@{MTMT:34133764,
	title = {Korábban szántóként használt, valamint fásszárú növényzettel borított halmok spontán gyepesedésének vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34133764},
	author = {Tóth, Csaba Albert},
	booktitle = {Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Gyepek fenntartása és helyreállítása kurgánokon},
	unique-id = {34133764},
	year = {2023},
	pages = {115-120}
}

@article{MTMT:34064560,
	title = {Contribution of cultural heritage values to steppe conservation on ancient burial mounds of Eurasia},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34064560},
	author = {Deák, Balázs and Bede, Ádám and Rádai, Zoltán and Dembicz, Iwona and Apostolova, Iva and Batáry, Péter and Gallé, Róbert and Tóth, Csaba Albert and Dózsai, József and Moysiyenko, Ivan I. and Sudnik‐Wójcikowska, Barbara and Zachwatowicz, Maria and Nekhrizov, Georgi and Lisetskii, Fedor N. and Buryak, Zhanna A. and Kis, Szabolcs and Borza, Sándor and Godó, Laura and Bragina, Tatyana M. and Smelansky, Ilya and Molnár, Ábel Péter and Bán, Miklós and Báthori, Ferenc and Árgay, Zoltán and Dani, János and Kiss, Réka and Valkó, Orsolya},
	doi = {10.1111/cobi.14148},
	journal-iso = {CONSERV BIOL},
	journal = {CONSERVATION BIOLOGY},
	volume = {37},
	unique-id = {34064560},
	issn = {0888-8892},
	year = {2023},
	eissn = {1523-1739},
	orcid-numbers = {Deák, Balázs/0000-0001-6938-1997; Bede, Ádám/0000-0001-7768-439X; Rádai, Zoltán/0000-0001-7011-5055; Batáry, Péter/0000-0002-1017-6996; Gallé, Róbert/0000-0002-5516-8623; Zachwatowicz, Maria/0000-0001-7651-2211; Godó, Laura/0000-0001-8752-7996; Bán, Miklós/0000-0002-6275-7928; Kiss, Réka/0000-0001-7832-5751; Valkó, Orsolya/0000-0001-7919-6293}
}

@misc{MTMT:33721614,
	title = {Kurgans in the Debrecen Area (NE-Hungary)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33721614},
	author = {Dani, János and Tóth, Csaba Albert and Czirbik-Gulyás, Tímea},
	publisher = {EAA},
	unique-id = {33721614},
	year = {2022}
}

@article{MTMT:33072474,
	title = {Zsolcai-halmok földtudományi vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33072474},
	author = {Tóth, Csaba Albert and Pethe, Mihály and Prónay, Zsolt and McIntosh, Richard William and Novák, Tibor József and Molnár, Mihály},
	doi = {10.56617/tl.3150},
	journal-iso = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / J LANDSCAPE ECOL},
	journal = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY},
	volume = {20},
	unique-id = {33072474},
	issn = {1589-4673},
	abstract = {Az Alföld északi részén, a Sajó ármentes teraszán emelkedő, 6 méter magas, régészetileg feltáratlan kettős halom vizsgálata volt a célunk, mivel korábban szinte semmilyen kutatás nem zajlott e halmokkal kapcsolatban. Ha egyenként vizsgáljuk e halmokat, akkor a közepes, átlagos méretű hazai halmok csoportjába tartoznak. Az viszont már egyáltalán nem tekinthető magyarországi viszonylatban átlagosnak, hogy két, tájképileg és növénytakaróját tekintve kiemelkedően értékes, szorosan egymás mellé épült prehisztorikus halom mai napig fennmaradt egy intenzíven átalakított kultúrtájban. A rétegtani és kőzettani elemzések alapján a Zsolcai-halmok fő építőanyaga a közeli Bükkből származó mészkő, a Szerencsi-dombságból bányászott riolittufa, a halmok lábánál kitermelt termőtalaj és talajjal kevert sárgásbarna pleisztocén löszös üledék. Mindkét halmot fél méternél nem mélyebb, gyűrűszerű mélyedés vesz körbe jelenleg, amelyek eredetileg közel három méter mély, talajvízzel töltött árkok lehettek. Ezekből termelhették ki a halomtestek magasításához szükséges építőanyagot. Az eltemetett paleotalajok radiokarbon kora alapján (cal BC 950–404 és cal BC 879–542) kijelenthető, hogy a két halom az i.e. 9-6. században épülhetett szinte teljesen egyidőben. A geoelektromos, radiokarbon és kőzettani vizsgálatok alapján épített sírkamrával rendelkező szkíta kurgánnak határoztuk meg a kettős halmot. A mágneses anomália mérések szerint a halmoktól északra elterülő sík térszínen több szarmata körárkos sírt azonosítottunk. Mindez azt bizonyítja, hogy a Zsolcai-halmok az időszámításunk utáni 4. évszázadban is fontos kultikus, szakrális helyszínek voltak.},
	keywords = {PALEOSOLS; kurgan; Habitat islands; talaj-és kőzetelemzés; geofizikai vizsgálatok; radiokarbon kormeghatározás; eltemetett talajok; élőhelyszigetek; soil and petrological analyses; geophysical analyses; radiocarbon age determination},
	year = {2022},
	pages = {63-89},
	orcid-numbers = {Novák, Tibor József/0000-0002-5514-9035}
}

