@article{MTMT:35581098,
	title = {A Nation-Wide Evaluation of Suboptimal Lipid-Lowering Treatment Patterns Among Patients Undergoing Intervention for Acute Coronary Syndrome in Hungary.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35581098},
	author = {Nagy, Gergely György and Márk, László and Gerencser, Andrea and Reiber, Istvan and Kiss, Norbert and Rokszin, György Aurél and Fabian, Ibolya and Csanádi, Zoltán and Karádi, István and Aradi, Dániel and Bajnok, László Zoltán and Paragh, György},
	doi = {10.3390/jcm13216562},
	journal-iso = {J CLIN MED},
	journal = {JOURNAL OF CLINICAL MEDICINE},
	volume = {13},
	unique-id = {35581098},
	abstract = {Background/Objectives: A significant gap exists between guideline recommendations and everyday practice. Stringent treatment is needed for vulnerable patients with acute coronary syndrome (ACS). Methods: Data on the lipid-lowering therapy (LLT), including the adherence, persistence, and mortality of patients undergoing percutaneous coronary intervention or bypass surgery in Hungary in 2018 were followed up and analyzed based on the National Health Insurance Fund database until the end of 2020. Results: A total of 12,997 patients underwent revascularization for ACS in 2018, whose discharge therapy included any LLT, a high- or moderate-intensity statin, or ezetimibe at a proportion of 91%, 75%, 12%, and 4%, respectively. By the end of the observation period, the frequency of ezetimibe administration increased to 11%. Persistence decreased, reaching 50% for all therapeutic regimens by month 16. Patients on moderate statin doses had a significantly higher mortality rate at the end of follow-up than those receiving high-intensity statin with (20% vs. 9%, p < 0.0001) or without (20% vs. 14%, p = 0.00029) ezetimibe. Those taking less potent statin doses had higher rates of comorbidities; for example, a minimum of three comorbidities were present in 39% of patients taking medium statin doses and 23% among those on high-intensity statin therapy (p < 0.0001). Conclusions: LLT persistence decreased during follow-up. The administration of a higher-intensity lipid-lowering regimen was associated with better persistence and adherence, along with more favorable mortality rates. Multimorbidity was associated with the use of lower statin doses. The results suggest that more attention is needed in terms of lipid control of females, elderly people, and individuals with several comorbidities, and emphasis should be placed on improving persistence and increasing the frequency of combined LLT prescriptions.},
	keywords = {persistence; ezetimibe; Statins; acute coronary syndrome; Adherence; Lipid-lowering therapy},
	year = {2024},
	eissn = {2077-0383},
	orcid-numbers = {Karádi, István/0000-0002-8253-2654}
}

