@article{MTMT:34515625, title = {Könyv ismertető - Book review Bándi Gyula (2022) Környezetjog}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34515625}, author = {Tahyné Kovács, Ágnes}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {29.}, unique-id = {34515625}, issn = {1216-4585}, year = {2023}, eissn = {2786-3506}, pages = {82-87} } @article{MTMT:34445920, title = {Természetvédelmi szabályozás révén kialakított, természetközeli állapotú élőhelyek felhagyott síkvidéki építőanyag-bányákban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34445920}, author = {Sipos, Ferenc and Kovács, Éva and Vajda, Zoltán}, doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2023.29.49}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {29}, unique-id = {34445920}, issn = {1216-4585}, abstract = {Természetvédelmi szabályozással irányított rekultivációjú építőanyag-bányákban spontán kialakult, magas természeti értékű élőhelyek ökológiai állapotának felmérési eredményeit mutatjuk be. Egyik vizsgálati helyszínünk a dunai főmederhez csatlakozó, természetes mellékágat utánzó, sekély vizű felhagyott kavicsbányameder Szalkszentmártonnál, ami egyebek között a tompa folyamkagyló (Unio crassus), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus) és az európai hód (Castor fiber) élőhelyévé vált. A másik: egy természetes szikes tavi és szikes pusztai élőhelymozaikot utánzó, felhagyott homokbánya Balástyánál, amelyben a nem egészen két évtized alatt betelepült növényfajok száma meghaladja a 200-at. Mindkét területen csak a felhagyással kialakuló környezeti körülményeket szabta meg a természetvédelmi államigazgatási beavatkozás. Célunk annak bemutatása, hogy az építőanyag-bányászat – a jelenlegi általános gyakorlattól eltérően – megfelelő helyválasztással és rekultivációs módszerrel olyan, magas természeti értékű vizes élőhelyek előállítására is képes lenne, melyek trendszerű fogyatkozása súlyos ökológiai probléma a Kárpát-medencei kultúrtájban.}, year = {2023}, eissn = {2786-3506}, pages = {49-63} } @article{MTMT:34445918, title = {Sokfajú gyeprekonstrukció a tiszacsegei Széles-halmon – Dokumentáció és első eredmények}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34445918}, author = {Máté, András and Kelemen, András and Molnár, Attila and Molnár, Csaba}, doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2023.29.31}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {29}, unique-id = {34445918}, issn = {1216-4585}, abstract = {Egy agrártájban elhelyezkedő, évszázadok óta szántott halmon, löszalapkőzeten, sokfajú gyeprekonstrukciót végeztünk, a lucerna helyére 2018-ban 114 faj propagulumát juttattuk ki. A területen 7 potenciális élőhelyet különítettünk el, melyekre különböző magkeverékeket vetettünk. A vetés során összesen 61,81 kg magot (95,9 mag kg/ha), valamint 198 Amygdalus nana palánta, 646 Fragaria viridis palánta és 246 Iris pumila palánta került kiültetésre. A terület kezelése évenkénti gépi kaszálással történt, a széna elvitelével. A kialakult gyepet az 1. és a 4. évben monitoroztuk. A vetett fajok közül 84-et sikerült eddig megfigyelnünk (74%). A vetett és ültetett fajok döntő része önfenntartó populációkat hozott létre. A vetett fajok borítása az 1. évhez képest a 4. évre a teljes növényzet arányában látványosan megnőtt (43→86%), ugyanakkor a vetett fajok élőhelyenkénti átlagos száma kissé csökkent, ahogy a m2-enkénti vetett fajszám is (21→17). A 4. évre a kétszikűek egyedszámának kismértékű csökkenése, borításának kismértékű növekedése mellett a csenkeszek látványos növekedése jellemző mind egyedszámukban, mind borításukban (7,5→17 egyed/m² és 1→40%). A gyepek fajkészlete már 4 év után is