@book{MTMT:32469143,
	title = {A biológia szakkörtől a világhírnévig},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32469143},
	isbn = {9786158131728},
	author = {Tóth, Albert and Tóth, Csaba Albert},
	publisher = {Alföldkutatásért Alapítvány},
	unique-id = {32469143},
	year = {2021}
}

@article{MTMT:31799684,
	title = {Eurázsiai Kurgán Adatbázis – Új nemzetközi adatbázis a kunhalmok védelméért},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31799684},
	author = {Deák, Balázs and Bede, Ádám and Tóth, Csaba Albert and Valkó, Orsolya and Lisetskii, Fedor and Buryak, Zhana and Bragina, Tatyana M and Apostolova, Iva and Bán, Miklós and Báthori, Ferenc},
	doi = {10.56617/tl.3488},
	journal-iso = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / J LANDSCAPE ECOL},
	journal = {TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY},
	volume = {18},
	unique-id = {31799684},
	issn = {1589-4673},
	abstract = {Az eurázsiai sztyeppék kiemelkedő szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, azonban az elmúlt századokban tapasztalható élőhelypusztulás következtében sok esetben csak kis kiterjedésű refúgiumokban maradtak fent. Ilyen refúgiumok az ősi sztyeppi temetkezési halmok (halomsírok, más néven kurgánok), melyek nem csupán kulturális és történelmi, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségűek. Nagy számuk (megközelítőleg fél millió halom található Eurázsiában) és természetvédelmi jelentőségük ellenére a halmok  előfordulásáról és természetvédelmi helyzetéről Eurázsia jelentős részén nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. A probléma megoldása érdekében létrehoztunk egy nyilvános, mindenki által elérhető nemzetközi adatbázist, mely lehetővé teszi a halmokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és lekérdezését. Az adatbázis jelenleg 2645 rekordot tartalmaz; ebből 563 lokalitásokat jelöl és 2082 rekord nyújt részletes információt a halmokról. Az adatbázisban gyűjtött információk: lokalitás, fotódokumentáció, kulturális értékek, valamint a természetvédelmi szempontból fontos tényezők (például a földhasználat típusa, veszélyeztető tényezők, fásszárú fajok jelenléte). Az adatbázis átlátható, nyilvános és könnyen használható forrást biztosít a füves élőhelyekkel foglalkozó természetvédelmi  szakemberek és kutatók számára, de a nagyközönség és a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó civil szervezetek érdeklődésére is számot tarthat. Célunk egy nemzetközi szintű összefogás kezdeményezése, amely az adatok szisztematikus gyűjtése által képes átfogó képet adni Eurázsia halmainak természetvédelmi és kulturális  értékeiről.   
		Eurasian steppes have an outstanding role in conserving grassland biodiversity. However, due to the large-scale landscape transformation during the past centuries in many regions stands of dry grassland habitats have been conserved only in the form of small terrestrial habitat islands. Such habitat islands are often present on the ancient burial mounds, the so-called kurgans. Kurgans have an outstanding cultural and historical value, and also important objects for nature conservation. Despite their large numbers (there are approximately half-million kurgans in Eurasia) and important conservation role information regarding their locality, distribution and conservation status are still lacking. To provide a solution to this problem we established an open, freely accessible international database, which supports the collection and cataloguing of the data about kurgans. At present, the database contains 2645 records of which 563 provide information on the locality of the kurgans, and 2082 records provide detailed attributes of the kurgans involving locality, photo documentation, conservational and cultural values, and other factors such as land-use type, threatening factors, presence of woody species. The database provides an easy-to-use data-source to conservationists, researchers and also to the whole society involving the civil sector. We aim to initiate international cooperation, which allows a systematic data collection and provides a comprehensive report on the up-to-date conservational and cultural values of the Eurasian kurgans.},
	keywords = {Biodiversity; cultural heritage; steppe; Természetvédelem; kulturális örökség; Biodiverzitás; Dry grassland; habitat island; Nature protection; élőhelysziget; szárazgyep; sztyepp},
	year = {2020},
	pages = {97-111},
	orcid-numbers = {Deák, Balázs/0000-0001-6938-1997; Bede, Ádám/0000-0001-7768-439X; Valkó, Orsolya/0000-0001-7919-6293; Bán, Miklós/0000-0002-6275-7928}
}

@inbook{MTMT:31338722,
	title = {Talajtani és növénytani változások szántóföldi művelésből kivont és erdőmentesített halmokon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31338722},
	author = {Tóth, Csaba Albert and Botos, Ágnes and Novák, Tibor József},
	booktitle = {Legújabb eredmények a kunhalmok védelmében},
	unique-id = {31338722},
	year = {2020},
	pages = {40-59},
	orcid-numbers = {Novák, Tibor József/0000-0002-5514-9035}
}

