@article{MTMT:36056870,
	title = {A turisztikai szezonalitás mérésének módszertani lehetőségei és azok alkalmazása a Balaton térségében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36056870},
	author = {Nagy-Wilhelm, Réka},
	doi = {10.14267/TURBULL.2025v25n1.3},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {25},
	unique-id = {36056870},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {Jelen tanulmány a Scopus és a Web of Science adatbázisaira támaszkodva, a szisztematikus irodalomkutatás (SLR: Systematic Litreture Review) módszertanát alkalmazva ismerteti a mediterrán régióban a turisztikai szezonalitás számszerűsítésére használt kvantitatív és kvalitatív módszereket. Az SLR alapján bemutatja a vendégforgalom időbeli ingadozását a Balaton térségében. A szisztematikus irodalomkutatás alapján elmondható, hogy a turisztikai szezonalitás mérésére ritkán használnak kvalitatív módszertant, többségében kvantitatív kutatásokat végeznek. Leggyakrabban a Gini-indexet, az RME-t, a Theil-indexet és a variancia koefficienst alkalmazzák. Egyik mutató sem jobb mint a többi, amennyiben az adatok engedik, javasolt a közös alkalmazásuk. A Balaton térségének települései turisztikai keresletingadozásukat tekintve nem homogének, a szezonalitásuk 2008 óta ingadozik, amiben nem észlelhető egyértelmű tendencia. Tehát a vizsgált jelenség és az ebből adódó problémák napjainkban fontos szakpolitikai kérdéseket vetnek fel a desztinációban.},
	year = {2025},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {25-34},
	orcid-numbers = {Nagy-Wilhelm, Réka/0009-0002-3885-5058}
}

@article{MTMT:36085010,
	title = {Fenntartható flanc? Luxusvásárlók és a felelős fogyasztás divatja},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36085010},
	author = {Horváth, Mónika and Papp, Zsófia Márta},
	doi = {10.14267/TURBULL.2025v25n1.5},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {25},
	unique-id = {36085010},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {A tanulmány a fenntartható luxus és a luxusfogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjének vizsgálatára fókuszál. A luxus és a fenntarthatóság fogalma kapcsolatának áttekintése mellett bemutatásra kerülnek olyan jó gyakorlatok is, melyek azt bizonyítják, hogy a luxusmárkák számára is fontos a fenntarthatóság. A kapcsolódó kvantitatív kutatás keretében a szerzők a luxusfogyasztók fenntarthatósági attitűdjét és vásárlási szokásait mérték fel. Az eredmények szerint a luxusfogyasztók körében általánosságban pozitív hozzáállás jellemző a fenntarthatósággal kapcsolatban, ami megjelenik a használt termékek vásárlásában és a hosszútávú használatban egyaránt. A tanulmány fő következtetése, hogy a luxusmárkák bátrabban építhetnek a fenntarthatóság kommunikációjára, mivel a vásárlók oldaláról ez nemcsak divatkérdés, hanem valós igény is.},
	year = {2025},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {45-52},
	orcid-numbers = {Papp, Zsófia Márta/0000-0003-4081-3981}
}

@article{MTMT:36085030,
	title = {A horgászturizmus stratégiájának megalapozása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36085030},
	author = {Ivancsóné Horváth, Zsuzsanna and Dérer, István and Kupi, Marcell},
	doi = {10.14267/TURBULL.2025v25n1.6},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {25},
	unique-id = {36085030},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {A horgászat napjaink egyik meghatározó szabadidős tevékenysége, melynek népszerűsége folyamatos növekedést mutat, ezért ideje volt, hogy készüljön egy horgászturisztikai stratégia. A stratégia megalapozásához adatelemzéseket és kérdőíves megkérdezést végeztünk szervezetek, illetve horgászok körében. A bemutatott primer kutatások feltérképezték és azonosították a horgászturizmus legfontosabb vonatkozásait mind kínálati, mind keresleti oldalról. Az adatelemzések alapján bizonyítható, hogy a horgászat nem helyhez kötött tevékenység. Bebizonyosodott, hogy a horgászok távolról sem képeznek homogén csoportot, szegmentálhatóak, így a szolgáltatások kialakításakor szükséges figyelembe venni a célközönség sokféleségét és eltérő igényeit. A szolgáltatói oldalon elengedhetetlen a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy azok ne csak a horgászoknak, hanem más turisztikai szereplőknek is megfelelő szálláshelyeket és szolgáltatásokat kínáljanak.},
	year = {2025},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {53-62},
	orcid-numbers = {Ivancsóné Horváth, Zsuzsanna/0000-0001-8527-0402; Kupi, Marcell/0000-0001-6154-9732}
}

