@article{MTMT:30683715,
	title = {A Four-Factor Model of Work Addiction: The Development of the Work Addiction Risk Test Revised},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30683715},
	author = {Urbán, Róbert and Kun, Bernadette and Mózes, Tamás and Soltész, Péter and Paksi, Borbála and Farkas, Judit and Kökönyei, Gyöngyi and Orosz, Gábor and Maráz, Anikó and Felvinczi, Katalin and Griffiths, Mark D. and Demetrovics, Zsolt},
	doi = {10.1159/000499672},
	journal-iso = {EUR ADDICT RES},
	journal = {EUROPEAN ADDICTION RESEARCH},
	volume = {25},
	unique-id = {30683715},
	issn = {1022-6877},
	year = {2019},
	eissn = {1421-9891},
	pages = {145-160},
	orcid-numbers = {Urbán, Róbert/0000-0002-2058-5937; Kun, Bernadette/0000-0003-1609-2977; Paksi, Borbála/0000-0002-3616-2867; Farkas, Judit/0000-0002-2450-0355; Kökönyei, Gyöngyi/0000-0001-6750-2644; Orosz, Gábor/0000-0001-5883-6861; Felvinczi, Katalin/0000-0003-1813-7227; Demetrovics, Zsolt/0000-0001-5604-7551}
}

@article{MTMT:3400868,
	title = {Ego centered social network and relationship quality: linking attachment security and relational models to network structure},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3400868},
	author = {Berán, Eszter and Pléh, Csaba and Soltész, Péter and Rácz, Anna and Péter, Kardos and Czobor, Pál and Unoka, Zsolt},
	doi = {10.1016/j.socnet.2018.07.002},
	journal-iso = {SOC NETWORKS},
	journal = {SOCIAL NETWORKS},
	volume = {55},
	unique-id = {3400868},
	issn = {0378-8733},
	abstract = {According to Dunbar’s social brain hypothesis, brain capacity puts a limit on the size of social network in
		humans. At the same time, emotional-cognitive systems such as attachment and different relational models
		(Fiske, 1991) may also act as driving forces behind network structure underlying relationship quality of the
		various ego-centered layers. The aim of our study was to examine how these cognitive systems may contribute to
		network organization.
		We examined the two inner layers of the ego-network in 274 volunteers, the support and sympathy groups, as
		well as close family members in comparison to friends within the support group, in terms of attachment security
		and underlying relational models},
	year = {2018},
	eissn = {1879-2111},
	pages = {189-201},
	orcid-numbers = {Rácz, Anna/0000-0001-8203-6813; Péter, Kardos/0000-0001-8857-4102; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006; Unoka, Zsolt/0000-0003-0103-5064}
}

@article{MTMT:3400606,
	title = {Your mobile phone indeed means your social network: Priming mobile phone activates relationship related concepts},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3400606},
	author = {Kardos, Peter and Unoka, Zsolt and Pléh, Csaba and Soltész, Péter},
	doi = {10.1016/j.chb.2018.06.027},
	journal-iso = {COMPUT HUM BEHAV},
	journal = {COMPUTERS IN HUMAN BEHAVIOR},
	volume = {88},
	unique-id = {3400606},
	issn = {0747-5632},
	year = {2018},
	eissn = {1873-7692},
	pages = {84-88},
	orcid-numbers = {Unoka, Zsolt/0000-0003-0103-5064}
}

@article{MTMT:3216989,
	title = {Posterior–Anterior Brain Maturation Reflected in Perceptual, Motor and Cognitive Performance},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3216989},
	author = {Gerván, Patrícia and Soltész, Péter and Rosta-Filep, Orsolya and Berencsi, Andrea and Kovács, Ilona},
	doi = {10.3389/fpsyg.2017.00674},
	journal-iso = {FRONT PSYCHOL},
	journal = {FRONTIERS IN PSYCHOLOGY},
	volume = {8},
	unique-id = {3216989},
	issn = {1664-1078},
	year = {2017},
	eissn = {1664-1078},
	orcid-numbers = {Berencsi, Andrea/0000-0002-2330-7895}
}

