages = {71-88}
}

@article{MTMT:34765719,
	title = {Heavy mineral catalogue for the characterization and provenance of red sandstone macrolithic tools from Hódmezővásárhely-Gorzsa},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34765719},
	author = {Miklós, Dóra Georgina and Józsa, Sándor},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-010},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34765719},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {Although ground stone tools (GSTs) are among the most abundant stone tools in archaeological sites, they are rarely investigated both from the archaeological and the geological point of view. There are many pieces made of siliciclastic sedimentary raw material. Their fragmentary condition makes it possible to examine them by slightly destructive methods, such HMA (heavy mineral analysis), which was developed primarily for siliciclastic rocks. Until now, ‘sensu stricto’ (s.str) heavy mineral analysis has not yet been carried out for ground stone tools, neither at the national nor at the international level. By comparing the heavy mineral compositions of the stone tools and their potential raw materials with the help of a newly developed HM descriptive system (including rutile, zircon, tourmaline, apatite and titanite), it is possible to determine the provenance of these archaeological materials. From the Neolithic tell of Gorzsa, 109 red sandstone macrolithic stone tools are known. These were separated into four, different types (‘Red–1’ – ‘Red–4’), based on the macroscopic and microscopic analysis. 11 fragments were chosen for HMA analysis. In addition, red-coloured sandstones from different geological occurrences of the Carpathian-Pannonian Basin (22 pieces) were also investigated. Based on the heavy mineral analysis, all raw material types of the stone tools could be originated from the Maros River and the Apuseni Mountains (Transylvania). However, the previously determined potential sources (Permotriassic and Miocene sequences from the Mecsek Mountains, Balaton Highlands, pebbles from the Danube River, and Papuk Mountains) cannot be excluded with absolute certainty from the possible raw materials.},
	year = {2024},
	pages = {101-118},
	orcid-numbers = {Miklós, Dóra Georgina/0009-0009-1774-8510; Józsa, Sándor/0000-0001-8219-0044}
}

@article{MTMT:34763422,
	title = {HABARCSOK A KESZTHELY-FENÉKPUSZTAI KÉSŐ RÓMAI ERŐDBŐL: A PETROGRÁFIAI-GEOKÉMIAI ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI = MORTAR SAMPLES FROM THE LATE ROMAN FORTRESS OF KESZTHELYFENÉKPUSZTA: RESULTS OF PETROGRAPHIC-GEOCHEMICAL AND ENGINEERING GEOLOGICAL ANALYSES},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34763422},
	author = {Józsa, Sándor and Pintér, Farkas and Török, Ákos and Heinrich-Tamáska, Orsolya},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-014},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34763422},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {The Roman fortress of Keszthely-Fenékpuszta, built in the 4th century AD, was located at the western edge of Lake Balaton on a peninsula bordered by open water and marshy peat bogs. The well-protected fortification played a significant infrastructural role, due to the fact that the lake could be crossed here along a main north-south road of Pannonia. Archaeological excavations started in 2009 had the primary goal to clarify the location, floor plan and dating of individual buildings (nos. 24, 25 and 27). Based on petrographic, geochemical, and engineering geological investigations of mortars used in the constructions, we were able to gain insight into the possibilities of answering certain archaeological questions with geoarchaeometric methods. Mortar samples were systematically collected from the different locations representing the functions and construction phases. Based on the archaeological research three chronological groups (I.-III: end of 3rd c. to early 7th c. AD) were distinguished; two of them belong to the late Roman Period (I.-II.) and one (III.) to the Migration Period. The aggregates of the mortars were analyzed by polarized light microscopy and thermoanalytical method. The chemical examination of the binder was carried out by scanning electron microscopy. Additionally, water absorption, density and compressive strength of the mortars were also determined. Based on the results, we can conclude that the mortars of all three periods are of air lime nature containing Mg and Si impurities and both the binders and additives were produced using local raw materials rich in dolomite components. The higher compressive strength values of the mortars of the 3rd period (late 5th to early 7th c. AD) are probably due to the slightly different composition of the binder, or they can also be explained by the static role of the selected pillars. © by the author(s)},
	keywords = {ARCHAEOLOGY; Geochemistry; Petrography; Binder; Mortar; aggregate; Engineering geology},
	year = {2024},
	pages = {161-182},
	orcid-numbers = {Józsa, Sándor/0000-0001-8219-0044; Török, Ákos/0000-0002-5394-4510}
}