@article{MTMT:31334723,
	title = {Legacies of past land use challenge grassland recovery – An example from dry grasslands on ancient burial mounds},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31334723},
	author = {Deák, Balázs and Valkó, Orsolya and Tóth, Csaba Albert and Botos, Ágnes and Novák, Tibor József},
	doi = {10.3897/natureconservation.39.52798},
	journal-iso = {NAT CONSERV},
	journal = {NATURE CONSERVATION-BULGARIA},
	volume = {39},
	unique-id = {31334723},
	issn = {1314-6947},
	abstract = {Due to large-scale agricultural intensification, grasslands are often restricted to habitat islands in human-transformed landscapes. There are approximately half a million ancient burial mounds built by nomadic steppic tribes in the Eurasian steppe and forest steppe zones, which act as habitat islands for dry grassland vegetation. Land use intensification, such as arable farming and afforestation by non-native woody species are amongst the major threats for Eurasian dry grasslands, including grasslands on mounds. After the launch of the Good Agricultural and Environmental Condition framework of the European Union, in Hungary there is a tendency for ceasing crop production and cutting non-native woody plantations, in order to conserve these unique landmarks and restore the historical grassland vegetation on the mounds. In this study, restoration prospects of dry grassland habitats were studied on kurgans formerly covered by croplands and Robinia pseudoacacia plantations. Soil and vegetation characteristics were studied in thespontaneously recovering grasslands. The following questions were addressed: 1; How does site history affect the spontaneous grassland recovery? 2; Do residual soil nutrients play a role in grassland recovery? In former croplands, excess phosphorus, while in former Robinia plantations, excess nitrogen was present in the soil even four years after the land use change and grassland vegetation was in an early or mid-successional stage both on the mounds. The results showed that, without proper management measures, recovery of grassland vegetation is slow on mounds formerly used as cropland or black locust plantation. However, restoration efforts, focused on the restoration of mounds formerly covered by croplands, can be more effective compared to the restoration of mounds formerly covered by forest plantations.},
	year = {2020},
	eissn = {1314-3301},
	pages = {113-132},
	orcid-numbers = {Deák, Balázs/0000-0001-6938-1997; Valkó, Orsolya/0000-0001-7919-6293; Novák, Tibor József/0000-0002-5514-9035}
}

@article{MTMT:31274275,
	title = {Aerial Laser Scanning Data as a Source of Terrain Modeling in a Fluvial Environment: Biasing Factors of Terrain Height Accuracy},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31274275},
	author = {Csatáriné Szabó, Zsuzsanna and Tóth, Csaba Albert and Holb, Imre and Szabó, Szilárd},
	doi = {10.3390/s20072063},
	journal-iso = {SENSORS-BASEL},
	journal = {SENSORS},
	volume = {20},
	unique-id = {31274275},
	year = {2020},
	eissn = {1424-8220},
	orcid-numbers = {Szabó, Szilárd/0000-0002-2670-7384}
}

@article{MTMT:31190647,
	title = {Geomorphology as a Driver of Heavy Metal Accumulation Patterns in a Floodplain},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31190647},
	author = {Csatáriné Szabó, Zsuzsanna and Buró, Botond and Szabó, József and Tóth, Csaba Albert and Baranyai, Edina and Herman, Petra and Prokisch, József and Tomor, Tamás and Szabó, Szilárd},
	doi = {10.3390/w12020563},
	journal-iso = {WATER-SUI},
	journal = {WATER},
	volume = {12},
	unique-id = {31190647},
	abstract = {The spatial complexity of floodplains is a function of several processes: hydrodynamics, flow direction, sediment transportation, and land use. Sediments can bind toxic elements, and as there are several pollution sources, the risk of heavy metal accumulation on the floodplains is high. We aimed to determine whether fluvial forms have a role in metal accumulations. Topsoil samples were taken from point bars and swales in the floodplain of the Tisza River, North-East Hungary. Soil properties and metal concentrations were determined, and correlation and hypothesis testing were applied. The results showed that fluvial forms are important drivers of horizontal metal patterns: there were significant differences (p < 0.05) between point bars and swales regarding Fe, K, Mg, Mn, Cr, Cu, Ni, Pb, and Zn. Vertical distribution also differed significantly by fluvial forms: swales had higher metal concentrations in all layers. General Linear Models had different results for macro and micro elements: macro element concentrations were determined by the organic matter, while for micro elements the clay content and the forms were significant explanatory variables. These findings are important for land managers and farmers because heavy metal concentration has a direct impact on living organisms, and the risk of bioaccumulation can be high on floodplains.},
	year = {2020},
	eissn = {2073-4441},
	orcid-numbers = {Szabó, Szilárd/0000-0002-2670-7384}
}