@article{MTMT:34845035,
	title = {A fogyasztói etnocentrizmus jelentősége az észak-alföldi régióban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34845035},
	author = {Halasi, Nóra and Nábrádi, András},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {68},
	unique-id = {34845035},
	issn = {0046-5518},
	year = {2024},
	pages = {126-138},
	orcid-numbers = {Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}

@article{MTMT:34797858,
	title = {Impact of precision irrigation on the unit income of maize production},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34797858},
	author = {Szabó, Levente and Riczu, Péter and Bertáné Szabó, Emese and Bai, Attila and Nábrádi, András},
	journal-iso = {AGRÁRTUD KÖZL},
	journal = {ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS / AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK},
	unique-id = {34797858},
	issn = {1587-1282},
	year = {2024},
	eissn = {1588-8363},
	orcid-numbers = {Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}

@article{MTMT:34769030,
	title = {Positive effects of cultivation technologies based on georeferenced data on the economic sustainability of winter wheat production},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34769030},
	author = {Szabó, Levente and Bertáné Szabó, Emese and Nábrádi, András},
	journal-iso = {APSTRACT},
	journal = {APSTRACT - APPLIED STUDIES IN AGRIBUSINESS AND COMMERCE},
	volume = {17},
	unique-id = {34769030},
	issn = {1789-221X},
	year = {2023},
	eissn = {1789-7874},
	pages = {107-113},
	orcid-numbers = {Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}

@misc{MTMT:34442347,
	title = {Factors affecting public transportation in the Covid-19 period},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34442347},
	author = {Kovács, Tünde Zita and Huzsvai, László and Nagy, Adrián Szilárd and Nábrádi, András and Tóth, Szabolcs and Bittner, Beáta},
	unique-id = {34442347},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Kovács, Tünde Zita/0000-0002-6970-1919; Nagy, Adrián Szilárd/0000-0002-3813-9759; Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}

@article{MTMT:34219395,
	title = {Sustainable Public Transportation in a Volatile, Uncertain, Complex, and Ambiguous (VUCA) Age},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34219395},
	author = {Kovács, Tünde Zita and Nábrádi, András and Tóth, Szabolcs and Huzsvai, László and Nagy, Adrián Szilárd and Bittner, Beáta},
	doi = {10.3390/su152115310},
	journal-iso = {SUSTAINABILITY-BASEL},
	journal = {SUSTAINABILITY},
	volume = {15},
	unique-id = {34219395},
	abstract = {A well-functioning public transport system is one of the foundations of the Smart city concept and sustainable cities. The COVID period offers an excellent opportunity to examine the impact of different factors, because throughout this period society was faced with both health and governmental impacts that had different effects. Public transport use in the EU member states from the turn of the millennium until the beginning of the pandemic ranged from 17–18% to 27% of total journeys. The COVID-19 virus caused a 5–7% decrease in public transport use. The present study analyses the relationship between these effects and the number of paying passengers on public transport in Debrecen. Four hypotheses were put forward, i.e., that (1) the evolution of travel tickets, (2) general passes, (3) discounted passes and (4) replacement tickets were influenced by the evolution of the active COVID-19 case rate. The data were collected from the Debrecen Transport Company (DKV) for the period 1 January 2020–12 December 2021, and the Worldometers.info database. Statistical analyses were performed using an autoregressive and moving average (ARMA) model. We found that COVID’s active case numbers did not affect sales, but some of the government measures did have an effect. The results of this research can be used to inform future decisions to maintain and improve urban transport.},
	year = {2023},
	eissn = {2071-1050},
	orcid-numbers = {Kovács, Tünde Zita/0000-0002-6970-1919; Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668; Nagy, Adrián Szilárd/0000-0002-3813-9759}
}

@article{MTMT:34203932,
	title = {A platform alapú, kereslet elv vezérelt vállalkozások ismertsége Magyarországon és Romániában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34203932},
	author = {Kovács, Tünde Zita and Bittner, Beáta and Huzsvai, László and Nábrádi, András},
	journal-iso = {COMPETITIO},
	journal = {COMPETITIO},
	volume = {22},
	unique-id = {34203932},
	issn = {1588-9645},
	year = {2023},
	pages = {1-14},
	orcid-numbers = {Kovács, Tünde Zita/0000-0002-6970-1919; Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}

