@article{MTMT:34854971,
	title = {Mesterséges intelligencia alapú GPT-modellek felhasználásának lehetőségei és korlátai egészségügyi alkalmazások fejlesztésében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34854971},
	author = {Angyal, Viola Zsuzsanna and Dinya, Elek},
	doi = {10.53020/IME-2024-KSZ-103},
	journal-iso = {IME},
	journal = {IME},
	volume = {23},
	unique-id = {34854971},
	issn = {1588-6387},
	abstract = {Bevezetés: Az internet megjelenése jelentős hatással volt az egészségi állapotokkal kapcsolatos információkeresésre. Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, egy szövegalapú párbeszédre képes generatív mesterséges intelligencia, tovább erősítette ezt a tendenciát. A ChatGPT integrációs lehetőségeinek köszönhetően számos személyre szabott GPT alkalmazás jelent meg az egészségügyi területeken.Célkitűzés: Munkánk legfőbb célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk jelenleg milyen személyre szabott GPT modellen alapuló, bármely egészségügyi területet érintő, mesterséges intelligencia-alkalmazások állnak a cikk írásának pillanatában rendelkezésre.Módszer: Munkánk során egy több, mint 10 000 különböző, személyre szabott GPT alkalmazást tartalmazó adatbázist vizsgáltunk. Összesen 406 db személyre szabott, egészségügyi témával foglalkozó GPT alkalmazást azonosítottunk, melyeket további vizsgálatoknak vettünk alá, míg végül 232 db-ra szűkítettük le a vizsgált alkalmazások listáját. Általunk meghatározott kategóriákba soroltuk őket, végül pedig értékeltük és összehasonlítottuk a nemzetközi irodalomban talált kutatásokkal.Eredmények: Összesen tíz kategóriába soroltuk az alkalmazásokat, melyek közül a legnépszerűbbek a személyre szabott diéta és fitnesz, valamint a mentális egészség támogatására irányuló fejlesztések voltak. Megállapítható, hogy az egyre fejlődő technológia révén a személyre szabott GPT alkalmazások sokféle szociális segítő szerepét tölthetik be a jövőben, segítve az embereket az élet különböző területein.Következtetés: Összeségében elmondható, hogy ezek az alkalmazások új távlatokat nyithatnak a személyre szabott egészségügyi segítségnyújtásban, jelentős társadalmi hatással. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a technológia kockázatot is rejt magában. A felhasználókat mindig tájékoztatni kell, hogy kritikusan értékeljék a kapott válaszokat és konzultáljanak egészségügyi szakemberrel mielőtt döntést hoznak.Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, személyre szabott GPT, digitális egészségügy,adatvezérelt egészségügy},
	year = {2024},
	eissn = {1789-9974},
	pages = {23-29},
	orcid-numbers = {Angyal, Viola Zsuzsanna/0000-0002-1749-7338; Dinya, Elek/0000-0002-2620-8649}
}

@article{MTMT:34854816,
	title = {A klinikai gyógyszerész szerepe az elektronikus gyógyszeradminisztrációban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34854816},
	author = {Bertalan, Ádám and Dinya, Elek},
	doi = {10.53020/IME-2024-101},
	journal-iso = {IME},
	journal = {IME},
	volume = {23},
	unique-id = {34854816},
	issn = {1588-6387},
	abstract = {A tanulmány a klinikai gyógyszerészek szerepét mutatja be az elektronikus gyógyszeradminisztrációs rendszer bevezetésében és működtetésében a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház - Rendelőintézetben. A gyógyszeres terápia hatékonyságának és biztonságának növelése az egészségügyi ellátórendszer minden résztvevőjének jól felfogott érdeke. Kórházunkban a 20 éves múltra visszatekintő centralizált betegszintű gyógyszerelési folyamatának digitális adminisztrációval történő modernizálását tűztük ki célul. Az 1960-as évek óta bizonyított tény, hogy a gyógyszerészek bevonása a gyógyszeres terápia összeállításába és felülvizsgálatába pozitív hatást gyakorol a betegellátás hatékonyságára. A közlemény bemutatja a klinikai gyógyszerészek osztályos tevékenységét, és a gyógyszerelés folyamatát. Az új e-lázlap segítségével naponta 70-90 beteg gyógyszerelését rögzítettük digitálisan, jelentősen csökkentve a gyógyszerelési hibák és ezáltal a gyógyszerek okozta problémák valószínűségét. A papír alapú adminisztrációval összehasonlítva az e-lázlappal sikerült kiküszöbölnünk az adminisztrációs hibák 92%-át a gyógyszerelrendelés folyamatában.  