@article{MTMT:34754069,
	title = {Szolnok – Milléri-holtág part I-II. több korszakú lelőhely őrlőkő leletei archeometriai vizsgálatának előzetes eredményei : Új adatok a domoszlói piroxénandezit nyersanyag régészeti elterjedéséhez},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754069},
	author = {Péterdi, Bálint and Czifra, Szabolcs},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-012},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34754069},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {The multi-period archaeological site Szolnok – Milléri-holtág part I-II is located in the north-eastern vicinity of Szolnok, approximately 5 km from the town, on the high bank of the Milléri-holtág. The total excavated area is almost 27 000 m2 . The preventive excavation was performed by the staff of the Hungarian National Museum in two campaigns (in 2014 and 2015) connected with the M4 motorway constructions. Most excavated settlement features belonged to a Middle Iron Age (Scythian Period) and a Late Iron Age (Celtic Period) rural settlement with scattered structures. Besides these, other settlement features were found from the Neolithic, Late Bronze Age and Medieval Period (Árpád Period). It has to be mentioned that in the excavated part of the Scythian Period settlement, only circular and oval structures were found. The rectangular features – typical for other settlements of the period – were absent in Milléri-Holtág part I-II. However, the archaeological finds were typical: ceramic assemblages were characterised by long-lasting forms (pots, bowls) of the Iron Age household ceramics. The assemblages of the Late Iron Age features were very similar to the vessel types of the earlier period. The partition of the artefacts can only be made with the help of some characteristic forms and ornamentations that appeared in a close unit. The ground stone assemblage of the site (primarily fragments of grinding stones) was analysed with petrographic and geochemical methods. Based on these investigations, the finds' most frequent raw material type could be identified with the Domoszló-type pyroxene andesite from the Mátra Mountains, studied intensively in the past few years. Other types of andesite were present in the ground stone assemblage in smaller amounts. The identification of the source areas of these different andesite raw material types needs more exploration, not just in the territory of Hungary, but also in some areas beyond the borders, e.g. Subcarpathia (Zakarpatska Oblast, Ukraine), Eastern-Slovakia, Transylvania (Romania).},
	year = {2024},
	pages = {131-148},
	orcid-numbers = {Péterdi, Bálint/0009-0000-8474-9518; Czifra, Szabolcs/0000-0001-9009-5792}
}

@article{MTMT:34753280,
	title = {Tömött vörös mészkő – „vörös márvány” – emlékek művészettörténeti és archeometriai kutatási eredményei (2001–2023)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753280},
	author = {Lővei, Pál and Pintér, F and Tóth, Mária and Bajnóczi, Bernadett},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-013},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34753280},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {Az elmúlt két évtized művészettörténeti és archeometriai célú kutatásai és együttműködései során sikerült a korábbiakhoz képest sokkal részletesebb képet alkotni a Kárpát-medence és a tágabb értelemben vett Közép-Európa legjelentősebb díszítőkövének, a jura időszaki vörös tömött mészkőnek („vörös márvány”) közép- és kora újkori felhasználásáról. A művészettörténeti kutatás mellett több tucat referencia bányaminta és ötvennél több magyarországi és külföldi műtárgyból vett minta petrográfiai és stabilizotóp-geokémiai vizsgálatát végeztük el. Az eredmények megerősítették a Buda(pest) és Esztergom közelében, a Gerecse hegységben bányászott magyarországi kőanyagnak a középkori Magyar Királyság területét jelentős mértékben lefedő történeti felhasználását, de egyben új eredményként rámutattak a Salzburg környéki Adnetben kitermelt, hasonló nyersanyagok magyarországi felhasználására is. Művészettörténeti szempontból igen fontos Szegedi Lukács püspök (†1510) zágrábi sírlapjának és a boszniai Szarajevó közelében Bobovac királyi várában talált, 1430 körül faragott sírkőtöredékeknek egyértelműen gerecsei és budai kapcsolódása. Különösen érdekes a Bécs közelében, Klosterneuburgban emelt, 1222-ben felszentelt Capella speciosa egyes kőelemei esetében bizonyított Gerecse hegységi eredet. A magyarországi kutatások során most először figyelembe vett, a mai Szlovákia északkeleti részén, Ólubló (Stará Ľubovňa) környékén bányászott „vörös márvány” kőanyag fontos szerepet játszhatott a Felvidék északkeleti részein. Használatának részletei, illetve a Verona környéki vörös mészkő előfordulások részletes archeometriai feldolgozása jelenthetik a kutatás jövőbeli folytatását.},
	year = {2024},
	pages = {149-160},
	orcid-numbers = {Lővei, Pál/0009-0002-4704-6658; Pintér, F/0000-0002-2846-3846; Bajnóczi, Bernadett/0000-0003-0006-7611}
}

@article{MTMT:34751077,
	title = {Csiszolt kőeszközök nyersanyagtípusainak csoportosítása mágneses szuszceptibilitás, tömeg, térfogat, sűrűség és magasság alapján : Esettanulmány Bátaszék-Alsónyékről},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34751077},
	author = {Sági, Tamás and Józsa, Sándor and Janka, Péter and Káposztás, Viktória and Oelberg-Pánczél, Emese and Szendrei, Zsolt and Szücs, Levente Csaba and Virág, Attila},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-009},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34751077},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {A csiszolt kőeszközök nyersanyagának pontos meghatározására az egyszerű makroszkópos kőzethatározástól kezdve a legkorszerűbb műszeres vizsgálatokig számos módszert alkalmaznak. A gyakran nagyszámú kőeszközből álló leletegyüttesek egyes nyersanyagtípusainak reprezentatív, nagyműszeres vizsgálatra szánt példányainak kiválasztása jelentős kihívás a geológusok számára. Jelen kutatás célja, hogy kísérletet tegyünk csiszolt kőeszközök nyersanyagtípusai közötti különbségek meghatározására egyszerűen mérhető jellemzőik (tömeg, térfogat, sűrűség, mágneses szuszceptibilitás és vastagság) standardizált főkomponens elemzése alapján.},
	keywords = {principal component analysis; Polished stone tools; Correlation Heatmap; magnetic susceptibility.; rocks density},
	year = {2024},
	pages = {89-100},
	orcid-numbers = {Sági, Tamás/0000-0003-4664-5472; Józsa, Sándor/0000-0001-8219-0044; Virág, Attila/0000-0002-5530-0065}
}

