@mastersthesis{MTMT:34866897, title = {Marketing Strategies promoting Sustainable Tourism Development in the country of Albania}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34866897}, author = {Kadiu, Arjana}, unique-id = {34866897}, year = {2024} } @mastersthesis{MTMT:34865728, title = {MODERATORS AND VARIABLES IN SOLUTION SALES AND THEIR IMPLICATION TO SALES PERFORMANCE IN AUSTRIA AND GERMANY}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34865728}, author = {Maier, Guenther}, unique-id = {34865728}, year = {2024} } @article{MTMT:34854978, title = {Járóbeteg-irányítási rendszerben történő időpont előjegyzés mérföldköveinek bemutatása a digitális egészségügyet befolyásoló tényezők tükrében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34854978}, author = {Kelen, Andrea and Kovács, Erika Krisztina}, doi = {10.53020/IME-2024-KSZ-104}, journal-iso = {IME}, journal = {IME}, volume = {23}, unique-id = {34854978}, issn = {1588-6387}, abstract = {A digitális fejlődés és applikációk fejlesztése az egészségügyben is megjelent, mint a hétköznapi élet egyéb területein. Az egészségügy területe azonban a különleges adatok, a különböző egészségi állapotok, és a speciális igények miatt különösen nagy figyelmet igényel. A különböző fejlesztések kidolgozása és bevezetése elött kiemelt jelentőséggel bír a páciensek igényeinek, technikai felkészültségüknek, pozitív és negatív szemléletének felmérése és megértése. A hatékonyan működő és teret hódító digitális felületek egyik legfontosabb pillére az említett szempontok mentén történő fejlesztés. Az internet és az elektronikai eszközök rohamos terjedésével párhuzamosan az élet minden területén törekszenek a digitális fejlődésre és az online tér nyújtotta lehetőségek kihasználására. A digitális egészségügyi fejlesztések külföldi bevezetésének elterjedésének sikereit és kudarcait vizsgálva, számos tényező azonosítható, mely az implementációban szerepet játszik.Magyarországon Kormányhatározat született a járóbeteg irányítási rendszer korszerűsítésére, mellyel a betegek egyik alapvető jogát, az ellátáshoz való hozzáférést igyekeznek támogatni mind amellett, hogy az egyre erősödő munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyről az előjegyzés rendszerének átalakításával terhet vesznek le, hogy az így felszabaduló kapacitás a betegellátásra legyen fordítható. A cikk a járóbeteg irányítás fejlesztésére irányuló kutatás részeként a fent leírt tényezők jelentőségét vizsgálja a digitális előjegyzési rendszer bevezetésekor, és az operatív lépésekre tesz javaslatot a siker érdekében.}, year = {2024}, eissn = {1789-9974}, pages = {31-37}, orcid-numbers = {Kelen, Andrea/0009-0001-8197-8857; Kovács, Erika Krisztina/0000-0003-1560-2998} } @article{MTMT:34854965, title = {Telemedicina a hazai gyermekgyógyászati járóbeteg-szakellátásban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34854965}, author = {Kovács, Erika Krisztina}, doi = {10.53020/IME-2024-KSZ-102}, journal-iso = {IME}, journal = {IME}, volume = {23}, unique-id = {34854965}, issn = {1588-6387}, abstract = {A telemedicina a járóbeteg-szakellátás egyik lehetséges formája. Az elmúlt években az infokommunikációs technológia fejlődésével egyre inkább elérhető. A COVID-19 járvány és a távolságtartási szabályok felgyorsították elterjedését Magyarországon is. Nemzetközi szakirodalomban hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésre a telemedicina alkalmazhatóságával kapcsolatban gyermekgyógyászati kórképekben. A magyarországi közfinanszírozott ellátás finanszírozási adatbázisának elemzésével a hazai gyakorlat összevethető a külföldi tapasztalatokkal, különösen a gondozás, az életkor, a betegségcsoportok és a területi egyenlőtlenség szempontjából. Bár a telemedicinától a területi egyenlőtlenségek csökkentését várják, az adatok alapján azt lehet megállapítani, hogy magában a telemedicina ellátásban is vannak területi különbségek, sőt ezek betegségcsoportokban különbözőek. A várttal ellentétben nem jelenik meg a kistelepülésen élők túlsúlya a használók között. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az egységes országos telemedicina-fejlesztés mellett a regionális szempontokat is figyelembe kell venni ahhoz, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek.}, year = {2024}, eissn = {1789-9974}, pages = {16-22}, orcid-numbers = {Kovács, Erika Krisztina/0000-0003-1560-2998} } @article{MTMT:34853137, title = {CRYPTOCURRENCY EVOLUTION: A TRANSFORMATIVE JOURNEY}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34853137}, author = {Guliyev, Ramil}, doi = {10.36719/2706-6185/32/41-48}, journal-iso = {ANCIENT LAND}, journal = {ANCIENT LAND}, volume = {6}, unique-id = {34853137}, issn = {2706-6185}, year = {2024}, eissn = {2709-4197}, pages = {41-48} } @article{MTMT:34853134, title = {REGULATORY COOPERATION IN THE CRYPTO SPHERE: TOWARDS CONSISTENCY AND HARMONIZATION}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34853134}, author = {Guliyev, Ramil}, doi = {10.36719/2706-6185/32/16-22}, journal-iso = {ANCIENT LAND}, journal = {ANCIENT LAND}, volume = {6}, unique-id = {34853134}, issn = {2706-6185}, year = {2024}, eissn = {2709-4197}, pages = {16-22} } @misc{MTMT:34851489, title = {A SPORTTURIZMUS FOGYASZTÓI ATTITŰDJE A PEDAGÓGUS HALLGATÓK KÖRÉBEN}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34851489}, author = {Faragó, Beatrix and Dobay, Beáta}, unique-id = {34851489}, year = {2024}, orcid-numbers = {Faragó, Beatrix/0000-0002-3480-8898} } @article{MTMT:34851477, title = {Fenntarthatóság a