@article{MTMT:34128050,
	title = {A magyarországi meghatározó árutermelő juhászatok üzemtani elemzése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34128050},
	author = {Madai, Hajnalka and Vida, Viktória and Jávor, András Bence and Nábrádi, András},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.67.4.t.pp_291-314},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {67},
	unique-id = {34128050},
	issn = {0046-5518},
	abstract = {A juhágazatot az EU csatlakozás óta negatív jövedelmezőségi és versenyképtelen technológiai mutatók, egypiacos, exportértékesítés és stagnáló állománylétszám jellemzik. A 2020–2022 években a bárány értékesítési árának emelkedése kiemelkedő lehetőség lehetett volna a jó színvonalú üzemek számára, ha az inputárak nem emelkedtek volna még nagyobb mértékben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztályán készült, valamint a juh-kecske ágazat termelési és export-import egyedszámra vetített adataira alapozva az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 18 évben elért eredményeket mely tényezők befolyásolták. A vizsgált üzemek hazai viszonylatban jó színvonalúnak számítanak, ezért az adatok értékelése révén az eredmények megalapozottnak tekinthetők. Az elemzés során meghatároztuk 18 év átlagában a teljes termelési költség meghatározó elemeit, így a takarmányozási költséget, a munkabér költségét, a tenyészállatok értékcsökkenési értékét, valamint az állategészségügyi költségeket, melyek a teljes termelési költség 81%-át jelentették. A közölt módszertani megközelítés szerint kimutattuk a takarmányozási, a munkabér-, a tenyészállat-értékkülönbözet és az állategészségügyi költségek változásának hatásait. A takarmányköltségek 18 év átlagában a teljes termelési költség közel 53%-át, a munkabérek és járulékai átlagosan 15,25%-át, míg az állategészségügyi költségek 4,47%- tették ki. A bevételekre ható tényezők ismeretében megvizsgáltuk, mely területeken lehetséges az ágazati eredmény javítása, ami elsődlegesen a termelőn és nem a szabadpiaci mechanizmuson alapszik. Hipotézisünk, hogy a hazai juhászatok jövedelmezősége alacsony, a vizsgált évek átlagában veszteséges, ami elsősorban az alacsony szaporasági mutatók és a magas termelési költségek aránytalanságára vezethető vissza. Ennek megfelelően fedezeti számításokat végeztünk, amelyekkel azt vizsgáltuk, hogy legalább mekkora százalékkal kellene növekednie a bevételeknek – külön kiemelve a szaporulati mutatót –, hogy az ágazat ne legyen veszteséges (támogatással vagy anélkül). 18 év átlagában kimutattuk, hogy a termelési értéket befolyásoló tényezők esetében az élő bárányok után számított érték adta a bevételek 67,44%-át. A támogatások után elszámolt bevétel a második legnagyobb, meghaladta a teljes termelési érték 16%-át. Az eredmények alakulásánál azt tapasztaltuk, hogy 18 év alatt csupán 2006-ban volt az eredmény – támogatás nélkül – pozitív, akkor is csupán 295 Ft/anya értékben. Az elvégzett érzékenységvizsgálat és a fedezeti számítások alapján az adatok azt mutatják, hogy a veszteség elkerülése érdekében a szaporulati mutatót átlagosan legalább 23%-kal kellene növelni, ami az 1,03 bárány/anya mutató helyett minimum 1,27-nek felel meg. Ennél magasabb arányt kell elérni, ha az árak nem emelkednek, ha a támogatás nem változik, vagy éppen csökken, egyben feltételezve azt, hogy a termelési költségek sem változnak. A gazdaság állapota miatt a költségtényezők esetében is indokolt mérlegelni a növekedési igényt, vagyis a számadatok ismeretében valószínűsíthetjük, hogy az 1,5-ös szaporulati mutató az az érték, amelyet a juhászatoknak átlagosan el kellene érni azért, hogy a bővített újratermelést elkezdhessék, majd azt meg is tudják valósítani.},
	year = {2023},
	pages = {291-314},
	orcid-numbers = {Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}

@article{MTMT:34040135,
	title = {Digital Technology Integration among Eastern European Companies, based on Digital Economy and Society Index},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34040135},
	author = {Kovács, Tünde Zita and Nábrádi, András and Bittner, Beáta},
	doi = {10.7906/indecs.21.5.1},
	journal-iso = {INTERDISCIP DESCR COMPLEX SYST},
	journal = {INTERDISCIPLINARY DESCRIPTION OF COMPLEX SYSTEMS},
	volume = {21},
	unique-id = {34040135},
	issn = {1334-4684},
	year = {2023},
	eissn = {1334-4676},
	pages = {421-440},
	orcid-numbers = {Kovács, Tünde Zita/0000-0002-6970-1919; Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}

