@{MTMT:34858675, title = {Felnőttnevelés – egy felsőoktatási alapképzés hozzáadott értéke}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34858675}, author = {Bacsa-Bán, Anetta and Cserné Adermann, Gizella}, booktitle = {Hatékony és fenntartható tudástranszfer és képességfejlesztés az egyetemeken a digitális transzformáció idején 20. MELLearN Lifelong Learning Konferencia = Effective and Sustainable Knowledge Transfer and Skills-development at Universities in the Age of Digital Transformation 20th Conference of MELLearN - Hungarian Universities’ Lifelong Learning Network}, unique-id = {34858675}, abstract = {Az elmúlt mintegy két évtizedben a felsőoktatási vizsgálatok súlypontja – a demográfiai változások következtében egyre nagyobb számban megjelenő – részidős képzésben tanulmányokat folytató hallgatókra tevődött. A részidős képzésben résztvevő felnőtt tanulókat vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a felsőoktatási intézmények számára nehezen integrálhatóak az eltérő háttérből érkező, különböző mennyiségű és minőségű tapasztalattal, tudással és kompetenciákkal rendelkező hallgatók. A problémák megjelennek a tudásanyag tartalmában, a tanítási módszerek alkalmazásában, az oktatókkal és hallgatótársakkal való kapcsolatban, a kompetenciafejlesztés igényében csakúgy, mint a tanulásszervezésben. A tapasztalatokkal rendelkező, nem hagyományos, általában idősebb korosztályba tartozó hallgatók csoportjainak vizsgálata azonban szükséges ahhoz, hogy a felsőoktatásban folyó munka idomuljon a hallgatók tanulmányi jellemzőihez. Ez történhet a nappali képzésben résztvevő és részidejű hallgatók összehasonlításával, de akár a speciális igényeik felmérésével is (pl. Forray-Kozma 2009, SchuetzeSlowey 2002, Engler 2011). Amikor elindítunk egy új képzést, nagyon fontos a képzés eredményeinek bemutatása. A képzés eredményeit, a hozzáadott értéket saját vizsgálatunkban a személyiség változásában, a kkk-kban megfogalmazott képzési célhoz való közeledésként értelmeztük. 2023-ban a Mellearn konferencián bemutattuk ennek a vizsgálatnak az első fázisát, amit a 2021-ben intézményünkben induló, és elsőként belépő szakoktató szak hallgatói csoportjában végeztünk Seligman-féle erősség teszttel. azzal a céllal, hogy láthatóvá tegyük a csoport egyes jellemzőit, és információt kapjunk arról is, hogy milyen jellemzőik fejlesztését várják a képzéstől (Cserné Adermann Gizella – Bacsa-Bán Anetta: Érezd jól magad nálunk, ha felnőttként belefogtál! Szakmai oktatók képzése a Dunaújvárosi Egyetemen pozitív pedagógiai/andragógiai nézőpontból). Ez a csoport jelen pillanatban az utolsó félévét tölti az intézményben, így fontosnak tartottuk feltárni, hogy saját fejlődésüket melyik területen, milyen színvonalúnak tartották. A vizsgálat nem az elsajátított tudás mennyiségére, hanem a személyiség – a hallgatók által érzékelt – fejlődésére vonatkozott. Statisztikai módszerekkel összehasonlítottuk a képzés kezdetén és végén a hallgatók önértékelését. Eredményeink azt is mutatják, hogy a felnőttek nevelése – amennyiben a nevelést a személyiség céltudatos fejlesztéseként értelmezzük – az oktatásuk és a képzésük mellett érzékelhető eredményeket hozott. Bemutatjuk prezentációnkban, hogy a hallgatók saját erősségeinek változása tükrözi-e a képzés és kimeneti követelményeknek való megfelelést; pozitív válasz esetén ezt is a képzés egyik eredményének tekinthetjük. Over the past two decades or so, the focus of higher education studies has shifted to part-time students, who are increasingly appearing in large numbers as a result of demographic changes. In the case of adult learners in part-time education, higher education institutions are finding it difficult to integrate students from different backgrounds, with different amounts and qualities of experience, knowledge and competences. Problems are reflected in the content of the knowledge content, the use of teaching methods, the relationship with lecturers and peers, the need for competence development, and the organisation of learning. However, the study of non-traditional groups of students with experience, usually