@article{MTMT:3216477,
	title = {Az ego-központú szociális háló és a kötődési stílus összefüggése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3216477},
	author = {Berán, Eszter and Unoka, Zsolt and Soltész, Péter and Rácz, Anna and Kardos, Péter and Pléh, Csaba},
	doi = {10.1556/0016.2017.72.1.4},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {72},
	unique-id = {3216477},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Háttér: Dunbar társas agy hipotézise szerint az emberi intelligencia és beszédképesség az evolúció során
		elsősorban azért fejlődött ki olyan magas szinten, hogy az egyén átlássa és kezelni tudja a mintegy 150 főt
		magában foglaló csoportokban kialakuló bonyolult kapcsolati rendszereket. Kutatásunkban azt vizsgáltuk,
		hogy a nagy csoporton belüli, szoros kapcsolatokból álló kisebb csoportok mérete összefüggésben áll-e a személy
		kötődési stílusával. Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vonás jellegű kötődési stílus hogyan
		függ össze a szociális hálóban található személyek – alterek – iránti kötődéssel, valamint arra, hogy az
		ego-nak az egyes altertípusokhoz való kötődésében találhatók-e eltérések.
		Módszerek: Vizsgálatunkat egy 200 személyt magában foglaló mintán végeztük, akik online töltötték ki
		kérdőívünket. A kapcsolati háló feltérképezéséhez megkértük a résztvevőket, hogy soroljanak fel minden olyan
		személyt, akivel személyes kapcsolatban voltak az elmúlt hónapban. Ezután az egyes kapcsolatok értékelését
		kértük különféle dimenziók mentén, például hogy milyen gyakran találkoznak személyesen, érzelmileg menynyire
		állnak közel egymáshoz, és hogy hogyan értékelik kapcsolatuk kötődési jellemzőit. Ezenkívül a személyek
		saját magukra vonatkozóan is kitöltötték az ECR-R kérdőívet.
		Eredmények: Szignifikáns pozitív kapcsolatot találtunk az ECR-R szorongást mérő alskáláján elért pontszám
		és a szimpátiacsoport mérete között. Az ECR-R két alskálája szignifikáns kapcsolatban van az összalteren
		mért ego-alter kötődési stílusokkal: minél alacsonyabb az ECR-R szorongás és elkerülés alskáláján elért
		érték, annál magasabb az ego-alter szinten mért, az egyes alterekhez való biztonságos kötődés, és annál alacsonyabb
		a bizonytalan kötődés értéke. Az ego-szinten mért és az ego-alter szinten mért kötődés összefüggései
		altertípusonként vizsgálva eltérést mutatnak.
		Következtetések: A kötődési kapcsolat biztonságossága összefüggést mutat a kapcsolati háló szerkezetével,
		és annak méretével is, s mint ilyen fontos jellemzője lehet a kapcsolati háló szerveződésében megfi gyelhető egyéni
		különbségeknek. Az általános, vonás jellegű kötődési stílus eltérő módon határozza meg a szociális háló
		egyes kapcsolati típusába tartozó személyekhez való kötődést. Az egyes altertípusokhoz fűződő eltérő kötődés
		arra utal, hogy a vizsgált személyek több, eltérő kötődési modellt használnak különböző személyes kapcsolataik
		értékelésekor, ami felnőttek körében megkérdőjelezi a monotropikus modell érvényességét.},
	year = {2017},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {47-68},
	orcid-numbers = {Unoka, Zsolt/0000-0003-0103-5064; Rácz, Anna/0000-0001-8203-6813}
}

@article{MTMT:3207419,
	title = {Empathic people have more friends: Empathic abilities predict social network size and position in social network predicts empathic efforts},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3207419},
	author = {Kardos, P and Leidner, B and Pléh, Csaba and Soltész, Péter and Unoka, Zsolt},
	doi = {10.1016/j.socnet.2017.01.004},
	journal-iso = {SOC NETWORKS},
	journal = {SOCIAL NETWORKS},
	volume = {50},
	unique-id = {3207419},
	issn = {0378-8733},
	year = {2017},
	eissn = {1879-2111},
	pages = {1-5},
	orcid-numbers = {Unoka, Zsolt/0000-0003-0103-5064}
}

@article{MTMT:26441298,
	title = {A papírról és képernyőről való olvasás és a talpas, illetve talpatlan betűtípusok hatása az elsajátításra},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/26441298},
	author = {Prantner, Csilla and Soltész, Péter and Jakub, Ádám},
	doi = {10.1556/0016.2016.71.1.5},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {71},
	unique-id = {26441298},
	issn = {0025-0279},
	year = {2016},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {91-108}
}

@{MTMT:3113390,
	title = {A jóllét és kapcsolati hálózataink összefüggései},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3113390},
	author = {Soltész, Péter and Dorner, László and Kardos, Péter},
	booktitle = {Hány barátod is van?},
	unique-id = {3113390},
	year = {2016},
	pages = {157-188}
}

@inbook{MTMT:3082975,
	title = {A papírról és képernyőről való olvasás és a talpas, illetve talpatlan betűtípusok hatása az elsajátításra},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3082975},
	author = {Prantner, Csilla and Soltész, Péter and Jakub, Ádám},
	booktitle = {Információs eszközök és tanulás a kognitív pszichológiai kutatásokban},
	doi = {10.1556/0016.2016.71.1.5},
	unique-id = {3082975},
	year = {2016},
	pages = {91-108}
}

@article{MTMT:3060693,
	title = {IKT-használat 10–18 éveseknél - Egy IKT-eszközhasználati kérdőív bemutatása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3060693},
	author = {Dorner, László and Hatvani, Andrea and Taskó, Tünde Anna and Soltész, Péter and Estefánné Varga, Magdolna and Dávid, Mária},
	doi = {10.1556/0016.2016.71.1.2},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {71},
	unique-id = {3060693},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az 
		infokommunikációs technológiák terjedése
		teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár 
		tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról.
		Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció 
		tagjaira, akik a korábbi generációkhoz
		képest már igen korán találkoznak a digitális 
		technológiákkal, életük szerves részévé válik. 
		Tanulmányunkban
		arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az 
		IKT-eszközök használata
		a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja 
		feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó
		(„millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között 
		különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati
		szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően 
		ugyanis kora gyerekkorukban
		még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is 
		eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a
		téren a gyors technológiai változások következtében.
		Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti 
		vizsgálatunkban 492 fős iskolás
		mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) 
		vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat.
		A vizsgálat egri és Eger környéki általános és 
		középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában
		kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). 
		Kutatócsoportunk által kifejlesztett online
		IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet 
		tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és
		zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, 
		ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos
		feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi 
		ki célul.},
	year = {2016},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {25-56}
}