@article{MTMT:35218271,
	title = {Healthcare 4.0 value creation – The interconnectedness of hybrid value propositions},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35218271},
	author = {Aranyossy, Márta and Halmosi, Péter},
	doi = {10.1016/j.techfore.2024.123718},
	journal-iso = {TECHNOL FORECAST SOC},
	journal = {TECHNOLOGICAL FORECASTING AND SOCIAL CHANGE},
	volume = {208},
	unique-id = {35218271},
	issn = {0040-1625},
	year = {2024},
	eissn = {1873-5509},
	orcid-numbers = {Aranyossy, Márta/0000-0001-8878-8725; Halmosi, Péter/0000-0001-8697-2043}
}

@article{MTMT:35157286,
	title = {Pénzügyi képességek és a mélyszegény, szegregált roma családok pénzügyi helyzete},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35157286},
	author = {Kosztopulosz, Andreász and Méreiné Berki, Boglárka and Málovics, György},
	doi = {10.18414/KSZ.2024.7-8.850},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {71},
	unique-id = {35157286},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {Financial inclusion is often seen by policy makers as a tool for social inclusion, while financial literacy is seen as an important tool to support financial inclusion. Along this logic, financial inclusion and the well-being of spatially segregated, stigmatised and extremely poor groups of society can be supported through the development of financial literacy. In our study, we explore the validity of this chain of logic, building on a long-term collaborative process, based on semi-structured in-depth individual interviews and qualitative observations. Our conclusion is that the above chain of logic (financial literacy → financial inclusion → well-being) reflects a middle-class perspective and as such is rather provincial, as there are a number of subsistence strategies in the communities concerned that cannot be measured and interpreted by conventional approaches to financial literacy. Thus, in order to effectively promote the social inclusion of those concerned, one should focus on the specific social conversion factors, as emphasised by the concept of financial capability, related to segregation, poverty and stigmatisation.},
	year = {2024},
	pages = {850-874}
}

@article{MTMT:35080702,
	title = {A bankrendszer és a gazdasági modernizáció kapcsolata a II. világháború utáni Franciaországban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35080702},
	author = {Kovács, György and Bartók, László},
	journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE},
	journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)},
	volume = {70},
	unique-id = {35080702},
	issn = {0031-496X},
	abstract = {Franciaország a II. világháborút követően történelmének legerősebb gazdasági növekedését produkálta és kitört a közepesen fejlett országok csapdájából. A „harminc dicsőséges évként” aposztrofált időszak együtt járt a reálgazdaság modernizációjával, amelyben azonban jelentős szerepet kapott az erős állami kontroll alá vont, úgynevezett célorientált bankrendszer is. A francia bankrendszer világháborút követő átalakulásán keresztül bizonyítjuk egyrészt, hogy a közepes fejlettségi státuszban lévő ország esetében a pénzügyi közvetítő rendszer mélyülése elősegíti a gazdaság modernizációját. Másrészt viszont egy idő után a bankrendszert érintő túl erős állami szabályozás már korlátot fog jelenteni, ugyanis a pénzügyi rendszer nem tudja ellátni a gazdaságmodernizációs feladatát, minthogy az állami intervenció a pénzügyi közvetítés mélyülését, és így a gazdaság további modernizációját fogja korlátozni. Végül pedig azt is megvizsgáljuk, hogy a hitelezési politikába történő aktív állami intervenció miatt a finanszírozott iparágak szereplői elkényelmesednek, ami magával hozza az erkölcsi kockázat kérdéskörét.},
	keywords = {bankrendszer; Monetáris politika; Pénzügypolitika; gazdasági fejlődés},
	year = {2024},
	eissn = {2064-8278},
	pages = {31-64}
}

@article{MTMT:35080691,
	title = {Metamorphoses: the relationship between banking and economic modernisation in post-World War II France},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35080691},
	author = {Kovács, György and Bartók, László},
	doi = {10.35551/PFQ_2024_2_2},
	journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE},
	journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)},
	volume = {70},
	unique-id = {35080691},
	issn = {0031-496X},
	abstract = {After World War II, France’s economic growth was the strongest in its history and the country broke out from the trap of middle-income countries. The “thirty glorious years” was accompanied by the modernization of the economy, in which a strong state control banking system, called the goal-oriented banking system, played a significant role. Through the transformation of the French banking system after World War II, we prove that in the case of a middle-income country, the deepening of the financial intermediary system promotes the modernization of the economy. On the other hand, after a while the too strong state regulation on the banking system will become a limitation because the financial system cannot fulfill its task of economic modernization, as state intervention will limit the deepening of financial intermediation and thus the further modernization of the economy. Finally, we will also examine whether the actors of the financed industries become “lazier” due to the active state intervention in the lending policy, which brings with it the issue of moral hazard.},
	year = {2024},
	eissn = {2064-8278},
	pages = {30-62}
}

@inbook{MTMT:35078813,
	title = {Egy gazdaságpolitikai paradigmaváltás sodrában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35078813},
	author = {Voszka, Éva},
	booktitle = {Közgazdaságtan és gazdaságpolitika},
	unique-id = {35078813},
	year = {2024},
	pages = {39-53}
}