of an older age group, is necessary to adapt the work in higher education to the learning characteristics of students. This can be done by comparing full-time and part-time students, or even by assessing their specific needs (e.g. Forray-Kozma 2009, SchuetzeSlowey 2002, Engler 2011). When launching a new training programme, it is very important to present the results of the training. In our own study, we interpreted training outcomes, the added value, in terms of the change in personality, the convergence towards the training goal as formulated in the training outcome requirements. In 2023, we presented the first phase of this study at the Mellearn conference, which was conducted on a group of students of the first entering vocational teacher training course starting in 2021 at our institution, using the Seligman strengths test. The aim was to visualize the characteristics of the group and to get information about the characteristics they expect to develop from the training (Cserné Adermann Gizella – Bacsa-Bán Anetta. This group is currently in their last semester at the institution, so it was important to find out what areas of their own development they considered to be of what quality. The analysis did not concern the amount of knowledge acquired, but the development of personality as perceived by the students. Statistical methods were used to compare the students' self-assessment at the beginning and at the end of the training. Our results also show that the education of adults, if we understand education as the purposeful development of personality, has produced tangible results in addition to their education and training. We will show in our presentation whether changes in students' own strengths reflect their compliance with training and outcome requirements; if the answer is positive, this can also be considered as an outcome of training.}, year = {2024}, pages = {52-53}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426} } @misc{MTMT:34857897, title = {Felnőttnevelés – egy felsőoktatási alapképzés hozzáadott értéke}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34857897}, author = {Bacsa-Bán, Anetta and Cserné Adermann, Gizella}, unique-id = {34857897}, year = {2024}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426} } @inbook{MTMT:34778412, title = {Érezd jól magad nálunk, ha felnőttként belefogtál! Szakmai oktatók képzése a Dunaújvárosi Egyetemen pozitív pedagógiai/andragógiai nézőpontból}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34778412}, author = {Cserné Adermann, Gizella and Bacsa-Bán, Anetta}, booktitle = {Felsőoktatási Lifelong Learning a képesség-fejlesztés, a kultúraközvetítés és fenntarthatóság tükrében: A hatékony és innovatív tudástranszferek lokális/regionális és globális trendjei}, unique-id = {34778412}, year = {2024}, pages = {145-165}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426} } @article{MTMT:34723405, title = {A pedagógusképzés alternatív útjai, egy civil szerveződés jó példája}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34723405}, author = {Bacsa-Bán, Anetta and Cserné Pekkel, Márta}, journal-iso = {CIVIL SZLE}, journal = {CIVIL SZEMLE}, volume = {20}, unique-id = {34723405}, issn = {1786-3341}, abstract = {A világ számos országában tapasztalható a pedagógushiány, melyet a pedagógus társadalom elöregedése mellett a pedagógusképzésbe való alacsony számú jelentkező, a képzésbeli lemorzsolódás és végül a pályára lépők tendenciózusan csökkenő száma okoz. A pedagógusképzés kitüntetett szerepét vizsgálva éppen ezen okokból is nagy lehetőség rejlik a hagyományos tanárképzési modellek mellett az úgynevezett alternatív képzési utakon való pályára lépés lehetőségében. Egy ilyen pedagógus utánpótlási forrásként jelenik meg az a kontinenseket átszövő civil szerveződés, amelyet a Teach For All képvisel. E szervezet tanárképzési szerepét járja körül a tanulmány, felvillantva más alternatív pedagógusképzési utakat is. Many countries around the world are experiencing a shortage of teachers, caused by an ageing teacher population, low enrolment in teacher training, drop-outs and a declining number of entrants. For these reasons too, when considering the prominent role of teacher training, there is great potential for so-called alternative pathways to teacher training, in addition to traditional teacher training models. One such source of teacher supply is the cross-continental NGO network represented by Teach For All. The role of this organisation in teacher training is explored, highlighting other alternative teacher training pathways.