@article{MTMT:36085294,
	title = {Energiatartalom az étlapon – mit néz a szem, mit lát a szemkamera?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36085294},
	author = {Szakál, Dorina and Fekete-Frojimovics, Zsófia and Lugasi, Andrea},
	doi = {10.14267/TURBULL.2025v25n1.4},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {25},
	unique-id = {36085294},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {Ismert tény, hogy az étlapokon megjelenő tápértékjelölés segítheti az ételválasztást, és támogatja a fogyasztókat az egészségesebb életmód felé vezető úton. Az étlapokon alkalmazható tápértékjelölés módja rendkívül változatos lehet, azonban annak feltárása, hogy melyik támogatja legjobban a fogyasztói döntéshozatalt, még várat magára. Modern mérőeszközzel, egy Tobii Pro Fusion szemkamerával, támogatott kutatásunk célja az volt, hogy megállapítsuk, vajon az általunk alkalmazott három eltérő energiajelölési alternatíva közül melyik ragadja meg legjobban a vizuális figyelmet, melyik segíti a vendégeket a választási döntéshozatalban. A három étlap között csupán az energiatartalom feltüntetési módjában volt különbség: az első alternatívánál monokróm színnel tűntettük fel az egyes ételek kcal-ban kifejezett energiatartalmát, a másodiknál a számok mellé színeket (piros, sárga, zöld) társítottunk, a harmadik esetében színes (piros, sárga, zöld) ceruzaelem szimbólum nyújtott segítséget a kutatásban résztvevőknek. A kutatást 2023 szeptemberében végeztük és az elemzésbe 60 fő adatait vontuk be. Eredményeink alapján elmondható, hogy a szimbólum (ceruzaelem) nem hívja fel kellően a fogyasztó figyelmét, így használata nem javasolt. A szemet leginkább az energiatartalom számokkal való feltüntetése vonzza, így ez a legmegfelelőbb a fogyasztói döntés meghozatalának segítésére.},
	year = {2025},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {35-44}
}

@article{MTMT:36085388,
	title = {Miről írnak a budapesti fine dining éttermek vendégei? Éttermi vendégvélemények témamodellezése neurális témamodellel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36085388},
	author = {Hinek, Mátyás},
	doi = {10.14267/TURBULL.2025v25n1.2},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {25},
	unique-id = {36085388},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {A tanulmány a budapesti fine dining éttermek szöveges vendégértékeléseinek témáit elemzi a BERTopic, egy neurális témamodellezési módszer, segítségével. A tanulmány 10.962 angol nyelvű, a Tripadvisorról származó, 2007 és 2024 márciusa között gyűjtött értékelést elemez. A hagyományos témamodellezési módszereknek korlátai vannak, különösen rövid szövegek esetében. A BERTopic a Sentence-BERT beágyazásokat kihasználva szemantikailag koherensebb témaazonosítást kínál. A vendégértékelések témamodellezése során 40 témát azonosítottunk, amelyek az éttermi szolgáltatás szinte minden aspektusát lefedik. Vizsgáltuk a számszerű vendégértékelések és az azonosított témák kapcsolatát, valamint azt, hogy az idő múlásával egyes témák aránya hogyan változott a véleményekben. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy bár a BERTopicnak vannak korlátai, ígéretesnek tűnik nagy mennyiségű szöveges adat elemzésében.},
	year = {2025},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {15-24}
}