jól közelíti a természetes löszpusztagyepekét, de a szerkezete még messze elmarad ezektől. A megfigyelt állattani értékek is számottevőek, több védett rovar- és emlősfajt figyeltünk meg. Megállapítható, hogy a gyepregeneráció korai szakaszában a szerkezetadó csenkeszfajok sokkal jelentősebb térfoglalásra képesek, mint a velük együtt vetett kétszikűek. Vizsgálatunk arra utal, hogy előremutatóbb lehet a vetés kétlépcsős kivitelezése, ahol az első lépcsőben csak kétszikűek, esetleg pionír vagy ritkább füvek vetése javasolt, majd évekkel később érdemes a szerkezetadó füveket bevinni.}, year = {2023}, eissn = {2786-3506}, pages = {31-48} } @article{MTMT:34445917, title = {Az európai bölény (Bison bonasus (Linnaeus, 1758)) éves táplálék-preferenciájának vizsgálata az Őrségi Nemzeti Park visszatelepítési programjában}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34445917}, author = {Győri-Koósz, Barbara and Mesterházy, Attila and Németh, Csaba}, doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2023.29.16}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {29}, unique-id = {34445917}, issn = {1216-4585}, abstract = {A természetvédelmi élőhelykezelési céllal visszatelepített bölények (Bison bonasus (Linnaeus,1958)) élőhelyhasználatát, táplálékpreferenciáját vizsgáltuk 2020/21-ben az Őrségi Nemzeti Park Kondorfa Hegy-völgy Vadon Területén. Elvégeztük a friss hullatékminták mikroszövettani elemzését és vegetációs felmérést, aminek segítségével kiszámoltuk a növényfajok preferenciájának mértékét. A bölények az egyszikű fűféléket júniusi csúccsal egész évben fogyasztották, míg a kétszikű lágyszárúak főként virágzásuk idején (május és októberi csúccsal) kerültek az étrendbe. A fásszárúakat a bölények egész évben kedvelték, különösen novembertől márciusig, a legfőbb tápnövényük a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) és a kökény (Prunus spinosa). A fenyőfélék kisebb preferenciája júliustól decemberig növekszik. Az étrend szezonális változatosságának lehetőségét a fajgazdag kínálat – gyepek és erdők mozaikos jelenléte – biztosította.}, year = {2023}, eissn = {2786-3506}, pages = {16-30} } @article{MTMT:34445908, title = {Állatfaj-visszatelepítési programok áttekintése nemzetközi és hazai perspektívából}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34445908}, author = {Bajomi, Bálint and Óhegyi, Erzsébet and Olajos, Tímea and Takács-Sánta, András}, doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2023.29.1}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {29}, unique-id = {34445908}, issn = {1216-4585}, abstract = {Igyekeztünk minél teljesebben összegyűjteni az állatfaj-visszatelepítési programok nemzetközi szakirodalmát; a magyar programokat közelebbről is megvizsgáltuk. Adatbázisunkba 8508, 1891 és 2015 közötti anyag bibliográfiai adatait gyűjtöttük össze. Az irodalom mennyisége exponenciális növekedést, majd telítődés utáni fluktuációt mutat. 27 megvalósult magyarországi visszatelepítési programról van tudomásunk. Kimutattuk, hogy az IUCN-útmutató ajánlásainak követése szignifikánsan növeli a program sikerének esélyét. Nemzetközi szinten a projektek éves költségei az elhanyagolható összegtől a 2 millió USA dollárig terjednek. Szignifikáns rendszertani torzulást tapasztaltunk: mind a nemzetközi szakirodalomban, mind a hazai programok között a gerinctelenek kisebb, a madarak és emlősök nagyobb súllyal vannak jelen, mint azt a biodiverzitásban megfigyelhető arányaik indokolnák.