@article{MTMT:33559502,
	title = {A klímasemlegesség ára. Az üvegházhatású gázok csökkentésének költségbecslése HU-TIMES modellel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33559502},
	author = {Mezősi, András and Rácz, Viktor József},
	doi = {10.18414/KSZ.2023.1.55},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {70},
	unique-id = {33559502},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A 2021-ben elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS) kimondja, hogy Magyarországnak 2050-ig fokozatosan klímasemleges országgá kell válnia. Cikkünkben az e stratégia háttérszámításához használt HU-TIMES modellel elhárításiköltség-becslést végzünk. Parciális egyensúlyi modell használatával megállapítható, hogy az alapforgatókönyvhöz képest, amikor nincsenek emissziós korlátok – azaz a 2020. évi, szén-dioxid-egyenértékben kifejezett 46 millió tonna kibocsátáshoz képest –, 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátása 29,5 millió tonnára csökken. Számításaink szerint a jelenleg elérhető technológiai információk alapján a kitűzött céldátumra maximum 2 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre csökkenthető a hazai energiaszektor kibocsátása. Ennek költségtöbblete 22 ezer milliárd forintot tesz ki a következő három évtizedben. Továbbá megvizsgáljuk, hogy az üvegházhatású gázok különböző mértékű csökkentése 2050-re mekkora többletköltséget jelent, és ezek a költségek mely szektorokban jelennek meg. Ehhez meghatározzuk a hazai energiaszektor üvegházhatásúgáz-elhárítási költséggörbéjét.
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: O21, Q47, D60, C61},
	year = {2023},
	pages = {55-81}
}

@article{MTMT:31523413,
	title = {Species multidimensional effects explain idiosyncratic responses of communities to environmental change},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31523413},
	author = {Tabi, Andrea and Pennekamp, Frank and Altermatt, Florian and Alther, Roman and Fronhofer, Emanuel A. and Horgan, Katherine and Machler, Elvira and Pontarp, Mikael and Petchey, Owen L. and Saavedra, Serguei},
	doi = {10.1038/s41559-020-1206-6},
	journal-iso = {NAT ECOL EVOL},
	journal = {NATURE ECOLOGY & EVOLUTION},
	volume = {4},
	unique-id = {31523413},
	issn = {2397-334X},
	abstract = {Developing theory to explore the effects of environmental change on the structure of species interactions within communities, the authors show that enhancing asymmetry in the structure can explain idiosyncratic responses to change. They further confirm these findings on experimental data from microbial species grown together compared with in isolation, subject to different temperature regimes.Environmental change can alter species' abundances within communities consistently; for example, increasing all abundances by the same percentage, or more idiosyncratically. Here, we show how comparing effects of temperature on species grown in isolation and when grown together helps our understanding of how ecological communities more generally respond to environmental change. In particular, we find that the shape of the feasibility domain (the parameter space of carrying capacities compatible with positive species' abundances) helps to explain the composition of experimental microbial communities under changing environmental conditions. First, we introduce a measure to quantify the asymmetry of a community's feasibility domain using the column vectors of the corresponding interaction matrix. These column vectors describe the effects each species has on all other species in the community (hereafter referred to as species' multidimensional effects). We show that as the asymmetry of the feasibility domain increases the relationship between species' abundance when grown together and when grown in isolation weakens. We then show that microbial communities experiencing different temperature environments exhibit patterns consistent with this theory. Specifically, communities at warmer temperatures show relatively more asymmetry; thus, the idiosyncrasy of responses is higher compared with that in communities at cooler temperatures. These results suggest that while species' interactions are typically defined at the pairwise level, multispecies dynamics can be better understood by focusing on the effects of these interactions at the community level.},
	year = {2020},
	eissn = {2397-334X},
	pages = {1036-1043},
	orcid-numbers = {Tabi, Andrea/0000-0002-5028-1117; Pennekamp, Frank/0000-0003-0679-1045; Altermatt, Florian/0000-0002-4831-6958}
}