A mérhető eredményeink alapján leszögezhetjük, hogy a klinikai gyógyszerészek kulcsszerepet töltöttek be a fejlesztés végrehajtásában és a folyamat fenntartásában egyaránt. A projektben az eredeti célon túlmutatóan gyógyszeradminisztráció mellett a gyógyszerészi kompetenciát is sikeresen terjesztettük ki azáltal, hogy a szükséges gyógyszerészi jelenlét magával hozta a gyógyszerészi revízió, és részben a gyógyszerelés egyeztetés kivitelezésének lehetőségét is.},
	year = {2024},
	eissn = {1789-9974},
	pages = {5-9},
	orcid-numbers = {Bertalan, Ádám/0000-0002-1325-0012; Dinya, Elek/0000-0002-2620-8649}
}

@article{MTMT:34817394,
	title = {ScreenGPT – A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei és korlátai a primer, szekunder és tercier prevencióban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34817394},
	author = {Angyal, Viola Zsuzsanna and Bertalan, Ádám and Domján, Péter and Dinya, Elek},
	doi = {10.1556/650.2024.33029},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {165},
	unique-id = {34817394},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {Bevezetés: A prevenció és a szűrővizsgálatok manapság egyre népszerűbbek. A páciensek – tudatosabbá válásuknak köszönhetően – többet kutatnak az interneten egészségi állapotukkal kapcsolatosan, függetlenül attól, hogy az mennyire megbízható. A ChatGPT megjelenése forradalmasította az információszerzést, így elkezdték azt öndiagnózisra és egészségi állapotuk menedzselésére használni. Annak ellenére, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások nem helyettesíthetik az egészségügyi szakemberekkel történő konzultációt, kiegészítő szerepet tölthetnek be a hagyományos szűrési eljárások során, így érdemes megvizsgálni a lehetőségeket és a korlátokat. Célkitűzés: Kutatásunk legfőbb célkitűzése az volt, hogy azonosítsuk azokat a területeket, ahol a ChatGPT képes bekapcsolódni a primer, szekunder és tercier prevenciós folyamatokba. Célunk volt továbbá megalkotni az olyan mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatás koncepcióját, amely segítheti a pácienseket a prevenció különböző szintjein. Módszer: A prevenciós területen a ChatGPT által nyújtott lehetőségeket a rendszernek feltett specifikus kérdésekkel térképeztük fel. Ezen tapasztalatok alapján létrehoztunk egy webapplikációt, melynek elkészítéséhez a GPT-4 modell szolgált alapul. A válaszok helyességét strukturált pontos kérdésekkel igyekeztük javítani. A webapplikáció elkészítéséhez Python programozási nyelvet használtunk, az alkalmazást pedig a Streamlit keretrendszer felhőszolgáltatásán keresztül tettük elérhetővé és tesztelhetővé. Eredmények: A tesztek eredményei alapján több olyan prevenciós területet azonosítottunk, ahol a ChatGPT-t hatékonyan lehetne alkalmazni. Az eredmények alapján sikeresen létrehoztuk egy webapplikáció alapjait, amely a ScreenGPT nevet kapta. Következtetés: Megállapítottuk, hogy a ChatGPT a prevenció mindhárom szintjén képes hasznos válaszokat adni pontos kérdésekre. Válaszai jól tükrözik az emberi párbeszédet, ám a ChatGPT nem rendelkezik öntudattal, így fontos, hogy a felhasználók kritikusan értékeljék a válaszait. A ScreenGPT szolgáltatást e tapasztalatok alapján sikerült megalkotnunk, számos további vizsgálatra van azonban szükség, hogy megbizonyosodjunk a megbízhatóságáról. Orv Hetil. 2024; 165(16): 629–635.},
	year = {2024},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {629-635},
	orcid-numbers = {Angyal, Viola Zsuzsanna/0000-0002-1749-7338; Bertalan, Ádám/0000-0002-1325-0012; Dinya, Elek/0000-0002-2620-8649}