sportmenedzsmentben}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34851477}, author = {Faragó, Beatrix}, journal-iso = {TAYLOR}, journal = {TAYLOR: GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT: A VIRTUÁLIS INTÉZET KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁRA KÖZLEMÉNYEI}, volume = {14}, unique-id = {34851477}, issn = {2064-4361}, year = {2024}, pages = {95-109}, orcid-numbers = {Faragó, Beatrix/0000-0002-3480-8898} } @article{MTMT:34850893, title = {A Systematic Review of Green and Digital Transitional Factors in the Fashion Industry}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34850893}, author = {Sarker, Md. Sadrul Islam and Bartók, István János}, doi = {10.2478/bsrj-2024-0001}, journal-iso = {BUS SYST RES J}, journal = {BUSINESS SYSTEMS RESEARCH JOURNAL}, volume = {15}, unique-id = {34850893}, issn = {1847-8344}, abstract = {Background: The fashion industry's current manufacturing approach raises various environmental and social concerns, including but not limited to carbon emissions, resource depletion, waste generation, substantial energy consumption, and labour exploitation. Green and digital fashion can minimise these issues. However, fashion's green and digital shifts need more coverage. Objectives: This paper aims to observe and explore the key elements of green and digital transitions in the fashion industry. Methods/Approach: Following the Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) 2020 guidelines, this systematic review study examined articles on green and digital transformations in the fashion supply chain from 2012 to 2022 in relevant indexation services. The researchers used descriptive and content analysis to explain the results from 46 of the 518 publications that were relevant to their study. Results: The study uncovered green transforming factors such as green materials, green energy, cleaner production, and others, as well as digital shifting factors like artificial intelligence, the Internet of Things (IoT), and robotics. Conclusions: This study's findings can assist practitioners and policymakers in integrating digital and green technologies into the fashion industry. Moreover, this study identified several research gaps that, if addressed, could have significant practical implications for the future of the fashion industry.}, year = {2024}, eissn = {1847-9375}, pages = {1-21} } @mastersthesis{MTMT:34848910, title = {Az egészségipari kis-és középvállalkozások pénzügyi és finanszírozási jellemzői Magyarországon, a visegrádi négyek országainak összehasonlításában}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34848910}, author = {Durgula, Judit}, publisher = {University of Sopron}, unique-id = {34848910}, abstract = {A tudomány és a technológia lenyűgöző ütemben fejlődött az elmúlt évszázad során az egészségipar területén is, ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak az egyes országok, régiók között. Kutatásomban a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) egészségipari jellemzőit, teljesítményét mutatom be szekunder források és empirikus kutatás révén. Az egészségipar társadalmi-gazdasági hasznossága megkérdőjelezhetetlen, mérése kevésbé egyértelmű. Doktori értekezésemben több adatforrásból kiindulva támasztottam ezt alá, kiemelve a vizsgált vállalkozások egészségiparban és gazdaságban betöltött helyének fontosságát. Empirikus vizsgálatom fő fókusza a kkv-szektor, mivel az egészségipari kisés középvállalkozások, különösen a startupok kulcsfontosságú szerepet játszanak az egészségügyi ellátás biztosításában és javításában, az innovációban és az egészségipar gazdasági növekedésében. Első ízben a Covid-19 egészségügyi világjárvány e terület teljesítményére mért hatását térképezem fel a Visegrádi Négyek esetében. Majd válságtól válságig – a 2008. évi pénz- és tőkepiaci válságtól a 2020. évi Covid19 világjárványig – elemzem az egészségipari kkv-k teljesítményét négy választott pénzügyi mutató alapján. Korreláció és klaszteranalízis segítségével azonosítom a vizsgált kkv-k pénzügyi teljesítményében mutatkozó kapcsolatokat és jellegzetességeket. Túléléselemzés segítségével vizsgálom, hogyan alakul a vizsgált országok egészségipari kkv-inak túlélése az egyes országok átlagos vállalati túléléshez képest. Kitérek az innovatív egészségipari kis-és középvállalkozások speciális finanszírozási igényeire is, mely kelet-közép-európai sajátosságokat tükröz. Elemzésemben levezettem, hogy a V4-országok iparágankénti összesített egészségipari árbevétele növekedett a Covid-19 időszak alatt. Eredményeim alátámasztják, hogy a Visegrádi Négyek egészségipari kkv-inak pénzügyi típusjelenségei a vizsgált mutatók tekintetében hasonló jelleget öltenek a 2008-2021-es időszak alatt, sőt szignifikánsan azonosnak tekinthetőek mind a négy vizsgált országot illetően az eladósodottság-hatékonyság esetében. Emellett megállapítottam, hogy a vizsgált V4-országokbeli egészségipari kkv-k gazdálkodása a vállalkozások általános gazdálkodásától több ponton is eltér. A vizsgálat alapján a V4-országok egészségipari kis- és középvállalkozási szektorának életképességéről megállapítottam, hogy a túlélési valószínűségek hasonló jelleget öltenek, és ágazatspecifikus tényezőkön keresztül rendelkeznek túlélési előnyökkel, ami mindegyik vizsgált országban meghaladja az általános vállalkozási szektorra jellemző átlagos túlélési időtartamo t. Végül igazoltam, hogy a közép-kelet-európai országok innovatív egészségipari vállalkozásainak finanszírozását tekintve a támogatási források dominálnak.}, year = {2024} }