@article{MTMT:35503370,
	title = {Optimalizált lipidcsökkentéssel és thrombocytaaggregáció-gátló kezeléssel elérhető potenciális cardiovascularis nyereség akut coronaria szindrómán átesett betegekben – szimulációs elemzés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35503370},
	author = {Márk, László and Gutman, Noémi and Vitrai, József},
	doi = {10.1556/650.2024.33126},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {165},
	unique-id = {35503370},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {Bevezetés: A lipidcsökkentés – a mögötte felhalmozódott klinikai vizsgálati bizonyítékok és az irányelvekben tükröződő jelentős prevenciós szerepe ellenére – sem a betegek, sem az orvosok értékrendjében nem áll az őt megillető helyen, nagy távolság van a gyakorlat és az elvek között. Célkitűzés: A lipidcsökkentő kezelés presztízsének emelése érdekében az LDL-koleszterin csökkentésének potenciális nyereségét összehasonlítottuk az általánosan jobban elfogadott thrombocytaaggregáció-gátló kezelésével. Módszer: A gyulai Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházában 2020. április 1-jétől kezdődően egy éven át akut coronaria szindróma miatt percutan coronariaintervención átesett 531 beteg adatait dolgoztuk fel. Szimulációs vizsgálatot végeztünk, melynek során a nagy klinikai vizsgálatok alapján megbecsültük az optimális lipidcsökkentés és thrombocytaaggregáció-gátlás egy évre vonatkozó cardiovascularis prevenciós hatását. Eredmények: Az akut coronaria szindróma miatt kezelt 531 összes beteg esetében, ha az LDL-koleszterin a felvételkor talált 3,37 mmol/l átlagos szinten maradt volna, az indexesemény után egy év alatt 59 nagy cardiovascularis esemény bekövetkeztével lehetett volna számolni. Ha az LDL-koleszterint az Európai Kardiológusok Társaságának lipidajánlásában igen nagy kockázatú célértéknek megadott 1,4 mmol/l-re csökkentenénk le, akkor az események száma 13-mal, a teoretikus, igen alacsonynak minősíthető, nem célérték 0,5 mmol/l elérésekor pedig 16-tal kevesebb lenne. Az LDL-koleszterin-szint csökkentésével tehát várhatóan elkerülhető lenne 13, illetve 16 nagy cardiovascularis esemény. Ha thrombocytaaggregáció-gátlásra csak aszpirint kapnának a betegek, egy év alatt 14, aszpirin és klopidogrél kombinációval 17, aszpirint és praszugrélt vagy tikagrelort együtt adva 20-20 esemény lenne megelőzhető. Megbeszélés: Az LDL-koleszterin-célértékek elérésének alacsony arányai alapján a lipidcsökkentő kezelés optimalizálásában világszerte jelentős tartalékok vannak. A kardiológiai gyakorlat egyik legsérülékenyebb betegcsoportjában, az akut coronaria szindrómán átesett betegekben a vizsgálat eredményei szerint a lipidcsökkentéssel és a thrombocytaaggregáció-gátlással hasonló mértékű csökkenést lehetne elérni a nagy cardiovascularis események számában. Következtetés: A szimulációs vizsgálat a kétféle beavatkozás összemérhető cardiovascularis hasznát igazolja. Mivel az irányelvekben előírt LDL-koleszterin-célértékek elérési aránya nem megfelelő – amiben az orvosok terápiás tehetetlensége nagy szerepet játszik –, reményeink szerint eredményeink meggyőzik a kollégákat arról, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az optimálisabb lipidcsökkentésre. Orv Hetil. 2024; 165(44): 1746–1752.},
	year = {2024},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {1746-1752},
	orcid-numbers = {Vitrai, József/0000-0001-9267-806X}
}

@article{MTMT:35499116,
	title = {Safety of significant, long-term lipid lowering therapy. Focus on inclisiran, with Braunwald's vision},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35499116},
	author = {Márk, László},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2024.54.2.136},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {54},
	unique-id = {35499116},
	issn = {0133-5596},
	year = {2024},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {136-140}
}

@article{MTMT:35061032,
	title = {The Evaluation of Lipid-Lowering Treatment in Patients with Acute Coronary Syndrome in a Hungarian Invasive Centre in 2015, 2017, and during the COVID-19 Pandemic—The Comparison of the Achieved LDL-Cholesterol Values Calculated with Friedewald and Martin–Hopkins Methods},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35061032},
	author = {Márk, László and Fülöp, Péter and Lőrincz, Hajnalka and Dani, Győző and Tajtiné, Krisztina Fazekas and Thury, Attila and Paragh, György},
	doi = {10.3390/jcm13123398},
	journal-iso = {J CLIN MED},
	journal = {JOURNAL OF CLINICAL MEDICINE},
	volume = {13},
	unique-id = {35061032},
	abstract = {Background/Objectives: Patients with acute coronary syndrome (ACS) represent a vulnerable population. We aimed to investigate serum lipid levels of patients with ACS upon admission and during one year of the COVID-19 pandemic in a rural county hospital, and compared these findings with the data of patients with ACS in 2015 and 2017. The secondary aim of this paper was the comparison of the LDL-C values calculated with the Friedewald and Martin–Hopkins methods. Methods: A retrospective analysis of lipid-lowering data of patients treated with ACS in 2015, 2017 and in a COVID-19 year (1 April 2020–31 March 2021) was performed; the patient’s numbers were 454, 513 and 531, respectively. Results: In the COVID-19 period one year after the index event, only 42% of the patients had lipid values available, while these ratios were 54% and 73% in 2017 and in 2015, respectively. Using the Friedewald formula, in the COVID-19 era the median of LDL cholesterol (LDL-F) was 1.64 (1.09–2.30) mmol/L at six months and 1.60 (1.19–2.27) mmol/L at one year, respectively. These values were 1.92 (1.33–2.27) mmol/L and 1.73 (1.36–2.43) mmol/L using the Martin–Hopkins method (LDL-MH). The LDL-F yielded significantly lower values (15% lower at six months, p = 0.044; and 8% lower at one year, p = 0.014). The LDL-F reached the previous target of 1.8 mmol/L during the COVID-19 pandemic 36% at one year vs. 48% in 2017, and 37% in 2015. The recent target LDL-C level of 1.4 mmol/L was achieved in 22% of cases in the COVID-19 pandemic, 16% in 2015 and 19% in 2017. Conclusions: A significantly lower proportion of patients with ACS had available lipid tests during the COVID-19 pandemic. Besides the lower number of available samples, the proportion of achieved 1.4 mmol/L LDL-C target lipids was stable. More rigorous outpatient care in the follow-up period may help to improve the quality of lipid lowering treatments and subsequent secondary cardiovascular prevention. If direct LDL-C determination is not available, we prefer the LDL calculation with the Martin–Hopkins method.},
	year = {2024},
	eissn = {2077-0383},
	pages = {3398}
}