}

@article{MTMT:34789151,
	title = {Jövőbeli kihívások meglévő rendszerek esetében. A környezeti tényezők változásának relevanciája az energiatermelésben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34789151},
	author = {Simon, Csilla and Tóth, Zoltán},
	journal-iso = {ELEKTROTECHNIKA},
	journal = {ELEKTROTECHNIKA},
	volume = {117},
	unique-id = {34789151},
	issn = {0367-0708},
	year = {2024},
	pages = {18-20},
	orcid-numbers = {Simon, Csilla/0000-0001-7406-0784; Tóth, Zoltán/0000-0002-0429-0629}
}

@techreport{MTMT:34752691,
	title = {OASES D6.3 - Reports on pilot studies. OASES D6.3},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34752691},
	author = {Monica-Georgiana, Brînzac},
	unique-id = {34752691},
	year = {2024},
	orcid-numbers = {Ádám, Szilvia/0000-0003-0052-3525; Tóth, Zoltán/0000-0002-0429-0629; Cserháti, Zoltán/0000-0002-4218-8609}
}

@article{MTMT:34687493,
	title = {Incidence and Mortality of Uveal Melanoma in Hungary: A Nationwide Study},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34687493},
	author = {Tóth, Gábor and Muzsik, Béla and Szajkó, Attila and Kerber, Pál and Dinya, Elek and Csákány, Béla and Nagy, Zoltán Zsolt and Németh, János Tibor},
	doi = {10.3390/cancers16050931},
	journal-iso = {CANCERS},
	journal = {CANCERS},
	volume = {16},
	unique-id = {34687493},
	abstract = {Uveal melanoma (UM) is the most common primary malignant ocular tumour in adults, although its epidemiology in Central and Eastern Europe is unclear. This study aimed to analyse the incidence and all-cause mortality of UM in Hungary. This nationwide, retrospective, longitudinal study used data from the National Health Insurance Fund and included patients aged ≥18 years who were newly diagnosed with UM (ICD-10 C69.3 or C69.4) between 1 January 2012 and 31 December 2021. Age-standardised incidence and all-cause mortality rates were calculated using European Standard Population data from 2013. We identified 88 and 70 new patients with UM in 2012 and 2021, respectively, showing an almost stable trend. Age-standardised incidence rates varied between 6.40 and 10.96/1,000,000 person-years (PYs) during the analysed period. The highest age-standardised incidence was detected among men (13.38/1,000,000 PYs) in 2015. All-cause mortality decreased from 4.72/1,000,000 PYs to 0.79/1,000,000 PYs between 2012 and 2021. In conclusion, the UM incidence rate in Hungary is comparable to European incidence rates. The incidence did not markedly change, whereas all-cause mortality decreased during the study period, but this decline could not be attributed to improved treatment modalities for primary tumours and metastatic UM.},
	year = {2024},
	eissn = {2072-6694},
	orcid-numbers = {Tóth, Gábor/0000-0002-9176-9442; Muzsik, Béla/0009-0004-9141-1573; Dinya, Elek/0000-0002-2620-8649; Csákány, Béla/0000-0002-3458-2390; Nagy, Zoltán Zsolt/0000-0002-7330-0464; Németh, János Tibor/0000-0001-8575-4888}
}

@article{MTMT:34687423,
	title = {Trueness of five different 3D printing systems including budget- and professional-grade printers: An In vitro study},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34687423},
	author = {Palaszkó, Dénes and Németh, Anna and Klopferné Török, Gréta and Vecsei, Bálint and Vánkos, Boldizsár and Dinya, Elek and Borbély, Judit and Marada, Gyula and Hermann, Péter and Kispélyi, Ida Barbara},
	doi = {10.1016/j.heliyon.2024.e26874},
	journal-iso = {HELIYON},
	journal = {HELIYON},
	volume = {10},
	unique-id = {34687423},
