@article{MTMT:37411100,
	title = {Felsőoktatási hallgatók biztonságtudatossága a SAM-modell alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37411100},
	author = {Répás, József and Berek, László and Oláh, Norbert and Ujhegyi, Péter and Vinogradov, Szergej},
	doi = {10.32567/hm.2026.1.5},
	journal-iso = {HADMÉRNÖK},
	journal = {HADMÉRNÖK},
	volume = {21},
	unique-id = {37411100},
	abstract = {A digitális környezet gyors fejlődése és a kibertámadások növekvő száma a humán tényezőt a kiberbiztonság legsebezhetőbb elemévé tette. A felhasználók biztonságtudatosságának mérése ezért kulcsfontosságú a hatékony védelem és a célzott oktatási programok kialakítása szempontjából. Jelen kutatás a Security Awareness Model (Biztonságtudatossági Modell, SAM) bemutatására és empirikus tesztelésére vállalkozik, amely a korábbi Human Aspects of Information Security Questionnaire (HAIS-Q) modellt továbbfejlesztve a tudás–attitűd–viselkedés dimenziókat tíz szakmai terület mentén – többek között jelszóhasználat, webes biztonság, személyes adatok védelme vagy incidensmenedzsment – integrálja. A 2025 tavaszán végzett pilotkutatás 132 felsőoktatási hallgató válaszain alapult, és célja a modell konstrukcióinak megbízhatósági és érvényességi vizsgálata volt. Az eredmények alapján mindhárom komponens dimenziói szignifikánsan hozzájárulnak az általános biztonsági tudáshoz, ugyanakkor néhány tétel újrafogalmazása indokolt a mérési pontosság javítása érdekében. A hallgatók legnagyobb egyetértést a klasszikus biztonsági kockázatok (például ismeretlen USB-eszközök, adathalászat) terén mutatták, míg a szabályozási tudatosság és az új technológiákhoz kapcsolódó attitűdök esetében jelentős bizonytalanság tapasztalható. A SAM-modell alkalmas az információbiztonsági tudatosság komplex, többdimenziós feltárására, és alapot nyújt nagymintás, országos vizsgálatokhoz, amelyek hozzájárulhatnak a biztonsági kultúra fejlesztéséhez a felsőoktatásban és a társadalom szélesebb körében.},
	year = {2026},
	eissn = {1788-1919},
	pages = {77-92},
	orcid-numbers = {Répás, József/0000-0002-1186-4731; Berek, László/0000-0002-4126-1528; Oláh, Norbert/0000-0002-0007-8508; Ujhegyi, Péter/0000-0001-9143-6712; Vinogradov, Szergej/0000-0002-6242-3063}
}

@article{MTMT:36058718,
	title = {Building Personal Brand in the Portfolio-Based Higher Education},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36058718},
	author = {Béres, Ilona and Kis, Márta and Libor, Józsefné and Magyar, Tímea},
	doi = {10.1007/978-3-031-83523-0_52},
	journal-iso = {LNNS},
	journal = {LECTURE NOTES IN NETWORKS AND SYSTEMS},
	volume = {1280},
	unique-id = {36058718},
	issn = {2367-3370},
	year = {2025},
	eissn = {2367-3389},
	pages = {555-566},
	orcid-numbers = {Béres, Ilona/0009-0000-2451-5357}
}

@article{MTMT:36087964,
	title = {Human capital and job satisfaction in transition economies: a comparative analysis of Hungary and Moldova},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36087964},
	author = {Ctitor, Mihaela and Suhajda, Csilla Judit and Vinogradov, Szergej},
	doi = {10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.32-55},
	journal-iso = {STUDIA MUNDI - ECONOMICA},
	journal = {STUDIA MUNDI - ECONOMICA},
	volume = {12},
	unique-id = {36087964},
	issn = {2415-9395},
	abstract = {Based on survey data, collected in 2021, from 266 respondents (171 from Hungary and 95 from Moldova), this research utilizes statistical methods, including the Mann-Whitney U test, Kruskal-Wallis test, and Dunn-Bonferroni post hoc analysis, to examine variations across countries, generations, sectors, and organizational sizes.The results show no significant differences between Hungary and Moldova in the three human capital dimensions - Knowledge, Skills, and Competency - or job satisfaction, indicating the universal relevance of these factors across diverse socio-economic contexts. However, in Moldova, generational differences were observed in Competency levels, with Generation Z scoring lower than older cohorts, while no generational differences were found in Hungary. Sectoral analysis revealed higher job satisfaction among private-sector employees in Hungary compared to the public sector, whereas no such differences were evident in Moldova.Organizational size emerged as a significant factor influencing both human capital dimensions and job satisfaction in both countries. Micro-sized organizations reported the lowest scores, particularly in Moldova, while large organizations in Hungary showed higher levels of satisfaction, driven by better pay, benefits, and working conditions.The study underscores the importance of targeted interventions, such as skills development programs, reforms in the public sector, and tailored support for micro-sized organizations, to enhance employee satisfaction and optimize human capital utilization. These findings offer valuable insights into the relationship between human capital and job satisfaction in transition economies, providing actionable recommendations for policymakers and organizational leaders.},
	keywords = {SKILLS; Job Satisfaction; Human capital; Competence; knowledge},
	year = {2025},
	pages = {32-55},
	orcid-numbers = {Suhajda, Csilla Judit/0000-0003-0190-7539; Vinogradov, Szergej/0000-0002-6242-3063}
}