@{MTMT:34005062,
	title = {A platform alapú, kereslet elv vezérelt vállalkozások ismertségének vizsgálata Magyarországon és Romániában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34005062},
	author = {Kovács, Tünde Zita and Huzsvai, László and Nábrádi, András and Bittner, Beáta},
	booktitle = {Interdiszciplinaritás a régiókutatásban XI., Nemzetközi tudományos konferencia},
	unique-id = {34005062},
	abstract = {A platform alapú, kereslet-elven működő vállalkozások, gyűjtőnevükön közösségi gazdaság típusú
		vállalkozások 2008-ban jelentek meg az Amerikai Egyesült Államokban. Megjelenésüket a XXI.
		századra jellemző robbanásszerű digitális fejlődés tette lehetővé, hatásuk pedig tetten érhető a
		gazdasági és társadalmi életben egyaránt, az együttműködési modellek globalizált jellegében. Az
		Európai Bizottság is kiemelt figyelemmel követi a jelenség terjedését Európán belül. 2016 óta három
		ízben mérte fel a közösségi gazdaság használatát az unió tagállamaiban, a célból, hogy képet kapjon
		annak ismertségéről, felhasználói és szolgáltatói oldalról egyaránt. Jelen tanulmány e három felmérés
		adatbázisát felhasználva, mint szekunder kutatási forrást, primer elemzésekkel szintetizálja egy kvázi
		longitudinális vizsgálat keretén belül, felhasználói és szolgáltatói oldalról, Magyarország és Románia
		viszonylatában. Az EB három felmérése közül a második, 2018-as felmérés adatbázisát felhasználva,
		mint a közösségi gazdasággal kapcsolatban készült eddigi legkomplexebb felmérés az EU-28
		tagállamaiban, megvizsgáltuk, hogy a demográfiai jellemzők (kor, nem és foglalkoztatotti státusz)
		hogyan befolyásolják a szolgáltatásnyújtási, továbbá igénybevételi hajlandóságot. Elemzéseinket
		ebben az esetben is Magyarország és Románia összehasonlítására korlátoztuk. A vizsgálat
		eredményeként elmondható, hogy a közösségi gazdaság típusú vállalkozások ismertsége
		folyamatosan növekszik, azonban csupán a fogyasztói oldalon. A szolgáltatói oldalon egyértelműen
		egy szűkülő tendencia érvényesül. Elemzéseink ugyanakkor arra is rámutattak, hogy szignifikáns
		összefüggés van az említett demográfiai tényezők és a szolgáltatásnyújtási hajlandóság, továbbá a
		demográfiai tényezők és a platform alapon kínált szolgáltatások igénybevétele között. A két ország
		válaszadóinak véleményét összevetve, matematikai-statisztikai elemzésekkel igazoltuk, hogy a két
		ország - válaszadóinak véleménye alapján - nem homogén, eltérően viszonyulnak a közösségi
		gazdaság lehetőségeihez és veszélyeihez. Az EB megbízásából készített kérdőívek és a kialakult
		adatbázisok elemzése kapcsán szembetűnő volt magának a megbízónak a határozatlansága a
		tekintetben, hogy mit is ért közösségi gazdaság alatt. Amíg az első két felmérés során a közösségi
		gazdaság a szolgáltatási palettát elég széleskörűen lefedi, az utolsó felmérésben már csak a rövidtávú
		bérlést tekinti a közösségi gazdaság ernyője alá tartozó tevékenységnek.},
	year = {2023},
	pages = {27-28},
	orcid-numbers = {Kovács, Tünde Zita/0000-0002-6970-1919; Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}

@article{MTMT:33675928,
	title = {Az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország növénytermesztésére},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33675928},
	author = {Szabó, Levente and Nábrádi, András},
	doi = {10.53079/GAZDALKODAS.67.1.t.pp_31-51},
	journal-iso = {GAZDÁLKODÁS},
	journal = {GAZDÁLKODÁS},
	volume = {67},
	unique-id = {33675928},
	issn = {0046-5518},
	year = {2023},
	pages = {31-51},
	orcid-numbers = {Nábrádi, András/0000-0002-3609-5668}
}