	abstract = {Problem Several types of 3D printers with different techniques and prices are available on the market. However, results in the literature are inconsistent, and there is no comprehensive agreement on the accuracy of 3D printers of different price categories for dental applications. Aim This study aimed to investigate the accuracy of five different 3D printing systems, including a comparison of budget- and higher-end 3D printing systems, according to a standardized production and evaluation protocol. Material and methods A maxillary reference model with prepared teeth was created using 16 half-ball markers with a diameter of 1 mm to facilitate measurements. A reference file was fabricated using five different 3D printers. The printed models were scanned and superimposed onto the original standard tesselation language (.stl) file, and digital measurements were performed to assess the 3-dimensional and linear deviations between the reference and test models. Results After examining the entire surface of the models, we found that 3D printers using Fused filament fabrication (FFF) technology −120.2 (20.3) μm create models with high trueness but high distortion. Distortions along the z-axis were found to be the highest with the stereolithography (SLA)-type 3D printer at −153.7 (38.7) μm. For the 4-unit FPD, we found 201.9 (41.8) μm deviation with the digital light processing (DLP) printer. The largest deviation (−265.1 (55.4) μm) between the second molars was observed for the DLP printer. Between the incisor and the second molar, the best results were produced by the FFF printer with −30.5 (76.7) μm. Conclusion Budget-friendly 3D printers are comparable to professional-grade printers in terms of precision. In general, the cost of a printing system is not a reliable indicator of its level of accuracy.},
	keywords = {MODEL; Rapid prototyping; 3-D printing; Digital dentistry; CAD-CAM},
	year = {2024},
	eissn = {2405-8440},
	orcid-numbers = {Klopferné Török, Gréta/0000-0003-4084-6556; Vecsei, Bálint/0000-0001-5748-7276; Dinya, Elek/0000-0002-2620-8649; Borbély, Judit/0000-0003-3064-8724; Hermann, Péter/0000-0002-9148-0139; Kispélyi, Ida Barbara/0000-0002-0530-0905}
}

@article{MTMT:34558809,
	title = {Acute effects of traditional and electronic cigarettes on palatal blood flow in smokers: A cross-over pilot study},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34558809},
	author = {Vámos, Orsolya and Kulcsár, Norbert and Mikecs, Barbara and Kelemen, Kata and Kaán, Réka and Hauzer-Abafalvi, Lilla and Dinya, Elek and Vág, János and Hermann, Péter and Kispélyi, Ida Barbara},
	doi = {10.1016/j.jobcr.2024.01.012},
	journal-iso = {J ORAL BIOL CRANIOFACIAL RES},
	journal = {JOURNAL OF ORAL BIOLOGY AND CRANIOFACIAL RESEARCH},
	volume = {14},
	unique-id = {34558809},
	issn = {2212-4268},
	abstract = {Background Smoking is a significant health hazard and contributes to cardiovascular and pulmonary diseases. It can increase postoperative complications during oral and maxillofacial surgery due to its topical effect on the oral mucosa. New alternatives to traditional tobacco products are gaining popularity, in particular, electronic cigarettes. Objectives This pilot study investigated the acute effects of nicotine-containing and nicotine-free electronic cigarettes on palatal blood flow (PBF), and compared their effects to traditional cigarettes. Materials and methods 14 medically healthy volunteers (8 males, 6 females, age: 34.7 ± 7.0) were recruited for the study. All patients (N = 14) were requested to smoke nicotine-containing (ECN) and nicotine-free electronic cigarettes (EC0) and a mouthpiece (end of a traditional cigarette) as a control sham smoking blind test (BT). EC users did not smoke a traditional cigarette (TC), resulting in 10 people in the TC group. Palatal blood flow was measured by Laser Speckle Contrast Imager before, immediately after, and 15 min after the exposures. Exhaled carbon monoxide (eCO) and carboxyhemoglobin (COHb) were measured before and immediately after smoking with a piCO+ Smokerlyzer machine. Results In all groups, no significant differences were observed in the changes of palatal blood flow between time points. Exhaled carbon monoxide and carboxyhemoglobin were significantly higher in the traditional cigarette (TC) group compared to the nicotine-containing electronic cigarette (ECN) and nicotine-free electronic cigarette (EC0) groups, both before and after the exposure (p < 0.05). Conclusion Acute use of either traditional or electronic cigarettes may have minimal impact on palatal blood flow, but additional studies are required to clarify their impact on the mucosa.},
