TY - JOUR AU - Andersson, Per A. AU - Vartanova, Irina AU - Västfjäll, Daniel AU - Tinghög, Gustav AU - Strimling, Pontus AU - Wu, Junhui AU - Hazin, Isabela AU - Akotia, Charity S. AU - Aldashev, Alisher AU - Andrighetto, Giulia AU - Anum, Adote AU - Arikan, Gizem AU - Bagherian, Fatemeh AU - Barrera, Davide AU - Basnight-Brown, Dana AU - Batkeyev, Birzhan AU - Berezina, Elizaveta AU - Björnstjerna, Marie AU - Boski, Paweł AU - Bovina, Inna AU - Huyen, Bui Thi Thu AU - Čekrlija, Đorđe AU - Choi, Hoon-Seok AU - Contreras-Ibáñez, Carlos C. AU - Costa-Lopes, Rui AU - de Barra, Mícheál AU - de Zoysa, Piyanjali AU - Dorrough, Angela R. AU - Dvoryanchikov, Nikolay AU - Engelmann, Jan B. AU - Euh, Hyun AU - Fang, Xia AU - Fiedler, Susann AU - Foster-Gimbel, Olivia A. AU - Fülöp, Márta AU - Gardarsdottir, Ragna B. AU - Gill, C. M. Hew D. AU - Glöckner, Andreas AU - Graf, Sylvie AU - Grigoryan, Ani AU - Gritskov, Vladimir AU - Growiec, Katarzyna AU - Halama, Peter AU - Hartanto, Andree AU - Hopthrow, Tim AU - Hřebíčková, Martina AU - Iliško, Dzintra AU - Imada, Hirotaka AU - Kapoor, Hansika AU - Kawakami, Kerry AU - Khachatryan, Narine AU - Kharchenko, Natalia AU - Kiyonari, Toko AU - Kohút, Michal AU - Leslie, Lisa M. AU - Li, Yang AU - Li, Norman P. AU - Li, Zhuo AU - Liik, Kadi AU - Maitner, Angela T. AU - Manhique, Bernardo AU - Manley, Harry AU - Medhioub, Imed AU - Mentser, Sari AU - Nejat, Pegah AU - Nipassa, Orlando AU - Nussinson, Ravit AU - Onyedire, Nneoma G. AU - Onyishi, Ike E. AU - Panagiotopoulou, Penny AU - Perez-Floriano, Lorena R. AU - Persson, Minna AU - Pirttilä-Backman, Anna-Maija AU - Pogosyan, Marianna AU - Raver, Jana AU - Rodrigues, Ricardo Borges AU - Romanò, Sara AU - Romero, Pedro P. AU - Sakki, Inari AU - San Martin, Alvaro AU - Sherbaji, Sara AU - Shimizu, Hiroshi AU - Simpson, Brent AU - Szabo, Erna AU - Takemura, Kosuke AU - Teixeira, Maria Luisa Mendes AU - Thanomkul, Napoj AU - Tiliouine, Habib AU - Travaglino, Giovanni A. AU - Tsirbas, Yannis AU - Widodo, Sita AU - Zein, Rizqy AU - Zirganou-Kazolea, Lina AU - Eriksson, Kimmo TI - Anger and disgust shape judgments of social sanctions across cultures, especially in high individual autonomy societies JF - SCIENTIFIC REPORTS J2 - SCI REP VL - 14 PY - 2024 IS - 1 SN - 2045-2322 DO - 10.1038/s41598-024-55815-x UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34727554 ID - 34727554 AB - When someone violates a social norm, others may think that some sanction would be appropriate. We examine how the experience of emotions like anger and disgust relate to the judged appropriateness of sanctions, in a pre-registered analysis of data from a large-scale study in 56 societies. Across the world, we find that individuals who experience anger and disgust over a norm violation are more likely to endorse confrontation, ostracism and, to a smaller extent, gossip. Moreover, we find that the experience of anger is consistently the strongest predictor of judgments of confrontation, compared to other emotions. Although the link between state-based emotions and judgments may seem universal, its strength varies across countries. Aligned with theoretical predictions, this link is stronger in societies, and among individuals, that place higher value on individual autonomy. Thus, autonomy values may increase the role that emotions play in guiding judgments of social sanctions. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Andrighetto, Giulia AU - Szekely, Aron AU - Guido, Andrea AU - Gelfand, Michele AU - Abernathy, Jered AU - Arikan, Gizem AU - Aycan, Zeynep AU - Bankar, Shweta AU - Barrera, Davide AU - Basnight-Brown, Dana AU - Belaus, Anabel AU - Berezina, Elizaveta AU - Blumen, Sheyla AU - Boski, Paweł AU - Bui, Huyen Thi Thu AU - Cárdenas, Juan Camilo AU - Čekrlija, Đorđe AU - de Barra, Mícheál AU - de Zoysa, Piyanjali AU - Dorrough, Angela AU - Engelmann, Jan B. AU - Euh, Hyun AU - Fiedler, Susann AU - Foster-Gimbel, Olivia AU - Freitas, Gonçalo AU - Fülöp, Márta AU - Gardarsdottir, Ragna B. AU - Gill, Colin Mathew Hugues D. AU - Glöckner, Andreas AU - Graf, Sylvie AU - Grigoryan, Ani AU - Growiec, Katarzyna AU - Hashimoto, Hirofumi AU - Hopthrow, Tim AU - Hřebíčková, Martina AU - Imada, Hirotaka AU - Kamijo, Yoshio AU - Kapoor, Hansika AU - Kashima, Yoshihisa AU - Khachatryan, Narine AU - Kharchenko, Natalia AU - León, Diana AU - Leslie, Lisa M. AU - Li, Yang AU - Liik, Kadi AU - Liuzza, Marco Tullio AU - Maitner, Angela T. AU - Mamidi, Pavan AU - McArdle, Michele AU - Medhioub, Imed AU - Teixeira, Maria Luisa Mendes AU - Mentser, Sari AU - Morales, Francisco AU - Narayanan, Jayanth AU - Nitta, Kohei AU - Nussinson, Ravit AU - Onyedire, Nneoma G. AU - Onyishi, Ike E. AU - Osin, Evgeny AU - Özden, Seniha AU - Panagiotopoulou, Penny AU - Pereverziev, Oleksandr AU - Perez-Floriano, Lorena R. AU - Pirttilä-Backman, Anna-Maija AU - Pogosyan, Marianna AU - Raver, Jana AU - Reyna, Cecilia AU - Rodrigues, Ricardo Borges AU - Romanò, Sara AU - Romero, Pedro P. AU - Sakki, Inari AU - Sánchez, Angel AU - Sherbaji, Sara AU - Simpson, Brent AU - Spadoni, Lorenzo AU - Stamkou, Eftychia AU - Travaglino, Giovanni A. AU - Van Lange, Paul A. M. AU - Winata, Fiona Fira AU - Zein, Rizqy Amelia AU - Zhang, Qing-peng AU - Eriksson, Kimmo TI - Changes in social norms during the early stages of the COVID-19 pandemic across 43 countries JF - NATURE COMMUNICATIONS J2 - NAT COMMUN VL - 15 PY - 2024 IS - 1 SN - 2041-1723 DO - 10.1038/s41467-024-44999-5 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34641965 ID - 34641965 AB - The emergence of COVID-19 dramatically changed social behavior across societies and contexts. Here we study whether social norms also changed. Specifically, we study this question for cultural tightness (the degree to which societies generally have strong norms), specific social norms (e.g. stealing, hand washing), and norms about enforcement, using survey data from 30,431 respondents in 43 countries recorded before and in the early stages following the emergence of COVID-19. Using variation in disease intensity, we shed light on the mechanisms predicting changes in social norm measures. We find evidence that, after the emergence of the COVID-19 pandemic, hand washing norms increased while tightness and punishing frequency slightly decreased but observe no evidence for a robust change in most other norms. Thus, at least in the short term, our findings suggest that cultures are largely stable to pandemic threats except in those norms, hand washing in this case, that are perceived to be directly relevant to dealing with the collective threat. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Krys, Kuba AU - Kostoula, Olga AU - van Tilburg, Wijnand A. P. AU - Mosca, Oriana AU - Lee, J. Hannah AU - Maricchiolo, Fridanna AU - Kosiarczyk, Aleksandra AU - Kocimska-Bortnowska, Agata AU - Torres, Claudio AU - Hitokoto, Hidefumi AU - Liew, Kongmeng AU - Bond, Michael H. AU - Lun, Vivian Miu-Chi AU - Vignoles, Vivian L. AU - Zelenski, John M. AU - Haas, Brian W. AU - Park, Joonha AU - Vauclair, Christin-Melanie AU - Kwiatkowska, Anna AU - Roczniewska, Marta AU - Witoszek, Nina AU - Işık, I.dil AU - Kosakowska-Berezecka, Natasza AU - Domínguez-Espinosa, Alejandra AU - Yeung, June Chun AU - Górski, Maciej AU - Adamovic, Mladen AU - Albert, Isabelle AU - Pavlopoulos, Vassilis AU - Fülöp, Márta AU - Sirlopu, David AU - Okvitawanli, Ayu AU - Boer, Diana AU - Teyssier, Julien AU - Malyonova, Arina AU - Gavreliuc, Alin AU - Serdarevich, Ursula AU - Akotia, Charity S. AU - Appoh, Lily AU - Mira, D. M. Arévalo AU - Baltin, Arno AU - Denoux, Patrick AU - Esteves, Carla Sofia AU - Gamsakhurdia, Vladimer AU - Garðarsdóttir, Ragna B. AU - Igbokwe, David O. AU - Igou, Eric R. AU - Kascakova, Natalia AU - Klůzová Kracˇmárová, Lucie AU - Kronberger, Nicole AU - Barrientos, Pablo Eduardo AU - Mohoricć, Tamara AU - Murdock, Elke AU - Mustaffa, Nur Fariza AU - Nader, Martin AU - Nadi, Azar AU - van Osch, Yvette AU - Pavlović, Zoran AU - Polácˇková Šolcová, Iva AU - Rizwan, Muhammad AU - Romashov, Vladyslav AU - Røysamb, Espen AU - Sargautyte, Ruta AU - Schwarz, Beate AU - Selecká, Lenka AU - Selim, Heyla A. AU - Stogianni, Maria AU - Sun, Chien-Ru AU - Wojtczuk-Turek, Agnieszka AU - Xing, Cai AU - Uchida, Yukiko TI - Happiness Maximization Is a WEIRD Way of Living JF - PERSPECTIVES ON PSYCHOLOGICAL SCIENCE J2 - PERSPECT PSYCHOL SCI PY - 2024 SP - 1 EP - 29 PG - 29 SN - 1745-6916 DO - 10.1177/17456916231208367 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34584798 ID - 34584798 AB - Psychological science tends to treat subjective well-being and happiness synonymously. We start from the assumption that subjective well-being is more than being happy to ask the fundamental question: What is the ideal level of happiness? From a cross-cultural perspective, we propose that the idealization of attaining maximum levels of happiness may be especially characteristic of Western, educated, industrial, rich, and democratic (WEIRD) societies but less so for others. Searching for an explanation for why “happiness maximization” might have emerged in these societies, we turn to studies linking cultures to their eco-environmental habitat. We discuss the premise that WEIRD cultures emerged in an exceptionally benign ecological habitat (i.e., faced relatively light existential pressures compared with other regions). We review the influence of the Gulf Stream on the Northwestern European climate as a source of these comparatively benign geographical conditions. We propose that the ecological conditions in which WEIRD societies emerged afforded them a basis to endorse happiness as a value and to idealize attaining its maximum level. To provide a nomological network for happiness maximization, we also studied some of its potential side effects, namely alcohol and drug consumption and abuse and the prevalence of mania. To evaluate our hypothesis, we reanalyze data from two large-scale studies on ideal levels of personal life satisfaction—the most common operationalization of happiness in psychology—involving respondents from 61 countries. We conclude that societies whose members seek to maximize happiness tend to be characterized as WEIRD, and generalizing this across societies can prove problematic if adopted at the ideological and policy level. LA - English DB - MTMT ER - TY - CONF AU - Fülöp, Márta ED - Christian, Borg Xuereb ED - Ágnes, Bene TI - Competitive attitudes and psychological and somatic health in old age T2 - MAGYAR GERONTOLÓGIA PY - 2023 SP - 86 EP - 88 PG - 3 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753738 ID - 34753738 LA - English DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Fülöp, Márta AU - Egyházi, Zsófia ED - Bajzáth, Angéla ED - Csányi, Kinga ED - Győri, János TI - PEDAGÓGUSOK ISKOLAI ZAKLATÁSSAL KAPCSOLATOS SZEMÉLYES TAPASZTALATAI ÉS ENNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI VERSENGÉSI ATTITŰDJÜKKEL T2 - Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban PB - ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) CY - Budapest SN - 9789634896111 PY - 2023 SP - 289 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34222177 ID - 34222177 AB - A diákok iskolai zaklatásával kapcsolatban kiterjedt kutatások vannak Magyarországon és nemzetközileg is, ugyancsak kiterjedt kutatások léteznek a munkahelyi zaklatással kapcsolatban, ugyanakkor arra vonatkozóan rendkívül kevés kutatás létezik, hogy milyen bántalmazásban van része a pedagógusoknak az iskolai környezetben (pl. Cemaloglu, 2007, De Wet & Jacobs, 2012; Kauppi & Pörhölä, 2013)). A kutatások szerint a tanárok 25-50 százaléka élt át iskolai környezetben valamilyen zaklatást. Magyarországon erre vonatkozó korábbi vizsgálat nem született. Koiv (2015) Észországban végzett vizsgálata a tanárok elszenvedte zaklatásnak különböző formáit vizsgálta és azt találta, hogy 2003 és 2013 között jelentősen növekedett ezeknek az eseményeknek a száma, aránya. A zaklatás áldozatainak személyiség és attitűdinális jellemzőivel kapcsolatban is kiterjedt szakirodalom áll rendelkezésre, de nem ismert olyan vizsgálat, amely a versengési attitűdökkel összefüggésben vizsgálta volna ezt a kérdést. Cél: Jelen kutatás célja a tanárokat által átélt iskolai bántalmazás vizsgálata volt magyarországi mintán, a tanárok versengési attitűdjének összefüggésében. Módszer: A válaszadók online tesztcsomag keretében kitöltötték a Tanári Bullying Kérdőívet (Koiv, 2011), amely a tanár-tanár, iskolai vezetés – tanár, iskolai adminisztráció – tanár, szülő- tanár és diák- tanár zaklatás előfordulásáról kérdezett. A zárt kérdéses kérdőívet egy nyílt kérdés egészítette ki, amelyben arra kértük a válaszadókat, hogy egy iskolai bántalmazással kapcsolatos nagyon negatív élményüket írják le. A kérdőíveket a Versengési Attitűd Kérdőív (Orosz…Fülöp és mtsai, 2018) egészítette ki. Minta: A kérdőívet összesen 494 (93% nő; 55% általános iskolai tanár; 27% budapesti, 40% 51-65 év közötti) tanár válaszolta meg és a nyílt kérdésre 139 részletes beszámoló érkezett. Eredmények: A magyar pedagógusok több frontos támadásnak vannak kitéve: diákjaik, szülők, tanártársaik, adminisztrációs munkatársak és vezetőik oldaláról egyaránt éri őket iskolai típusú zaklatás. Mintánkban a nem, valamint az életkor bírt előrejelző erővel bántalmazottságukra nézve. Emellett zaklatásnak való kitettségük összefüggött versengéssel kapcsolatos attitűdjükkel is. A félő- és szorongó versengéskerülő személyeket többet éri iskolájukban munkahelyi jellegű bántalmazás. (NKFIH- OTKA- K 135963) LA - English DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Sándor, Mónika AU - Fülöp, Márta ED - Kulcsár, Gabriella ED - D. Horváth, Vanessza TI - Versengő és nem versengő gyermekek a bölcsődében - kisgyermeknevelők jellemzései alapján T2 - Találkozás a változásban - Változások a találkozásban PB - Magyar Pszichológiai Társaság CY - Budapest SN - 9786158234603 PY - 2023 SP - 193 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34210850 ID - 34210850 AB - A versengés jelensége egészen a kora gyermekkortól kezdődően átszövi életünket, a kutatások többsége mégis inkább a versengés felnőttkori jellemzőivel foglalkozik. Az óvodában és az iskolában már természetes, hogy olyan értékelési és jutalmazási rendszereket alkalmaznak, amelyekben több spontán versenyhelyzetben