@article{MTMT:36085497,
	title = {Place identity and place attachment of locals towards heritage in a Hungarian town Vác},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36085497},
	author = {Hübner, Andrea and Keszei, Barbara and Benkei-Kovács, Balázs},
	doi = {10.14267/TURBULL.2025v25n1.1},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {25},
	unique-id = {36085497},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {A helyidentitás, a helykötődés, a helydependencia és a helyismeret (hely ismerete) témái körüli intenzív elméleti viták jelzik a fogalmak meghatározásának nehézségeit. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a helykötődés és a helyismeret (hely ismerete) milyen összefüggésben vannak egymással a tősgyökeresek és beköltözők vonatkozásában valamint a látogatóknak javasolt helyszínek függvényében.Vizsgálódásunk tárgya Vác lakóinak örökségi helyszínekben és helyi értékekben gazdag városukhoz való viszonya. Érdekes jelenség körvonalazódott a “mit mutatnának meg magas státuszú vendégeknek” kérdés kapcsán, amely tulajdonképpen arra kérdez rá, hogy a lakók milyen helyszíneket tartanak turista látványosságoknak. A vizsgált helyszíneknek a helyi lakosok általi megélése és a látogatók feltételezett preferenciái közti különbségek hasznos adalékok lehetnek mind a kulturális turizmus, mind a turizmus antropológia, mind az örökséginterpretáció kutatásához.
		
		The ongoing theoretical debate on the meaning of place identity, place attachment, place dependence and familiarity indicate the problems concerning the definition and the boundaries of the concepts. We investigated how place attachment and familiarity with the place are interrelated in terms of native vs. non-native residency in comparison with the sites recommended to visitors. The focus of our investigation was inhabitants’ relationship to their Hungarian hometown Vác, a prestigious town rich in local values with built heritage sites. An interesting phenomenon is formed by the question referring to what places are worth showing to prestigious guests, a question referring to what people consider tourism attractions. The difference between the local perception of a place and the assumed appreciation of a visitor may add features to the study of cultural tourism, tourism anthropology and heritage interpretation.},
	year = {2025},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {5-14},
	orcid-numbers = {Keszei, Barbara/0000-0002-9827-8240; Benkei-Kovács, Balázs/0000-0001-8134-5374}
}

@article{MTMT:34557641,
	title = {A lassú turizmus megvalósításának modellje a sarudi Élményfalu példája alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34557641},
	author = {Vargáné Gálicz, Ivett and Dávid, Lóránt Dénes},
	doi = {10.14267/TURBULL.2024v24n2.6},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {24},
	unique-id = {34557641},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {A lassú turizmus népszerűsége hazánkban is egyre inkább nő. Az utazók visszavágynak a természetbe, a természetes közegbe, ahol kiszakadva a mindennapok rohanó világából, megtapasztalhatják a hagyományos életmódot és a helyi kultúrát. A lassú turizmus lehetőséget ad az elmélyülésre és egy régi-új életstílus megismerésére. A lassú turizmus egy fenntartható turizmusformát képvisel, ami az élettempó lassítására és a helyi kultúra, természet, gasztronómia és közösség felfedezésére összpontosít. Ennek az élményutazási megközelítésnek a célja a testi, a lelki és a mentális feltöltődés, az ökológiai lábnyom minimalizálásával. Tanulmányunk bemutatja, hogy a sarudi Élményfaluban a lassú turizmus megvalósításával hogyan építenek a helyi erőforrásokra és a helyi lakosok bevonására, amivel erősítik a település identitását, ugyanakkor az utazók igényeihez igazodva minőségi élményt nyújtanak az oda érkezőknek.},
	year = {2024},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {52-60},
	orcid-numbers = {Vargáné Gálicz, Ivett/0000-0003-2569-462X; Dávid, Lóránt Dénes/0000-0001-7880-9860}
}