	keywords = {smoking; CIGARETTE; E-cigarette; Electronic nicotine delivery systems; ORAL MICROCIRCULATION; Palatal blood flow},
	year = {2024},
	eissn = {2212-4276},
	pages = {152-157},
	orcid-numbers = {Mikecs, Barbara/0000-0002-6453-4445; Hauzer-Abafalvi, Lilla/0000-0001-6869-8028; Dinya, Elek/0000-0002-2620-8649; Vág, János/0000-0002-6183-7598; Hermann, Péter/0000-0002-9148-0139; Kispélyi, Ida Barbara/0000-0002-0530-0905}
}

@article{MTMT:34538356,
	title = {Effectiveness of SARS-CoV-2 primary vaccines and boosters in patients with type 2 diabetes mellitus in Hungary (HUN-VE 4 Study)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34538356},
	author = {Molnár, Gergő Attila and Vokó, Zoltán and Sütő, Gábor and Rokszin, György Aurél and Nagy, Dávid and Surján, György and Surján, Orsolya and Nagy, Péter and Kenessey, István and Wéber, András and Pálosi, Mihály and Müller, Cecília and Kásler, Miklós and Wittmann, István and Kiss, Zoltán},
	doi = {10.1136/bmjdrc-2023-003777},
	journal-iso = {BMJ OPEN DIAB RES CA},
	journal = {BMJ OPEN DIABETES RESEARCH & CARE},
	volume = {12},
	unique-id = {34538356},
	abstract = {Introduction Type 2 diabetes mellitus is a risk factor for severe COVID-19 infection and is associated with increased risk of complications. The present study aimed to investigate effectiveness and persistence of different COVID vaccines in persons with or without diabetes during the Delta wave in Hungary.Research design and methods Data sources were the national COVID-19 registry data from the National Public Health Center and the National Health Insurance Fund on the total Hungarian population. The adjusted incidence rate ratios and corresponding 95% CIs were derived from a mixed-effect negative binomial regression model.Results A population of 672 240 cases with type 2 diabetes and a control group of 2 974 102 non-diabetic persons free from chronic diseases participated. Unvaccinated elderly persons with diabetes had 2.68 (95% CI 2.47 to 2.91) times higher COVID-19-related mortality rate as the ‘healthy’ controls. Primary immunization effectively equalized the risk of COVID-19 mortality between the two groups. Vaccine effectiveness declined over time, but the booster restored the effectiveness against mortality to over 90%. The adjusted vaccine effectiveness of the primary Pfizer-BioNTech against infection in the 14–120 days of postvaccination period was 71.6 (95% CI 66.3 to 76.1)% in patients aged 65–100 years with type 2 diabetes and 64.52 (95% CI 59.2 to 69.2)% in the controls. Overall, the effectiveness tended to be higher in individuals with diabetes than in controls. The booster vaccines could restore vaccine effectiveness to over 80% concerning risk of infection (eg, patients with diabetes aged 65–100 years: 89.1 (88.1–89.9)% with Pfizer-on-Pfizer, controls 65–100 years old: 86.9 (85.8–88.0)% with Pfizer-on-Pfizer, or patients with diabetes aged 65–100 years: 88.3 (87.2–89.2)% with Pfizer-on-Sinopharm, controls 65–100 years old: 87.8 (86.8–88.7)% with Pfizer-on-Sinopharm).Conclusions Our data suggest that people with type 2 diabetes may have even higher health gain when getting vaccinated as compared with non-diabetic persons, eliminating the marked, COVID-19-related excess risk of this population. Boosters could restore protection.Data are available upon reasonable request.},
	year = {2024},
	eissn = {2052-4897},