@article{MTMT:35077082,
	title = {Lessons from the Fed's Monetary Policy. Ben S. Bernanke: The 21st Century Monetary Policy: The Federal Reserve from the Great Inflation to COVID-19},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35077082},
	author = {Botos, Katalin},
	journal-iso = {FINANC ECON REV},
	journal = {FINANCIAL AND ECONOMIC REVIEW},
	volume = {23},
	unique-id = {35077082},
	issn = {2415-9271},
	year = {2024},
	eissn = {2415-928X},
	pages = {205-212},
	orcid-numbers = {Botos, Katalin/0000-0001-6822-4092}
}

@article{MTMT:35077063,
	title = {A Fed monetáris politikájának tanulságai. Ben S. Bernanke: The 21st Century Monetary Policy: The Federal Reserve from the Great Inflation to COVID-19 c. művéről},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35077063},
	author = {Botos, Katalin},
	journal-iso = {HITELINT SZLE},
	journal = {HITELINTÉZETI SZEMLE},
	volume = {23},
	unique-id = {35077063},
	issn = {1588-6883},
	year = {2024},
	eissn = {2416-3201},
	pages = {205-212},
	orcid-numbers = {Botos, Katalin/0000-0001-6822-4092}
}

@article{MTMT:35053888,
	title = {Exploring macro-environmental catalysts and barriers of healthcare 4.0 transformation in Central-Eastern European countries. a comprehensive study in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35053888},
	author = {Halmosi, Péter and Aranyossy, Márta},
	doi = {10.1016/j.techsoc.2024.102620},
	journal-iso = {TECHNOL SOC},
	journal = {TECHNOLOGY IN SOCIETY},
	volume = {78},
	unique-id = {35053888},
	issn = {0160-791X},
	abstract = {The pursuit of a secure, efficient healthcare system responsive to patient needs remains a crucial goal for developed countries. Governments, grappling with rising healthcare demands, are increasingly turning to technological innovation as a transformative solution. Healthcare 4.0, integrating cutting-edge industrial technologies, aims to enhance patient experience, promote health, control costs, and boost clinical satisfaction. The COVID-19 pandemic has catalysed investments in digitalisation, but the promises of Healthcare 4.0 are still seemingly unrealized. This is especially true in the Central-Eastern European (CEE) region, particularly in Hungary, where substantial Industry 4.0 innovation potential intersects with shrinking financial resources, a challenging political environment, a transitioning healthcare system hindering the widescale transition to Healthcare 4.0. Thus, this paper aims to explore the macro-environmental factors influencing Healthcare 4.0 adoption in Hungary. Leveraging qualitative content analysis of interviews with 21 Hungarian healthcare technology startup founders, we aim to map the catalysts and barriers of a Healthcare 4.0 transition using a PESTLE framework. This explorative study contributes to the literature with valuable insights from the innovators’ perspective, serving as a foundation for future policy interventions in the quest for widespread Healthcare 4.0 implementation.},
	year = {2024},
	eissn = {1879-3274},
	orcid-numbers = {Halmosi, Péter/0000-0001-8697-2043; Aranyossy, Márta/0000-0001-8878-8725}
}

@article{MTMT:34805206,
	title = {The relevance of network effects on the Central-Eastern European (CEE) stock market indices, 2008 Q1–2022 Q1},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34805206},
	author = {Kiss, Gábor Dávid and Alipanah, Sabri and Sallai, Dóra},
	doi = {10.15196/RS140206},
	journal-iso = {REG STAT},
	journal = {REGIONAL STATISTICS},
	volume = {14},
	unique-id = {34805206},
	issn = {2063-9538},
	year = {2024},
	eissn = {2064-8243},
	pages = {1-26},
	orcid-numbers = {Kiss, Gábor Dávid/0000-0003-0373-9970}
}

@article{MTMT:34565397,
	title = {Osztalékfizetés helyett részvény-visszavásárlás? A részvény-visszavásárlások népszerűségének lehetséges okai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34565397},
	author = {Szládek, Dániel},
	doi = {10.18414/KSZ.2024.2.154},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {71},
	unique-id = {34565397},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A vállalati pénzügyek célja a vállalat értékének maximalizálása, ennek elérése érdekében a vállalatok az optimális beruházási, finanszírozási, valamint osztalékfizetési politikát keresik. Az elmúlt évtizedekben ez utóbbiban jelentős változás figyelhető meg, hiszen a klasszikusnak tekinthető osztalékfizetés mellett a vállalatok mindinkább egy másik módon juttatnak pénzt a tulajdonosokhoz: részvényt vásárolnak vissza. A részvény-visszavásárlások során a vállalat a saját részvényeit vásárolja meg, ezáltal a tranzakcióban eladóként részt vevő részvényest – az osztalékfizetéshez hasonlóan – a vállalat pénzállományából fizetik ki. A részvény-visszavásárlások előtérbe kerülése friss témát szolgáltat a vállalati pénzügyeket kutatók és pénzügyi szakemberek számára, hiszen ezentúl nemcsak az a kérdés, hogy mennyit fizessen a vállalat a részvényeseknek, hanem az is, hogy milyen formában történjen a kifizetés. Ennek megfelelően az osztalékfizetési politika helyett érdemes a kifizetési politika kifejezéssel illetni a vállalati pénzügyek e kérdéskörét. E tanulmány azt vizsgálja, hogy a részvény-visszavásárlások értéke mekkora része a teljes tulajdonosi kifizetések értékének, hogyan fogadja és értékeli a piac a részvény-visszavásárlásokat, továbbá feltárja ennek az újszerű kifizetési módnak az elméleti hátterét.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: G35.},
	year = {2024},
	pages = {154-175},
	orcid-numbers = {Szládek, Dániel/0000-0002-9043-2530}
}