@article{MTMT:35646262,
	title = {A gazdasági szerkezetváltozás regionális különbségekre gyakorolt hatásának vizsgálata Kelet-Közép-Európában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35646262},
	author = {Sávai, Marianna and Bodnár, Gábor},
	doi = {10.20311/stat2024.12.hu1198},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {102},
	unique-id = {35646262},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A rendszerváltást követő években a kelet-közép-európai (KKE-) országok számos gazdasági és politikai kihívással szembesültek. A privatizáció dominanciája mellett az 1990-es évek egyértelműenaz átmenet évtizede volt. Az ezredfordulóra a KKE országai termelésben elérték az átmenet előttiszintet, miközben a munkaerőpiac és a gazdasági szektorok szerkezete jelentősen megváltozott.E tanulmány célja, hogy bemutassa a KKE-országok (jelen tanulmányban Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) régióinak gazdaságszerkezeti változásait a2000-es évektől a Covid-válságig. A munka a NUTS 3-as szintű régiók vizsgálatára összpontosít,hogy részletesebben elemezze a regionális felzárkózási folyamatokat, amelyeket eddig főként magasabb aggregáltságú adatokat használó kutatások vizsgáltak. Így kutatási kérdésünk is ehhez kapcsolódik: milyen különbségek és hasonlóságok vannak a NUTS 3-as régiók termelékenységváltozásátleíró folyamatokban? A legtöbb kutatás az uniós átlaghoz viszonyítja a felzárkózási folyamatokat,azonban a mi elemzésünk az országokat az országcsoport átlagához méri, ami új megvilágításba helyezi a felzárkózás kérdését.Az eredmények alapján Kelet-Közép-Európa régióinak termelékenységi adatai jelentős gazdaságibővülést mutatnak az olyan nagyvárosok által fémjelzett központokban, mint Pozsony, Prága vagyVarsó. Mindazonáltal a vidéki és a kevésbé fejlett területek ilyen értelemben vett fejlettsége továbbrais elmarad a fővárosi térségektől. A fejlettebb régiókban a magasabb hozzáadott értéket termelő szektorok fejlődése dominál, a kevésbé fejlettekben az agrár- és ipari ágazatok modernizációja a meghatározó. Az országok közötti egyenlőtlenségek tovább nőnek, mivel a magasabb fejlettséggel bírórégiók gyorsabban alkalmazkodtak az ágazati szerkezetváltáshoz. Az eredmények robusztusságánakellenőrzése érdekében a hatásarány-elemzés mellett szimulált Theil-index-számítást is végzünk.},
	year = {2024},
	pages = {1198-1221}
}

@book{MTMT:34725488,
	title = {Green and Digital Transitions: Global Insights into Sustainable Solutions},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34725488},
	isbn = {9789633069721},
	doi = {10.14232/gtk.gdtgiss.2024},
	editor = {Sávai, Marianna},
	publisher = {University of Szeged, Faculty of Economics and Business Administration},
	unique-id = {34725488},
	year = {2024},
	orcid-numbers = {Sávai, Marianna/0000-0003-3464-1968}
}

@book{MTMT:34557601,
	title = {Fiskális fenntarthatóság és államadósság a visegrádi országokban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34557601},
	isbn = {9789636386948},
	author = {Sávai, Marianna},
	doi = {10.62133/SALDO.QPZG7073},
	publisher = {Saldo},
	unique-id = {34557601},
	abstract = {A fenntarthatóság napjainkban az államháztartásra is hatással van, de mit takar ez pontosan? Milyen tényezők befolyásolják? Mérhető-e, és megfelelnek-e jelenleg az országok ennek az elvárásnak? A könyv panel ökonometria eszközeivel vizsgálva átfogó képet nyújt a visegrádi országok fiskális fenntarthatóságáról és államadósságuk alakulásáról rendszerváltozástól napjainkig. A könyv célja, hogy mind azokat, akik kevéssé járatosak a témában, mind a szakértőket ösztönözze a fejlesztési lehetőségek körében való gondolkodásra.},
	year = {2024},
	orcid-numbers = {Sávai, Marianna/0000-0003-3464-1968}
}