	orcid-numbers = {Molnár, Gergő Attila/0000-0001-6052-5907; Vokó, Zoltán/0000-0002-1004-1848; Surján, György/0000-0001-5836-7647; Nagy, Péter/0000-0003-3393-235X; Kenessey, István/0000-0002-6963-8489; Wéber, András/0000-0003-1605-8226; Kásler, Miklós/0000-0002-7235-8787; Kiss, Zoltán/0000-0002-4752-8529}
}

@article{MTMT:34090089,
	title = {Association of growth and differentiation factor-15 with coronary artery calcium score and ankle-brachial index in a middle-aged and elderly Caucasian population sample free of manifest cardiovascular disease},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34090089},
	author = {Kiss, Loretta Zsuzsa and Nyárády, Balázs Bence  and Pállinger, Éva and Lux, Árpád and Jermendy, Ádám Levente and Csobay-Novák, Csaba and Soós, Pál and Szelid, Zsolt László and Láng, Orsolya and Kőhidai, László and Dinya, Elek and Dósa, Edit and Merkely, Béla Péter and Bagyura, Zsolt},
	doi = {10.1007/s11357-023-00899-y},
	journal-iso = {GEROSCIENCE},
	journal = {GEROSCIENCE: OFFICIAL JOURNAL OF THE AMERICAN AGING ASSOCIATION (AGE)},
	volume = {46},
	unique-id = {34090089},
	issn = {2509-2715},
	abstract = {Growth and differentiation factor-15 (GDF-15) is a stress-associated cytokine of the transforming growth factor-β superfamily. The inflammatory and angiogenic effects of GDF-15 in atherosclerosis are controversial, and its correlation with the long asymptomatic phase of the disease is not well understood. Coronary artery calcium score (CACS) and ankle-brachial index (ABI) are sensitive markers of subclinical atherosclerosis. To date, only a few studies have examined the impact of GDF-15 on coronary artery calcification, and the association between GDF-15 and ABI has not been evaluated. Therefore, we aimed to investigate the possible relationship between serum GDF-15 concentrations and CACS and ABI in a Caucasian population sample of middle-aged (35-65 years) and elderly (> 65 years) people. In addition to recording demographic and anthropometric characteristics, atherosclerotic risk factors, and laboratory tests including serum HDL-cholesterol, LDL-cholesterol, hemoglobin A1c (HbA1c), high-sensitivity C-reactive protein, and N-terminal pro-B-type natriuretic peptide (NT-proBNP); GDF-15 level, cardiac computed tomography, and ABI measurements were also performed. A total of 269 asymptomatic individuals (men, n = 125; median age, 61.5 [IQR, 12.7] years) formed the basis of this study. Participants were divided into two groups according to their age (middle-aged, n = 175 and elderly, n = 94). Hypertension and diabetes mellitus were significantly more prevalent and CACS values and HbA1c, NT-proBNP, and GDF-15 levels were significantly higher (all p < 0.001) in the elderly group compared to the middle-aged group. Multivariate ridge regression analysis revealed a significant positive association between GDF-15 and CACS (middle-aged group: β = 0.072, p = 0.333; elderly group: β = 0.148, p = 0.003), and between GDF-15 and ABI (middle-aged group: β = 0.062, p = 0.393; elderly group: β = 0.088, p = 0.041) only in the elderly group. Our results show that GDF-15 is not only a useful biomarker of inflammation but can also predict early signs of asymptomatic atherosclerosis, especially in elderly people with chronic systemic inflammation associated with aging (inflammaging).},
	keywords = {ATHEROSCLEROSIS; Aging; cardiovascular risk factors; ANKLE-BRACHIAL INDEX; inflammaging; coronary artery calcium score; Growth and differentiation factor-15},
	year = {2024},
	eissn = {2509-2723},
	pages = {1343-1350},
	orcid-numbers = {Pállinger, Éva/0000-0002-5789-0951; Lux, Árpád/0000-0002-7048-5619; Jermendy, Ádám Levente/0000-0001-8295-0840; Csobay-Novák, Csaba/0000-0003-0826-7888; Láng, Orsolya/0000-0002-2787-2154; Kőhidai, László/0000-0002-9002-0296; Dinya, Elek/0000-0002-2620-8649; Dósa, Edit/0000-0003-2984-2642; Merkely, Béla Péter/0000-0001-6514-0723; Bagyura, Zsolt/0000-0001-8120-2322}
}