vesznek részt a gyerekek. Azt, hogy ezekben a társas helyzetekben egy adott gyermek milyen viselkedési mintát követ mind a gyermek személyisége, mind a családi és intézményes szocializációs folyamatok befolyásolják (Hu és Zhu, 2018). Kutatási kérdésünk az volt, hogy még koraibb életkorban, a kisgyermekkel napi szinten foglalkozó szakemberek jellemzései alapján meghatározhatók-e a versengő és nem versengő gyermek prototípusai és ez a meghatározás alkalmas-e arra, hogy már ilyen korai életszakaszban elkülönítse a versengés adaptív és maladaptív formáit. A vizsgálat első fázisában 170 kisgyermeknevelő vett részt, mindannyian nők voltak. Átlagéletkoruk 34,9 év legfiatalabb résztvevő 23 éves volt, a legidősebb 62. Összesen 170 versengő és ugyanennyi nem versengő leírást tudtunk elemezni. A kutatásunkban alkalmazott módszer az Azuma és Kashiwagi (1987) nevéhez fűződő prototípus vizsgálat volt, amelyben arra kértük a résztvevőket, hogy gondoljanak a csoportjukból egy versengő/nem versengő gyermekre és saját szavaikkal jellemezzék ezt a gyermeket. Az így kapott leírásokat mind a versengő, mind a nem versengő leírások esetében kategóriákba rendeztük. Az Azuma és Kashiwagi-féle módszerrel végzett korábbi vizsgálatok (egyetemistákkal, Fülöp 2018; óvodapedagógusokkal és tanítókkal, Cziffra és Fülöp, 2020; Fülöp, 2022) szerint a versengő és a nem versengő személyek prototípusa nagyon sok hasonlóságot mutat a különböző életkorú csoportok jellemzésében. A jelen kutatásban kapott leírások alapján már a 2-3 éves gyermekek is eltérően viszonyulnak a versengéshez és annak a kimeneteléhez és ezekhez különböző típusú és intenzitású érzelmeket kapcsolnak. A tulajdonság leírások részben hasonlítanak az óvodáskorúak leírásához, másrészt a kisgyermeknevelők által leírt tulajdonságok mentén a versengő/nem versengő gyermekekkel kapcsolatban számos új - leginkább a tipikus fejlődésmenethez és a csecsemőkori temperamentumhoz kapcsolódó - kategória jelent meg a leírásokban. A kutatás eredményei alapján a kisgyermeknevelők leírásaiban igen komplex kép rajzolódik ki a 2-3 éves gyerekek versengési mintázataival kapcsolatban. A versengő gyermekkel kapcsolatos jellemzéseikben elsősorban a versengés negatív aspektusait emelték ki, gyakran a hiperversengésre jellemző viselkedéses megnyilvánulások leírásával. Ugyanakkor a nem versengő gyermekkel kapcsolatos leírások során leggyakrabban egy pozitív, alkalmazkodó és könnyen kezelhető gyermek képe rajzolódik ki. Eredményeink számos új információval szolgáltak az bölcsődés korú versengő és nem versengő gyermekek vonásairól, hozzájárulva ezzel a versengés pszichológiájának kutatásához (NKFIH- OTKA-K 135963). LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Fülöp, Márta AU - Saád, Judit ED - Kulcsár, Gabriella ED - D. Horváth, Vanessza TI - A versengési attitűdök kialakulásának kezdetei: anyák jellemzése 4-9 éves korú gyerekeikről T2 - Találkozás a változásban - Változások a találkozásban PB - Magyar Pszichológiai Társaság CY - Budapest SN - 9786158234603 PY - 2023 SP - 194 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34210845 ID - 34210845 AB - A versengési attitűdökben mutatkozó egyéni különbségek mélyen gyökereznek az emberi élet kezdeti tapasztalataiban (Ho & Zhu, 2018). A 3-6, illetve 7-12 év közötti gyerekekkel végzett kutatások többsége az együttműködés versus versengés paradigmában és többnyire alkalmazott kísérleti környezetben zajlott. Általános iskolás korú gyerekekkel is készültek tanulmányok a versengésről, a győzelemről és a vereségről (Fülöp és Sándor, 2008; Sándor, Orosz, Fülöp, 