@article{MTMT:33544390,
	title = {Spatial Aspects of the Restructuring of the Hungarian Economy Between 2000 and 2019},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33544390},
	author = {Sávai, Marianna and Bodnár, Gábor and Mozsár, Ferenc and Lengyel, Imre and Szakálné Kanó, Izabella},
	doi = {10.32725/det.2022.020},
	journal-iso = {DETUROPE},
	journal = {DETUROPE: THE CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF REGIONAL DEVELOPMENT AND TOURISM},
	volume = {14},
	unique-id = {33544390},
	issn = {1821-2506},
	abstract = {In the years following the regime change of 1989-90, Hungary faced numerous economic and political
		challenges. Apart from the dominance of privatisation, the ‘90s can definitely be described as a decade of
		transition. The performance of the Hungarian economy had reached the pre-transition level by the turn of
		the millennium, while the labour market and the structure of economic sectors had undergone substantial
		changes. In the present paper, we investigate how stable the developed sectoral structure proved to be in
		the two decades that followed and what territorial specificities the changes were characterised by. Our main
		question is how further structural changes – besides the sectors’ performance (productivity) growth –
		contributed to the changing economic performance of territorial units in the period of 2000-2019.
		In our study, we divide productivity change into a “between-sector” and a “within-sector” element. We
		regard the analysis as a relevant research question in general as well. However, the global financial crisis
		occurring at the “mid-term” of the studied period (2008) represents a special rupture. The analysis
		framework is provided by the counties (NUTS3 regions), we conduct our analysis in this context. It can be
		established that the primary factor of productivity growth is the increase of performance within sector
		groups and not the change in the economic structure of counties. The impact of structural changes is smaller
		in magnitude and may even have a negative value in several cases, i.e., the economic structure of counties
		has shifted from higher-productivity sectors towards those with lower productivity.},
	year = {2022},
	eissn = {1821-2506},
	pages = {15-33},
	orcid-numbers = {Szakálné Kanó, Izabella/0000-0002-4149-1243}
}

@article{MTMT:33106413,
	title = {A magyarországi munkaerőpiac szerkezeti változásának térbeli sajátosságai 2001 és 2016 között},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33106413},
	author = {Szakálné Kanó, Izabella and Sávai, Marianna and Vida, György},
	doi = {10.15196/TS620501},
	journal-iso = {TERÜLETI STATISZTIKA},
	journal = {TERÜLETI STATISZTIKA},
	volume = {62},
	unique-id = {33106413},
	issn = {0018-7828},
	year = {2022},
	eissn = {2064-8251},
	pages = {483-509},
	orcid-numbers = {Szakálné Kanó, Izabella/0000-0002-4149-1243; Vida, György/0000-0003-0526-1384}
}

@inproceedings{MTMT:31813400,
	title = {A visegrádi országok jelenlegi fiskális keretrendszere},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31813400},
	author = {Sávai, Marianna},
	booktitle = {Társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésének kérdései a XXI. században},
	unique-id = {31813400},
	year = {2020},
	pages = {46-60}
}

@inproceedings{MTMT:31130639,
	title = {An Examination of the Debt of the General Government with the Panel Model in the V4},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31130639},
	author = {Sávai, Marianna},
	booktitle = {Global Versus Local Perspectives on Finance and Accounting},
	doi = {10.1007/978-3-030-11851-8_7},
	unique-id = {31130639},
	year = {2019},
	pages = {73-78}
}

@mastersthesis{MTMT:30899126,
	title = {A visegrádi országok fiskális fenntarthatósága. Az államadósságuk alakulása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30899126},
	author = {Sávai, Marianna},
	doi = {10.14232/phd.10312},
	publisher = {SZTE},
	unique-id = {30899126},
	year = {2019}
}

@article{MTMT:30768659,
	title = {A visegrádi országok kormányzati kiadásai és a versenyképesség hosszú távú kapcsolata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30768659},
	author = {Sávai, Marianna},
	doi = {10.20311/stat2019.3.hu0241},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {97},
	unique-id = {30768659},
	issn = {0039-0690},
	abstract = {A nemzetgazdaság versenyképességnek számos belső és külső befolyásoló tényezője lehet. Jelen tanulmány a kormányzati kiadások és a nemzeti versenyképesség közötti hosszú távú kapcsolatot veszi górcső alá. A visegrádi országok kormányzatainak gazdasági ügyekre fordított kiadásai és a GCI (global competitiveness index – globális versenyképességi index), valamint az egy főre jutó nominális munkaerőköltség mint versenyképességi mutató összefüggéseit panel kointegrációs modell segítségével vizsgálja a szerző a 2001 és 2016 közötti időszakra. Megállapítása, hogy míg a nemzeti versenyképességet mérő GCI és a gazdasági ügyekre fordított kiadások között nem, az egy főre jutó nominális munkaerőköltség mutató és a gazdasági ügyekre fordított kiadások között szignifikáns a hosszú távú kapcsolat. A szabadalmak és a kutatók számával bővített modell eredményei alapján a visegrádi országok kormányai a technológia- és tudásintenzív ágazatokat támogatják.},
	year = {2019},
	pages = {241-268}
}

@inbook{MTMT:3367201,
	title = {A draft on theories of fiscal sustainability},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3367201},
	author = {Sávai, Marianna},
	booktitle = {Challenges in national and international economic policies},
	unique-id = {3367201},
	year = {2018},
	pages = {81-93}
}