@techreport{MTMT:31336522,
	title = {Resiliency and Regeneration in the Pannonian Region of Hungary. Towards a Circular Economy for Kőszeg and Beyond},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31336522},
	author = {Brown, Hillary and Armstrong, Philip and Csuvár, Ádám and Gossler, Judit and Herrera, Gabriel and Ibraham, Tamer and Käsz, Katalin and Leone, Jennifer and Kurucz, Krisztina and Molohides, Louiza and Murai, Miklós and Rajczi, Alexandra and Stryker, Kate and Tesser, Derek and Turáni, János and Vajda, Viktória and Vörösmarty, Charles and Kerekes, Sándor},
	unique-id = {31336522},
	year = {2019}
}

@inbook{MTMT:31034060,
	title = {Mit nyújthat a Barcsi Ó-Dráva holtág az emberek számára?. Az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérése és az élőhely helyreállításának várható hatásai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31034060},
	author = {Marjainé Szerényi, Zsuzsanna},
	booktitle = {A Barcsi Ó-Dráva holtág élőhelyei és élővilága},
	unique-id = {31034060},
	year = {2019},
	pages = {203-221}
}

@article{MTMT:31012799,
	title = {Az állam és a magánbiztosítási szektor szerepe a környezeti felelősségi károk rendezésében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31012799},
	author = {Kerekes, Sándor and Salamon, Károly},
	doi = {10.18530/BK.2019.3.34},
	journal-iso = {BIZTOSÍTÁS ÉS KOCKÁZAT},
	journal = {BIZTOSÍTÁS ÉS KOCKÁZAT},
	volume = {6},
	unique-id = {31012799},
	issn = {2064-9584},
	abstract = {Egyre többen vagyunk a Földön, és egyre nagyobb az az érték is, amit létrehoztunk, és ami-nek elvesztéséért indokoltan aggódunk. A bioszféra, amelyben élünk, számtalan veszélynek van kitéve. A veszélyt életünket, értékeinket érő fenyegetésként definiálhatjuk. Ez a veszélyeztetés származhat olyan természeti katasztrófákból, mint például az árvizek, a földrengések, a cunamik, a szélviharok vagy földcsuszamlások, a villámcsapások, belvizek vagy éppen az aszály, és ezzel még  nem  jutottunk  a  felsorolás  végére.  A  veszély  származhat  emberi  tevékenységtől  is,  elég,  ha a háztartási vagy üzemi balesetekre, esetleg olyan ipari katasztrófákra gondolunk, mint a zagytározók gátszakadása vagy éppen a reaktorbalesetek. Az egyes károk nagyságrendje a kis károktól a milliárdos nagyságrendű katasztrófakárokig terjedhet. Kérdéses, hogy az előírások betartása  melletti  előfordulásuk  esetén  milyen  mértékben  vethető  fel  az  állam  felelőssége  és  szerepe a károk helyreállításában, illetve a jövőbeni esetek elkerüléséhez szükséges intézkedé-sek meghozatalában. A környezeti károk területén bevezetendő szigorú intézkedések az egyes nemzeti iparágakra lehetnek akár hátrányosak is, és rövid távon csökkenthetik a terület ered-ményességét, illetve tőkevonzó képességét. Az állam további kármegelőző és így költségnövelő intézkedésekre  késztetheti  a  vállalkozásokat,  ami  rövid  távú  gazdasági  hátrányt  jelent,  de  a  másik oldalon a kikényszerített magatartás a gazdasági hátrányt meghaladó környezeti előnyt és élhetőbb világot eredményezhet. A cikk arra keresi a választ, hogyan lehet ebbe a folyamatba a magánbiztosítókat bevonni, és az átmeneti időszakban mi az állam szerepe a környezettudatos működés erősítésében},
	keywords = {környezeti kockázatok; kötelező felelősségbiztosítás; felelősségmegosztás},
	year = {2019},
	pages = {34-57}
}

@article{MTMT:31007677,
	title = {Tanulságok a múltból, tanácsok a jövőre nézve. Interjú a lap két korábbi főszerkesztőjével},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31007677},
	author = {Baksa, Máté and Primecz, Henriett},
	doi = {10.14267/VEZTUD.2019.12.16},
	journal-iso = {VEZETÉSTUDOMÁNY},
	journal = {VEZETÉSTUDOMÁNY},
	volume = {50},
	unique-id = {31007677},
	issn = {0133-0179},
	year = {2019},
	pages = {185-188},
	orcid-numbers = {Baksa, Máté/0000-0002-0834-4727}
}