@article{MTMT:34486941,
	title = {Nagy intenzitású rosuvastatin vagy rosuvastatin/ezetimib kombinációs lipidcsökkentő terápia hatékonysága hypercholesterinaemiás, igen nagy kardiovaszkuláris rizikójú magyar betegekben – a 3T-FIGHT-vizsgálat első eredményei = Efficacy of high-intensity rosuvastatin or rosuvastatin/ezetimibe combined lipid-lowering therapy in Hungarian patients with hypercholesterolemia at very-high cardiovascular risk – the first results of the 3T-FIGHT study},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34486941},
	author = {Reiber, István and Márk, László and Együd, Ferenc Mihály and Mező, Izabella and Császár, Albert},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.6.633},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {34486941},
	issn = {0133-5596},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {633-639}
}

@article{MTMT:34484147,
	title = {A lipidcsökkentő kezelés alakulása a COVID-időszakban a gyulai invazív centrumban akut koronáriaszindrómán átesett betegekben [Assessment of lipid levels and cholesterol lowering treatment in patients with acute coronary syndrome at the invasive center of Gyula during the COVID period]},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34484147},
	author = {Márk, László and Tajtiné Fazekas, Krisztina and Dani, Győző and Ruzsa, János and Thury, Attila},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.3.273},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {34484147},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Bevezetés: Az akut koronáriaszindrómán (ACS) átesett betegek a kardiológia nagy létszámú és egyik legvulnerábilisabb betegcsoportja, akik lipidértékeinek kezelésére a minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb az elérhető nyereség elv alapján nagyon oda kellene figyelnünk. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy miként alakultak az invazív centrumként működő megyei kórházban a COVID-időszak egy éve alatt ACS miatt kezelt betegek lipidértékei az indexesemény utáni, jórészt a járványra eső egy, illetve két évben. Cél volt továbbá az eredmények összehasonlítása ugyanezen centrumban ugyanezen diagnózissal 2015-ben és 2017-ben kezelt betegek egyéves lipidértékeivel történő összehasonlítás. Módszer: A két korábbi felmérésünktől eltérően a kórházi és rendelőintézeti adatbázisokban fellelhető lipideredmények retrospektív gyűjtése történt, terápiára vonatkozó adatokat nem kerestünk. Eredmények: A COVID-19-járvány elején, 2020. április 1.–2021. március 31. közötti egy év alatt 531 beteget kezeltünk ACS miatt, 312 férfit, és 219 nőt. A megyei adatbázisokban 6 hónapos lipideredménye a betegek 35%-ának, egyéves 42%-ának volt. Az arányok fokozatosan és jelentősen csökkentek: 2015-ben 73%-nak és 2017-ben 54%-nak volt lipideredménye. A korábbi vizsgálatainkhoz hasonlóan a Friedewald-képlettel számított LDL-koleszterin (LDL-C) medián és IQ-tartomány fél évnél 1,64 (1,09–2,30), egy évnél 1,60 (1,19–2,27) mmol/l voltak, a napjainkban erre jobban ajánlott Martin–Hopkins-módszerrel pedig 1,92 (1,33–2,27) és 1,73 (1,36–2,43) mmol/l. Utóbbihoz képest a Friedewald-képlet mindkét időpontban szignifikánsan (fél évnél 15%-kal, p=0,044, egy évnél 8%-kal, p=0,014) kisebb értéket adott. A korábbi vizsgálatainkkal összehasonlítva Friedewald szerint számított LDL-C a „régi” 1,8 mmol/l célértéket a COVID-19-járvány alatt kisebb arányban érte el (fél évnél 32%, egy évnél 36%), az 1,4 mmol/l elérése mindkét időpontban 22%-ban valósult meg. Következtetések: A COVID-időszakban ACS miatt kezelt betegek jelentősen kisebb hányadában találtunk lipidvizsgálati eredményt, mint 5 és 7 évvel korábban, továbbá a célértékek elérési aránya is csökkent. Az ACS miatt kezeltek kórházi elbocsájtásakor laborbeutaló adása a következő vizsgálat előtti vérvételre és a fix időpontra való visszahívás, valamint az ezetimib felírhatóságára fordított nagyobb figyelem, illetve a családorvosok fokozottabb bevonása segíthet a lipidcsökkentő kezelés minőségének javításában. Figyelembe véve a Friedewald- és a Martin–Hopkins-módszer szerint számított LDL-C eltéréseit, célszerű lenne a jobban elfogadott utóbbit használni, illetve még jobb lenne, ha szélesebb körben valósulna meg a direkt LDL-meghatározása és biztosítói támogatása.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {273-279}
}