}, keywords = {Szakirodalom; költségek; IUCN; Magyarország; bibliometría; Visszatelepítés; nemzetközi trendek; rendszertani torzulás}, year = {2023}, eissn = {2786-3506}, pages = {1-15}, orcid-numbers = {Bajomi, Bálint/0000-0002-7668-3421; Takács-Sánta, András/0000-0001-8497-7983} } @article{MTMT:34445127, title = {A pollináció mint ökoszisztéma-szolgáltatás vizsgálata Visnyeszéplak, Gyűrűfű és Magyarlukafa településeken}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34445127}, author = {Prohászka, Viola Judit and Tormáné Kovács, Eszter and Saláta, Dénes and Kollányi, László and Sárospataki, Miklós György}, doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2023.29.64}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {29}, unique-id = {34445127}, issn = {1216-4585}, year = {2023}, eissn = {2786-3506}, pages = {64-81}, orcid-numbers = {Tormáné Kovács, Eszter/0000-0001-8509-6432; Saláta, Dénes/0000-0002-7149-0022} } @article{MTMT:34451368, title = {All-year-round food preference of European bison (Bison bonasus (Linnaeus, 1758)) in the re-introduction programme of the Orség National Park}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34451368}, author = {Gy-Koósz, Barbara and Mesterházy, Attila and Németh, Csaba}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {-}, unique-id = {34451368}, issn = {1216-4585}, year = {2022}, eissn = {2786-3506}, pages = {30} } @article{MTMT:33373263, title = {Védett ’plánták’ kötetnyi csokra Vasból}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33373263}, author = {Schmotzer, András}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {28}, unique-id = {33373263}, issn = {1216-4585}, year = {2022}, eissn = {2786-3506}, pages = {108-110} } @article{MTMT:33372966, title = {Magterjedés az emberi ruházaton: megelőzési és védekezési lehetőségek}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33372966}, author = {Lukács, Katalin and Valkó, Orsolya}, doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2022.28.74}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {28}, unique-id = {33372966}, issn = {1216-4585}, abstract = {Az elmúlt években az ember általi magterjesztés az inváziós fajok egyik legfontosabb terjedési formájává vált. Ez a folyamat kiemelten veszélyezteti az elszigetelt, értékes élővilágú, turisták által rendszeresen látogatott területeket. Az inváziós fajok terjedésének megakadályozásában kiemelt szerepe van az olyan védelmi intézkedéseknek, amelyek a magok és termések emberi ruházaton keresztüli terjedését fékezik meg. Irodalmi áttekintésünkben megvizsgáltuk a megelőzés és kezelés módjait, különös tekintettel a tájékoztatásra, önkéntes megelőzésre, törvényi szabályozásra, karanténintézkedésekre, monitorozásra, kezelésre és a turizmus szabályozására. Eredményeink rámutatnak, hogy a legtöbb biztonsági rendelkezést az Antarktiszon, Ausztráliában és Óceánia szigetein alkalmazzák, melyek példaként szolgálhatnak más régiókban is. További vizsgálatokra és biztonsági intézkedésekre van szükség, különösen azokban a régiókban, ahol egyelőre még nincs semmilyen rendelkezés az emberek ruházatáról származó potenciális gyom- és inváziós fajok terjedésének megakadályozására.}, year = {2022}, eissn = {2786-3506}, pages = {74-85}, orcid-numbers = {Valkó, Orsolya/0000-0001-7919-6293} } @article{MTMT:33364306, title = {Egy földikutya-befogás tapasztalatai Baján: Javaslatok földikutya-állományfelmérések módszertanának továbbfejlesztésére}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33364306}, author = {Schneider, Viktor and Moldován, Orsolya and Czabán, Dávid Gyula and Németh, Attila}, doi = {10.20332/tvk-jnatconserv.2022.28.1}, journal-iso = {TERMÉSZETVÉD KÖZLEM}, journal = {TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK}, volume = {28}, unique-id = {33364306}, issn = {1216-4585}, year = {2022}, eissn = {2786-3506}, pages = {1-12} }