}, keywords = {Teacher training; pedagógusképzés; teachers'training; teachers' training; pedagógushiány}, year = {2023}, eissn = {1786-3341}, pages = {123-137}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426} } @article{MTMT:34557796, title = {Duális identitás. Belépő a szakoktató képzésbe}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34557796}, author = {Bacsa-Bán, Anetta}, journal-iso = {Szakképzés-Pedagógiai Tudományos Közlemények}, journal = {Szakképzés-Pedagógiai Tudományos Közlemények}, volume = {2023}, unique-id = {34557796}, issn = {2786-1856}, year = {2023}, pages = {33-43}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426} } @article{MTMT:34518270, title = {„Színezd újra!„ – Szakoktató szak újra a Dunaújvárosi Egyetemen}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34518270}, author = {Bacsa-Bán, Anetta}, journal-iso = {DUNAKAVICS}, journal = {DUNAKAVICS}, volume = {11}, unique-id = {34518270}, issn = {2064-5007}, abstract = {A szakoktató képzés a Bologna-folyamat egyik vesztese volt, hiszen a műszaki képzési területhez csatlakozott a pedagógus képzési terület helyett. Ez az elköteleződés a szak szakmai tartalmának kialakításában is megmutatkozott, a szak arányaiban főként a műszaki BSc területekhez sorolódott elsősorban és csak másodsorban szolgálta a műszaki pedagógusképzés igényeit. Mindez azt eredményezte, hogy 2007–2021 között valamennyi képzőhelyen alig jelentkeztek erre a képzési formára, leginkább azért, mert az alapozó tárgyak komoly akadályt jelentettek a jelölteknek és igen nagy fokú volt a lemorzsolódás. A műszaki szakoktató képzés zsákutcáját és beiskolázási sikertelenségét látva, több javaslat született a képzés típusának, szakterületi besorolásának megváltoztatására, ennek egyik reményteli lehetősége a Szakoktató BA képzés, amely 2020-ban, a szakmaipedagógus-képzők lobbijának hatására körvonalazódott és öltött testet a szakmai tanárképző intézetek összefogásának nyomán. A szakoktató alapképzési szak a pedagógusképzési területre került, ezáltal új lehetőségek nyíltak a szak és a szakot indító intézmények számára. Az írás ennek mentén kívánja feltárni a szakoktató szakban rejlő perspektívákat.}, keywords = {szakképzés; oktatáspolitika; szakoktató képzés}, year = {2023}, pages = {75-82}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426} } @inproceedings{MTMT:34407839, title = {Distance learning – from a sufficient distance}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34407839}, author = {Bacsa-Bán, Anetta}, booktitle = {2023 IEEE 6th International Conference and Workshop Óbuda on Electrical and Power Engineering (CANDO-EPE)}, doi = {10.1109/CANDO-EPE60507.2023.10417980}, unique-id = {34407839}, abstract = {The purpose of this study is to examine the strengths, weaknesses, opportunities, and threats of distance learning in higher education, looking back with sufficient insight in relation to the time since COVID-19, using a SWOT analysis. The SWOT analysis not only identified the strengths of distance education, which we can build on, but also determined the weaknesses that can be overcome to build efficient and effective distance education models, in which we can transform threats into opportunities.