@article{MTMT:34482740,
	title = {A kardiovaszkuláris esemény utáni betegek irányelvek szerinti lipidcsökkentő kezelésének lehetőségei Magyarországon 2023-ban: a fixkombináció prioritása = Possibilities of guideline directed lipid-lowering treatment in patients after a cardiovascular event in Hungary in 2023–2024 – the priority of the fix dose combination},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34482740},
	author = {Márk, László and Nagy, Mária and Papp, Viola and Márk, László},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.5.491},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {34482740},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Lipidológiai alaptétel, hogy minél nagyobb a kardiovaszkuláris kockázat, annál nagyobb nyereség érhető el, ezért lenne nagy jelentősége az akut koronáriaszindrómán (ACS) átesett betegek irányelvek szerinti kezelésének. Ennek ellenére magyarországi vizsgálatok, valamint a multinacionális DaVinci és SANTORINI-tanulmányok is csupán 20% körüli 1,4 mmol/l LDL-koleszterin- (LDL-C) célérték elérést igazoltak. Ennyi lenne a napi gyakorlat során az elérhető maximum? Nyilvánvalóan nem. A svéd infarktusregiszter, a SWEDEHEART eredményei szerint az ACS utáni betegek második követéses vizsgálata során az 1,4 mmol/l célérték elérése 2020-ban 41%, 2021-ben 52%, 2022-ben pedig 56% volt. Ebben a nagy intenzitású statinok adásán kívül annak lehet a legnagyobb szerepe, hogy az ezetimib adása az évek során egyre gyakoribbá vált, 2022-ben meghaladta az 50%-ot. Az ezetimib alkalmazásának fontosságát támasztják alá újabb klinikai vizsgálatok is, valamint egy új szakértői állásfoglalás, amely szerint a statin és ezetimib kombináció már az igen nagy kockázat megállapításakor elsővonalbeli kezelésként elindítandó. A statin és ezetimib fixkombinációs adása 87%-kal javítja az adherenciát a kéttablettás adagoláshoz képest. Kedvezőbb adherencia esetén kevesebb kardiovaszkuláris esemény várható.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {491-496}
}

@article{MTMT:33836293,
	title = {A betegedukáció és az adherencia szerepe a statinterápiában. Fókuszban a lipidológia},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33836293},
	author = {Márk, László},
	journal-iso = {METABOLIZMUS},
	journal = {METABOLIZMUS},
	volume = {21},
	unique-id = {33836293},
	issn = {1589-7311},
	year = {2023},
	pages = {69-71}
}

@article{MTMT:33836290,
	title = {Új amerikai ajánlás a statinok primer prevenciós alkalmazásáról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33836290},
	author = {Márk, László},
	journal-iso = {MD PREVENCIÓ},
	journal = {MEDICAL DIGEST PREVENCIÓ},
	volume = {2},
	unique-id = {33836290},
	issn = {2939-5739},
	year = {2023},
	pages = {23}
}

@article{MTMT:33836286,
	title = {A fibrátok helye a kardiovaszkuláris prevencióban a PROMINENT-tanulmány után},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33836286},
	author = {Márk, László},
	journal-iso = {MD PREVENCIÓ},
	journal = {MEDICAL DIGEST PREVENCIÓ},
	volume = {2},
	unique-id = {33836286},
	issn = {2939-5739},
	year = {2023},
	pages = {7-9}
}