2010; Sándor, Fülöp, Sebestyén, 2013; Sebestyén, Fülöp, Sándor, 2013). Kasik (2008) és Kasik és Guti (2015) a versengési folyamat különböző aspektusainak (pl. esélyek, szabályok betartása, tanulási lehetőség) fejlődését vizsgálták (4-től 18 éves korig), megkérdezve a diákokat, tanáraikat és szüleiket, de nem azonosítottak személyre szabott mintákat a versengés különböző összetevői között egy gyermeket jellemezve, a fő hangsúly az összetevők fejlődési aspektusán volt. Serdülőkortól kezdve már világosan elkülönítettek a kutatások különböző versengéshez fűződő attitűd mintázatokat (Orosz és mtsai., 2018; Fülöp és Varga, 2021). Óvodai pedagógusok jellemzése alapján már óvodáskorban is kirajzolódnak ezeknek a későbbi mintázatoknak az alapjai (Fülöp és Cziffra, 2022). A jelen kutatás arra kereste a választ, hogy a milyen életkorban jelenik meg a versengés a családban, milyen versengési attitűdöket és mikor azonosítanak a szülők a gyermekük magatartásában. A kutatásban szülőkkel (lényegében kizárólag anyákkal) készítettünk összesen 80 félig-strukturált interjút, valamint az anyák egy kérdőívet is kitöltöttek a gyermekre és önmagukra vonatkozóan. Az anyák részben budapestiek, részben vidéki nagyvárosok lakói voltak. A kiválasztás szempontja a legalább egy 4-9 év közötti gyerek volt. Az interjúkat tematikus elemeztük és ezek alapján a gyermekek versengési attitűdjeinek a korai családi mintázati megjelenését tudtuk azonosítani. A szülői jellemzések alapján jól elkülöníthetőek voltak az adaptív (kiegyensúlyozott, önfejlesztő) versengési minták a hiperversengőtől és a versengéskerülőtől. A győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés különböző adaptívabb és kevésbé adaptív mintázatai is kirajzolódtak. A mintázatok összefüggést mutattak a szülő versengésre, győzelemmel és vesztéssel való megküzdésre való szocializációjával (NKFIH- OTKA-K 135963). LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Fülöp, Márta ED - Kulcsár, Gabriella ED - D. Horváth, Vanessza TI - A konfliktus és konfliktusmegoldás interdiszciplináris megközelítése: El lehet kerülni, meg lehet oldani a destruktív konfliktusokat? T2 - Találkozás a változásban - Változások a találkozásban PB - Magyar Pszichológiai Társaság CY - Budapest SN - 9786158234603 PY - 2023 SP - 229 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34210842 ID - 34210842 AB - Morton Deutch, neves amerikai kísérleti szociálpszichológus (International Center for Cooperation and Conflict Resolution, Teachers College, Columbia University) volt az első, aki komolyabb munkát szentelt az interperszonális és csoportközi konfliktusok értelmezésének. Híres könyvében, a „The Resolution of Conflict (1973)” címűben megkülönböztetett konstruktív és destruktív konfliktusokat és munkásságát annak szentelte, hogy sikerüljön megtalálni a konfliktusok konstruktív megoldásának a pszichológiai meghatározóit és eszközeit. A Második Világháború után hosszú éveken át az Egyesült Nemzetek tanácsadója volt és elnöke az Amerikai Pszichológiai Társaság Study of Peace, Conflict and Violence divíziójának amely évente kiosztja a Morton Deutsch Conflict Resolution Award-ot olyan gyakorlati szakembernek, aki hozzájárul a konfliktusmegoldás területének elméletéhez és gyakorlatához. Morton Deutsch a konfliktusok legkülönbözőbb területeit tanulmányozta: a családon belül, a munkahelyen belül, a különböző társadalmi csoportok között, a nemzetek között. Vajon mindaz a tudás, amit ő és sok-sok pszichológus kutató az 1973-ban megjelent könyv óta felhalmozott milyen relevanciával bír? Hol tart most a konstruktív konfliktusmegoldás? Sikerült