@article{MTMT:34738305,
	title = {A Covid19-pandémia hatása a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatására a vendéglátásban: Tétlenség vagy reziliens építkezés?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34738305},
	author = {Fekete-Frojimovics, Zsófia and Csillag, Sára and Farkas, Jácint},
	doi = {10.14267/TURBULL.2024v24n1.3},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {24},
	unique-id = {34738305},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {A Covid19-járvány és az azt követő időszak globális szinten komoly nehézségek elé állította a turizmus–vendéglátás ágazat szereplőit, így hazánkban is. A vendéglátó vállalkozásoknak jelenleg számos problémával kell megküzdeniük, a túlélésre pedig akkor van a legnagyobb esélyük, ha sikerül egy olyan működési modellt kialakítaniuk, amivel rugalmasan reagálhatnak a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezetre. Az utóbbi években a magyar vendéglátásszektor egyik legnagyobb problémája a megfelelően szakképzett, lojális munkavállalók megtalálása és alkalmazása. Kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásának nehézségeit és támogató tényezőit a vendéglátásban, illetve feltárjuk, hogy milyen eséllyel járulhatnak hozzá ennek a problémának a megoldásához.},
	keywords = {Vállalkozás; vendéglátás; reziliencia; fogyatékossággal élő emberek},
	year = {2024},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {24-32}
}

@article{MTMT:34738612,
	title = {A fogyatékossággal élő munkavállalók helyzete a hazai szállodaiparban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34738612},
	author = {Petykó, Csilla and Csillag, Sára and Farkas, Jácint and Fekete-Frojimovics, Zsófia and Nagy, Adrienne},
	doi = {10.14267/TURBULL.2024v24n1.4},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {24},
	unique-id = {34738612},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {A Covid19-járványt megelőző 2019-es évben a turizmushoz köthető ágazatokban Magyarországon 421 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván, amivel a szektor 9,5%-os részarányt képviselt a nemzet gaz-da ságban. A gazdasági jelentőség mellett fontos kérdés, hogy a társadalmi felelősségvállalás elvei érvényesülnek-e a szektor vállalatainál. Vizsgálatunk fókuszába a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását helyeztük. Egy feltáró jellegű kutatás keretében interjúkat készítettünk hazai szálloda-vezetőkkel a fogyatékossággal élők alkalmazásáról. Az eredmények azt mutatják, hogy a fogyatékossággal élők részaránya alacsony a munkavállalók között. A Covid19-járvány hatásai, a munkaerőhiány és a megnövekedett energiaköltségek extra erőfeszítéseket igényelnek a szállodaipartól a dolgozók (beleértve a fogyatékossággal élő munkavállalókat is) megtartása érdekében. A vizsgálat legfőbb eredménye a társadalmi hozzáállásban tapasztalható szemléletváltás szükségessége.},
	keywords = {szállodaipar; COVID19; vállalati társadalmi felelősségvállalás; fogyatékossággal élő munkavállalók},
	year = {2024},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {33-43},
	orcid-numbers = {Petykó, Csilla/0000-0003-2403-2552}
}

@article{MTMT:34740439,
	title = {Online Content Analysis Focusing on Local Ingredients and Food Culture: A Study of Selected Food Festival Websites},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34740439},
	author = {Csapody, Bence},
	doi = {10.14267/TURBULL.2024v24n1.1},
	journal-iso = {TURIZMUS BULLETIN},
	journal = {TURIZMUS BULLETIN},
	volume = {24},
	unique-id = {34740439},
	issn = {1416-9967},
	abstract = {The rising popularity of food tourism is fueled by a growing interest in destination-specific culinary experiences, with food festivals playing a crucial role in this trend. This article conducts a qualitative online content analysis of European and North American food festival websites to explore how these events promote local ingredients and preserve food culture through communication. The analysis reveals an increasing commitment by these festivals to showcase local food and traditions, supporting local producers and service providers. Additionally, the study categorizes food festivals based on their online representation’s connection to local ingredients and food culture. Its significance lies in contributing to the understanding of communication patterns of local food culture, offering insights to support festival organizers in fostering local economies and communities.},
	year = {2024},
	eissn = {1587-0928},
	pages = {4-14},
	orcid-numbers = {Csapody, Bence/0009-0009-6881-7205}
}