@article{MTMT:36133676,
	title = {A COMPARATIVE ANALYSIS OF THE INNOVATION PERFORMANCE OF THE VISEGRAD COUNTRIES},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36133676},
	author = {Vinogradov, Szergej and Nagy, Balázs},
	doi = {10.38104/vadyba.2025.1.07},
	journal-iso = {VADYBA},
	journal = {VADYBA: JOURNAL OF MANAGEMENT},
	volume = {41},
	unique-id = {36133676},
	issn = {1648-7974},
	abstract = {This study conducts a comparative evaluation of the innovation performance of the Visegrad Group countries ̶ Czechia, Hungary, Poland, and Slovakia ̶ through a dual-framework analysis based on the European Innovation Scoreboard (EIS) 2024 and the Global Innovation Index (GII) 2024. To assesshow efficiently each country transforms innovation-related inputs into outputs, the research employs Data Envelopment Analysis (DEA), a nonparametric method widely used for performance benchmarking. Both input-oriented and output-oriented DEA models are applied under the assumptionof variable returns to scale, enabling the assessment of relative innovation efficiency and the identification of countries that operate close to or far fromthe efficiency frontier. Despite their shared historical and socio-economic characteristics, the findings reveal notable disparities in innovation efficiencyamong the Visegrad countries. Slovakia emerges as the most efficient, demonstrating strong performance in both input- and output-oriented models,which indicates a well-balanced and effectively managed innovation system. Poland follows with high input-oriented efficiency scores, suggestingprudent resource utilization, although there remains potential to enhance innovation output. Czechia, while achieving strong results in absoluteinnovation indicators, ranks lower in DEA-based efficiency due to relatively high output-oriented inefficiency, indicating underperformance inconverting inputs into impactful results. Hungary consistently ranks at the bottom across both models, highlighting significant challenges in translatinginnovation investments into measurable outcomes and signaling the need for improvements in system effectiveness. These findings are placed in thecontext of previous studies on innovation performance in Central and Eastern Europe. Earlier research has often focused on input intensity or outputvolume, but few have combined efficiency analysis across multiple global indices. The findings of the study support prior conclusions that innovationsystems in the Visegrad countries are unevenly developed, and that structural inefficiencies ̶ such as limited innovation collaboration, low levels ofventure capital investment, or weak commercialization processes ̶ are central to the performance gaps. The results also provide actionable insights forpolicy design. Slovakia and Poland can serve as benchmarks within the region for balanced and efficient innovation systems. Czechia may benefit fromtargeted interventions to improve output transformation mechanisms, while Hungary requires a more comprehensive overhaul of its innovationecosystem, with emphasis on fostering public-private cooperation and knowledge diffusion. By combining the strengths of two leading innovationmeasurement frameworks and the analytical power of DEA, this study contributes to a more nuanced understanding of innovation performance.},
	year = {2025},
	eissn = {2424-399X},
	pages = {95-104},
	orcid-numbers = {Vinogradov, Szergej/0000-0002-6242-3063}
}

@article{MTMT:36264686,
	title = {Human Capital and Job Satisfaction. Trends and Insights from a Bibliometric Perspective},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36264686},
	author = {Ctitor, Mihaela and Vinogradov, Szergej and Suhajda, Csilla Judit},
	doi = {10.58269/umsz.2025.3.7},
	journal-iso = {ÚJ MUNKAÜGYI SZEMLE},
	journal = {ÚJ MUNKAÜGYI SZEMLE},
	volume = {6},
	unique-id = {36264686},
	abstract = {This study presents a bibliometric analysis of publications on human capitaland job satisfaction indexed in the Web of Science Core Collection between 2019and 2024. Using bibliometric methods, we examine publication trends, citationimpact, keyword co-occurrence, and co-authorship networks. The resultsindicate an increasing number of publications, with highly cited studies shapingtheoretical advancements. Keyword analysis reveals dominant themes such aswork engagement, turnover intention, and employee motivation, while emergingtopics like remote work and workforce well-being highlight research gaps.The co-authorship analysis suggests fragmented collaboration networks, withlimited international partnerships in this domain. These findings underscorethe need for greater interdisciplinary and global research collaboration toenhance knowledge exchange. Given the critical role of human capital inorganizational success, our study emphasizes the implications for HumanResources (HR) management, particularly in talent retention, job design, andemployee well-being strategies. Strengthening HR policies based on evidencefrom these research trends can contribute to improved job satisfaction andorganizational performance.This study contributes to the academic field by providing an overview of existingresearch trends, identifying influential studies, and suggesting future researchdirections. The results can assist scholars, policymakers, HR professionals, andpractitioners in better understanding the dynamics of human capital and jobsatisfaction research.},
	year = {2025},
	eissn = {2677-1306},
	pages = {81-91},
	orcid-numbers = {Vinogradov, Szergej/0000-0002-6242-3063}
}