}, keywords = {Distance learning; Higher education; HIGHER-EDUCATION; Distance-learning; distance learning (DL); SWOT-analysis}, year = {2023}, pages = {281-286}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426} } @article{MTMT:34395450, title = {Pedagógushiány és pedagógusképzés}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34395450}, author = {Bacsa-Bán, Anetta}, journal-iso = {CIVIL SZLE}, journal = {CIVIL SZEMLE}, volume = {20}, unique-id = {34395450}, issn = {1786-3341}, abstract = {A világ számos országa pedagógushiánnyal küzd, a pedagógus társadalom elöregedése, a pedagógusképzésbe belépők alacsony száma, majd azt követően pályára lépők csökkenő tendenciái árnyékként leselkednek az oktatási rendszerekre. A pedagógushiány 3 fő problémája: a pálya alacsony presztízse és ennek nyomán való taszító hatása, azaz nem választása. Az alacsony bérek és a növekvő munkaterhek nem csak Magyarországon jelenlévő problémák. Ugyanakkor a felelősség a jövő nemzedék oktatásért mindenhol arra készteti az oktatáspolitikusokat, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a helyzet kapcsán és jelöljék ki a lehetséges irányokat és megoldási utakat. A tanulmány a probléma elméleti megközelítését adja és adatokkal igyekszik alátámasztani a probléma fontosságát és hangsúlyait.}, keywords = {pedagógusképzés; pedagóguspálya}, year = {2023}, eissn = {1786-3341}, pages = {107-126}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426} } @misc{MTMT:34299230, title = {A sikeres hallgatói léthez milyen út vezet?}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34299230}, author = {Bacsa-Bán, Anetta and András, István and Balázs, László and Molnár (Rajcsányi-), Mónika}, unique-id = {34299230}, year = {2023}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426; Balázs, László/0000-0001-9784-4768} } @{MTMT:34298726, title = {A sikeres hallgatói léthez milyen út vezet?}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34298726}, author = {Bacsa-Bán, Anetta and András, István and Balázs, László and Molnár (Rajcsányi-), Mónika}, booktitle = {A szakképzés-fejlesztés és szakmai pedagógusképzés összefüggései XI. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia}, unique-id = {34298726}, abstract = {A felsőoktatásban bekövetkezett változások maguk után vonták a tanulmányi sikeresség mérésének megváltoztatását is. A felsőoktatási intézményekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a hallgatók készségeinek felmérése és az erre alapozott készségfejlesztés. A hazai felsőoktatásban csak próbálkozások vannak a hallgatók mérésére, nincsen egységesen használt mérőeszköz. Ezért a hallgatói sikeresség elősegítésében fontosnak tarjuk a kompetenciák felmérését és a mérések alapján a célzott fejlesztést. Az előadás keretében bemutatni kívánt vizsgálat kettős célt követ: egyrészt olyan mérőeszköz fejlesztését tűztük ki célul, mellyel megbízható képet kapunk a bejövő hallgatók kompetenciájáról, másrészt a mérések eredményei alapján a hallgatók fejlesztése a hosszú távú cél, s a felsőoktatási lemorzsolódások megakadályozása, de annak veszélyének előrejelzése mindenképpen. Mindezt egy modellváltó, alapvetően műszaki felsőoktatási profilú vidéki egyetem hallgatói körében vizsgáltuk, s tettünk kísérletet az eredmények értelmezése mentén a hallgatók egyetemi életútjának támogatására. Hiszen a felsőoktatási expanzió és a felvételi rendszerének fenntartói, intézményi kézbe adásával az eddigiek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az oktatói-fejlesztői munka is, ismerve, hogy a felsőoktatásba belépő, különböző képességekkel rendelkező diákoknak sokszor általános képességfejlesztést is kell(ene) biztosítani a sikeres egyetemi életúthoz. A hallgatói életút változatossága, a megváltozott hallgatói populáció, a tudás megszerzésének új módjai magukkal vonták a tanulási sikeresség mérésének változását is. A tanulási sikeresség mérési kritériumait a tanulmányok, képzés jellege, a munkaerőpiac igényei, a későbbi fejlődés lehetőségei jelölik ki. Mindezek nyomán fejlesztő szemléletű képzési profilkorrekció, amelynek részét kell, hogy képezze a hallgatók eredménye, amelyre rá kell építeni egy egységes fejlesztő programot. A felsőoktatás tömegesedésével új utakat kell találni a minőség fejlesztésére és biztosítására. Ennek egy lehetősége az általunk felvázolt mérés s az eredményekre épülő tanulási képességfejlesztés.}, year = {2023}, pages = {17}, orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426; Balázs, László/0000-0001-9784-4768} }