@article{MTMT:34750995,
	title = {Better late (Roman) than never! A possible amphora fragment from 6th century Balatonlelle, Western Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34750995},
	author = {Bajnok, Katalin and Kovács, Zoltán and Nagy, Anna Andrea},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-016},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34750995},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {This study reports on a unique finding connected to the re-examination of the ceramic assemblage recovered from the Langobard age (6th century AD) settlement of Balatonlelle, situated in the territory of the former Roman province of Pannonia (now in western Hungary). An undecorated body sherd, not picked up by either the initial typological evaluation of the ceramics or by the preliminary petrographic analysis, was now reassessed by thin section ceramic petrography and scanning electron microscopy. The new analyses revealed that this sherd contains rock and mineral inclusions originated from ophiolites, including slightly serpentinised peridotite fragments. Such rocks do not occur on the surface in Hungary, whereas they are commonly found in the Eastern Mediterranean. The presence of ophiolites in the potsherd indicates that this vessel was produced in a distant territory. The macroscopic characteristics of the sherd combined with its petrographic fingerprint suggest that this pot might have been a transport amphora produced in the Eastern Mediterranean. Although rarely found in Pannonia in the Migration Period, several amphora types, including the most frequently found LRA 1 type, were produced in numerous production centres in the Eastern Mediterranean, in territories geologically congruous with the aplastic inclusions found in the fabric of the Balatonlelle sherd. The significance of this finding is that from Langobard age Pannonia, amphorae occur only sporadically, connected mainly to former Roman settlements. While any conclusions drawn from a single sherd must necessarily remain tentative, this sherd nonetheless provides some material evidence for the existence of some sort of contact between Balatonlelle and the Eastern Mediterranean during the 6th century, be it economic, political or cultural. This study also aims to celebrate the career of György Szakmány, who was one of the key figures to establish ceramic petrographic research and education in Hungary, and trained many generations of petrographers – including the present authors. As such, it also serves as an example how ceramic petrography can bring a new dimension of information to archaeological research.},
	year = {2024},
	pages = {201-216},
	orcid-numbers = {Bajnok, Katalin/0000-0001-8040-3202; Kovács, Zoltán/0009-0005-8564-4132; Nagy, Anna Andrea/0000-0001-7154-4548}
}

@article{MTMT:34750917,
	title = {A Süttő és Neszmély közti őskori lelőhelykomplexum kerámiaanyagán végzett petrográfiai vizsgálatok eredményei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34750917},
	author = {Györkös, Dorottya and Kürthy, Dóra and Fejér, Eszter and Novinszki-Groma, Katalin and Sörös, Franciska Zsófia and Czajlik, Zoltán},
	doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-015},
	journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY},
	volume = {21},
	unique-id = {34750917},
	issn = {1786-271X},
	abstract = {A Süttő és Neszmély közötti löszplatón a neolitikumtól kezdve azonosíthatók a megtelepedés nyomai. A 2018–2019-ben zajlott ásatáson és terepbejárásokon előkerült leletanyag a kora bronzkortól a késő vaskorig terjedő időszakra keltezhető. Magyarországon egyedülálló, hogy egy adott lelőhelykomplexumon belül ekkora időintervallumon keresztül sikerült tanulmányozni az egyes korszakok kerámiaanyagában a nyersanyagválasztás és felhasználási technika változását vagy éppen állandóságát. Harminchárom, makroszkópos megfigyelések nyomán kiválasztott kerámiatöredék petrográfiai vizsgálatát végeztük el. Eredményeink azt mutatják, hogy a kora bronzkortól egészen a kora vaskor végéig, több évszázadon át a helyi nyersanyagot és azonos tradíciót alkalmaztak. A kora bronzkorban a nagyon finomszemcsés agyagot, míg a késő bronzkorban és a kora vaskorban a kevert agyagot kerekített, finom–durvaszemcsés homokkal soványították. Ezzel szemben a késő vaskori kerámiakészítők a korábbi hagyományok alkalmazása mellett más, távolabbi forrásterületekről származó nyersanyagokat (szögletes márvány- és kalcittöredékek, tiszta grafit, illetve szillimanitos grafitos kőzettöredék) is felhasználtak.},
	year = {2024},
	pages = {183-199},
	orcid-numbers = {Györkös, Dorottya/0000-0003-4011-6342; Kürthy, Dóra/0009-0001-3206-1495; Fejér, Eszter/0000-0001-5991-3494; Novinszki-Groma, Katalin/0009-0000-4675-2812; Sörös, Franciska Zsófia/0009-0005-1694-9581}
}