@book{MTMT:36343745,
	title = {Rezümékötet. Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program, Budapesti Metropolitan Egyetem, 2024-2025},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36343745},
	isbn = {9786155459542},
	editor = {Bachmann, Erzsébet and Bereczky, Áron and Pörczi, Zsuzsanna and Szigeti, Cecília},
	publisher = {Budapest Metropolitan University},
	unique-id = {36343745},
	year = {2025},
	orcid-numbers = {Szigeti, Cecília/0000-0002-2163-5211}
}

@article{MTMT:36441499,
	title = {Az ipari termelékenység területi egyenlőtlenségei Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36441499},
	author = {Kocziszky, György and Kincses, Áron and Jakobi, Ákos and Vinogradov, Szergej},
	doi = {10.18414/KSZ.2025.11.1082},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {72},
	unique-id = {36441499},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A társadalmi és gazdasági különbségek területi okainak, mértékének, tendenciáinak és csökkentési lehetőségeinek vizsgálata több évtizede a térgazdaságtani kutatások kiemelt témája. Mint azt az elemzések is igazolják, szemben a neoklasszikus közgazdaságtan felfogásával, a hátrányos helyzetű térségek helyzetének javulása, felzárkózása általában a reméltnél lassabb. Tanulmányunkban ennek egyik magyarországi okát, az ipar csökkenő gazdasági súlyának és termelékenységének vármegyei szintű különbségeinek eredetét és tendenciáit elemezzük abból a megfontolásból, hogy a nagyobb termelékenység javítja a versenyképességet, ami magasabb hozzáadott értékben realizálódik, ez nagyobb jövedelmet és kedvezőbb megélhetési lehetőségeket jelenthet. Elemzéseink azt igazolják, hogy a magyarországi ipar munkatermelékenysége 2000–2022 között nőtt, de vármegyei szinten eltérő mértékben az ipar területi koncentrációjának, struktúrájának, hozzáadott értékének és a rendelkezésre álló erőforrásainak különbsége miatt. A jövőben csak az olyan iparfejlesztési politika lehet eredményes, amelyegyidejűleg a hazai hozzáadott érték, a termelékenység és a szektor versenyképességének növekedését támogatja. Mint elemzésünk is igazolja, a foglalkoztatottság bővülése nem jár érdemi termelékenységnövekedéssel. Ezért a jövőben nagyobbfigyelmet kell fordítani a termelékenységet növelő, célzott és átgondolt állami szerepvállalásra és a húzóágazatok fejlesztésére.},
	year = {2025},
	eissn = {1588-113X},
	pages = {1082-1108},
	orcid-numbers = {Kincses, Áron/0000-0002-9948-9525; Jakobi, Ákos/0000-0001-9624-7785; Vinogradov, Szergej/0000-0002-6242-3063}
}

@article{MTMT:36873725,
	title = {Understanding Contextual Variations in the Trust–Well-Being Nexus: An Examination of Social Mechanisms in Austria and Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36873725},
	author = {Vinogradov, Szergej},
	doi = {10.32976/stratfuz.2025.38},
	journal-iso = {É-MO STRAT FÜZ},
	journal = {ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI FÜZETEK},
	volume = {22},
	unique-id = {36873725},
	issn = {1786-1594},
	abstract = {This study analyzes ESS Wave 11 data using PLS-SEM to assess how generalized trust shapes subjective well-being in Austria and Hungary through two mediators: social life (social contacts, participation) and solidarity/helpfulness (value-based prosocial orientations). In Austria, trust significantly predicts both mediators, which transmit its positive effects on well-being. In Hungary, trust relates only to social life, while solidarity shows no connection. Overall, results reveal strong context-specific differences in the trust–well-being relationship.},
	keywords = {social capital; Cross-country comparison; PLS-SEM},
	year = {2025},
	eissn = {2560-2926},
	pages = {73-85},
	orcid-numbers = {Vinogradov, Szergej/0000-0002-6242-3063}
}

@article{MTMT:35642809,
	title = {Egy gazdasági paradoxon matematikai feloldása. Vagy fordítva?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35642809},
	author = {Libor, Józsefné},
	journal-iso = {ANNALES (BKF)},
	journal = {ANNALES: UNIVERSITAS BUDAPESTIENSIS DE METROPOLITAN},
	volume = {16},
	unique-id = {35642809},
	issn = {1789-879X},
	year = {2024},
	pages = {68-74}
}

@article{MTMT:35642828,
	title = {Hogyan ingázunk mi?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35642828},
	author = {Csernai, Eszter and Cséby, Katalin and Miklósi, Dávid and Libor, Józsefné},
	journal-iso = {ANNALES (BKF)},
	journal = {ANNALES: UNIVERSITAS BUDAPESTIENSIS DE METROPOLITAN},
	volume = {16},
	unique-id = {35642828},
	issn = {1789-879X},
	year = {2024},
	pages = {80-92}
}