@book{MTMT:30741051,
	title = {1st International PhD Conference of the International Relations Multidisciplinary Doctoral School of CUB. Conference Proceedings},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30741051},
	isbn = {9786155586491},
	editor = {Benczes, István and Kardosné Kaponyi, Erzsébet and Marjainé Szerényi, Zsuzsanna},
	publisher = {Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola},
	unique-id = {30741051},
	year = {2019}
}

@article{MTMT:30705137,
	title = {Visszatérés a piachoz. fenntartható élelmiszer-fogyasztás Budapesten},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30705137},
	author = {Kuslits, Béla and Kocsis, Tamás},
	doi = {10.1556/2065.180.2019.6.11},
	journal-iso = {MAGYAR TUDOMÁNY},
	journal = {MAGYAR TUDOMÁNY},
	volume = {180},
	unique-id = {30705137},
	issn = {0025-0325},
	year = {2019},
	eissn = {1588-1245},
	pages = {884-893}
}

@article{MTMT:30434716,
	title = {Multidimensional Labelling. Closing the Sustainability Information Gap between Producers, Consumers and Sustainability Science in the Food Sector},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30434716},
	author = {Kocsis, Tamás and Kuslits, Béla},
	doi = {10.3311/PPso.12594},
	journal-iso = {PERIOD POLYTECH SOC MANAG SCI},
	journal = {PERIODICA POLYTECHNICA SOCIAL AND MANAGEMENT SCIENCES},
	volume = {27},
	unique-id = {30434716},
	issn = {1416-3837},
	abstract = {Product labels are designed to diminish producer–consumer information asymmetry, which represents a typical information gap. However, sustainability science, in its broadest sense, is another 'agent' for achieving sustainable development, while producer–science and consumer–science information gaps can also be identified. As a step towards closing these gaps, we propose a multidimensional form of eco-labelling in the food sector: a well-chosen system of labels that refer to the possible trade-offs known to sustainability science. The dimensions proposed in our model reflect types of negative environmental effects: the entities harmfully affected by production may be (1) other, non-human species (OTHER; 0th party), (2) other people thousands of miles away in space (FARTHER; 1st party), (3) consumers themselves in the present (HERE; 2nd party), or (4) other people later in time (LATER; 3rd party). We apply this framework to ethical labelling in the food sector.},
	year = {2019},
	eissn = {1587-3803},
	pages = {9-16}
}

@article{MTMT:30883320,
	title = {Waterfront Redevelopment in Post-America's Cup Valencia: Some Insights from a Survey to Local Residents},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30883320},
	author = {del Saz-Salazar, Salvador and Garcia-Menendez, Leandro and Tabi, Andrea},
	doi = {10.1061/(ASCE)UP.1943-5444.0000445},
	journal-iso = {J URBAN PLAN D-ASCE},
	journal = {JOURNAL OF THE URBAN PLANNING AND DEVELOPMENT-ASCE},
	volume = {144},
	unique-id = {30883320},
	issn = {0733-9488},
	abstract = {Waterfront renewal is a recurrent event in the life of many cities around the world. Traditionally, planners and geographers have focused on this phenomenon analyzing the ongoing relationship between ports and cities. Unlike previous studies, in this paper this phenomenon is addressed from the point of view of local residents through a case study in Valencia, Spain. As this urban renewal process was initiated through the hosting of two major events as the 32nd and 33rd America's Cup, local residents were surveyed with the purpose of investigating the determinants of their visits to the port area during the celebration of both events and afterward. As it is assumed that both choices are correlated, a bivariate probit model is estimated. Results show that the main determinants of the visits are their recreational character, the proximity to the port area and the respondent's environmental awareness. Finally, as the visits plummeted after the celebration of both events, the findings of this research could be useful in informing decision making in order to make the best use of these restructured port areas, thus guaranteeing a regular flow of local visitors all year round once there are no longer prospects for hosting new megaevents. (C) 2018 American Society of Civil Engineers.},
	keywords = {Land use; ENVIRONMENTAL CONCERN; Waterfront renewal; America's Cup; Urban recreation; Bivariate probit},
	year = {2018},
	eissn = {1943-5444},
	orcid-numbers = {Tabi, Andrea/0000-0002-5028-1117}
}