a pszichológiának olyan módszereket találnia és alkalmaznia, amelyek elkerülik a destruktív konfliktusokat? Hogyan látják a konfliktusokat és a konfliktusmegoldást más biológiai és társadalomtudományi területet képviselők? Hogyan látják a különböző társadalmi csoportokkal közvetlenül dolgozó civil szervezetek? A kerekasztal/szimpózium hibrid műfaja azt jelenti, hogy a különböző diszciplinákat képviselő résztvevők készülnek egy előadással, amit rövid egymásra történő reagálás, beszélgetés követ. A résztvevők között van állati viselkedéskutató, szociálpszichológus, jogász, civil szervezet vezetője, politológus, családterapeuta, szervezetpszichológus, akik a saját diszciplinájuk szempontjából tárgyalják a konfliktust és a konfliktusmegoldást. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CONF AU - Fülöp, Márta ED - Emma, E. Buchtel ED - Wolfgang, Friedlmeier TI - The concept of competition: does it change with social change? T2 - Year of the Golden Jubilee: Culture Change in the Past, Present and Future. Proceedings from the 26th Congress of the International Association for Cross-Cultural Psychology PY - 2023 SP - 127 EP - 128 PG - 2 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34146973 ID - 34146973 AB - Studying social change in relation to the system change in the East-Central European countries in the 1990s was a very central focus of social psychologists in the region. In almost all post-socialist countries social and developmental psychologists studied how values change in relation to the political and economic changes (Lebedeva, Radosveta, Berry, 2018). Competition is a social, political and economic phenomenon (Fülöp, 1999, 2005). Its perception and conceptualization can not only be different across societies but can change over time and along with social and cultural changes within one society. Competition was a more or less banned concept in socialist Hungary. However, it became a key concept of the so-called system change. This change started more than 30 years ago therefore it is worth investigating if and how the concept of competition has changed. The present talk compares the concept of competition between matched samples (age, gender, university major) of Hungarian university students. In the first study carried out in 2000 the so-called Omega – Alpha generation took part (Van Horn et al, 2001) who were the last children of the previous system and the first adults of the new. In the second study carried out in 2021-22 members of the so-called “Beta Generation” (Fülöp, 2018) who were already born into a structurally competitive society (democracy and market economy) participated. The goal of this study was to check if these views have changed or remained stable. Altogether, 735 university students (average age 22.1) of different majors participated. They filled in a questionnaire with a main open-ended question: „What do you think about competition in general,“ and some additional questions about their personal attitude and its explanation. Results show that the notion of competition became much more elaborated and the majority of students emphasize both positive and negative aspects of it (NKFIH-OTKA-K135963). LA - English DB - MTMT ER - TY - CONF AU - Fülöp, Márta TI - Hungarian young people’s views on war and peace: does it have something to do with competition? T2 - 24th Annual CiCea International Conference 2023 and 2nd Joint Conference with CitEdEV & Student Research Conference PY - 2023 SP - 17 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34146952 ID - 34146952 LA - English DB - MTMT ER -