@article{MTMT:34799247,
	title = {Hungarian adaptation of the cerebellar cognitive affective/Schmahmann Syndrome Scale},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34799247},
	author = {Szabó-Műhelyi, Viktória and Szabó, Pál Tamás and Schmahmann, Jeremy D. and Káldi, Tamás and Bánréti, Zoltán and Béres-Molnár, Katalin Anna and Folyovich, András},
	doi = {10.1080/23279095.2024.2341815},
	journal-iso = {APPL NEUROPSYCH-ADUL},
	journal = {APPLIED NEUROPSYCHOLOGY-ADULT},
	volume = {2024},
	unique-id = {34799247},
	issn = {2327-9095},
	year = {2024},
	eissn = {2327-9109},
	pages = {1-9},
	orcid-numbers = {Szabó-Műhelyi, Viktória/0000-0002-9902-1957; Szabó, Pál Tamás/0000-0003-0526-5633; Schmahmann, Jeremy D./0000-0003-0706-5125}
}

@article{MTMT:34798173,
	title = {Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34798173},
	author = {Dér, Csilla Ilona and Sass, Bálint},
	doi = {10.14232/JENY.2024.1.2},
	journal-iso = {JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT},
	journal = {JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT},
	volume = {11},
	unique-id = {34798173},
	abstract = {A vizsgálat a hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok minél nagyobb számban történő kinyerésére irányult az MNSz2 teljes korpuszán. Mivel ezek a mondatok ritkaságuk miatt általános lekérdezésekből kapott találati mintákban kevéssé adatolhatók, és rengeteg manuális munkát igényel a kinyerésük, a korábbi kutatások során feltárt jellemzők mentén (pl. rövidség, nagy kezdőbetűs a kötőszó, jellemzően vannak névmások a mondatban, egyes típusokban a záró írásjel felkiáltójel) szűkítettük a CQL lekérdezéseket (a kötőszóval együtt összesen hat szónyi, írásjelre végződő egységeket kértünk le). A pontosabb lekérdezés jelentősen hatékonyabbnak bizonyult a korábbiakhoz képest, és ennek köszönhetően számos információt nyertünk a magyar hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok tulajdonságairól és gyakorisági viszonyairól. A mind szintaktikailag, mind pragmatikailag egyedülálló típus jellemző írásjele a felkiáltójel, a kívánság altípusban a feltételes mód, az értékelő altípusban pedig a kötőszót követő nem személyes névmás a tipikus mintázat. Lehetségessé vált a csak szintaktikailag független elaboratív mellékmondatok kategóriákba sorolása (echókérdések, nem echókérdések, a nyelvi tevékenységre irányuló metapragmatikai, valamint idéző független mellékmondatok), és a köztük lévő átmenetek regisztrálása is.
		
		The study was aimed at extracting as many independent clauses as possible from the entire corpus of MNSz2. Since, due to their rarity, these sentences are hard to collect using general corpus queries and their extraction requires a lot of manual work, along the lines of the features revealed during previous research (e.g. brevity, capitalized conjunction, there are typically pronouns in the clause, in some types the closing punctuation mark is an exclamation mark) we narrowed down the CQL queries (including the conjunction hogy (‘that’), we requested a total of six word units ending in a punctuation mark). The more precise query proved to be significantly more effective compared to the previous ones, and thanks to this we gained a lot of information about the properties and frequency relationships of Hungarian insubordinate hogy-clauses. The characteristic punctuation mark of the syntactically and pragmatically independent stand-alone type is the exclamation mark, the conditional mood is the typical pattern in the wish subtype, and a non-personal pronoun following the conjunction in the evaluative subtype. It became possible to classify the only syntactically independent elaborative clauses into categories (echo questions, non-echo questions, metapragmatic clauses aimed at language activity and quoting), and also to register the transitions between them.},
	keywords = {corpus analysis; complementizers; kötőszó; inszubordináció; korpuszelemzés; insubordination; függetlenedett mellékmondatok; independent clauses},
	year = {2024},
	eissn = {2064-9940},
	pages = {39-56},
	orcid-numbers = {Sass, Bálint/0000-0002-3372-4385}
}

@article{MTMT:34788374,
	title = {On the Problematic Use of ‘don’t worry’ by Chinese Learners of English},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34788374},
	author = {House, Juliane and Kádár, Zoltán Dániel and Liu, Fengguang and Zhao, Jihong},
	doi = {10.1093/applin/amae020},
	journal-iso = {APPL LINGUIST},
	journal = {APPLIED LINGUISTICS},
	volume = {2024},
	unique-id = {34788374},
	issn = {0142-6001},
	abstract = {In this paper, we examine uses of ‘don’t worry’ by Chinese speakers of English, which may trigger intercultural irritations. We investigate such problematic uses from a contrastive angle, by considering whether they relate to the fact that in Chinese there are two expressions which may be equivalents of English ‘don’t worry’: fangxin 放心 (lit. ‘ease your heart’) and bie-danxin 别担心 (lit. ‘don’t burden your heart’). First, we present uses of ‘don’t worry’ by Chinese learners of English and examine them through the lens of speech acts and interaction. Second, we undertake a corpus-based study of the speech act-indicating interactional uses of ‘don’t worry’, fangxin and bie-danxin, teasing out their conventional uses. Finally, we consider whether uses of ‘don’t worry’ by Chinese learners of English are influenced by pragmatic transfer and, if so, what this transfer looks like.},
	year = {2024},
	eissn = {1477-450X}
}

@CONFERENCE{MTMT:34774850,
	title = {Beszéddallamok szemléltetésének és manipulálásának lehetőségei a magyar nyelv tanításában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34774850},
	author = {Gocsál, Ákos and Partos, Dorka},
	booktitle = {Találkozások az anyanyelvi nevelésben 5. Régi témák, új nézőpontok a nyelvészetben és a nyelvi nevelésben: Absztraktkötet},
	unique-id = {34774850},
	year = {2024},
	pages = {10},
	orcid-numbers = {Gocsál, Ákos/0000-0003-3651-1649}
}

@article{MTMT:34772746,
	title = {Le van éve},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34772746},
	author = {Jakab, Dorottya},
	journal-iso = {ÉDES ANYANYELVÜNK},
	journal = {ÉDES ANYANYELVÜNK},
	volume = {46},
	unique-id = {34772746},
	issn = {0139-0457},
	year = {2024},
	eissn = {1588-0311},
	pages = {26-27}
}

@article{MTMT:34766611,
	title = {Mint egy sakkfigura},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34766611},
	author = {Horváth, László},
	journal-iso = {ÉDES ANYANYELVÜNK},
	journal = {ÉDES ANYANYELVÜNK},
	volume = {46},
	unique-id = {34766611},
	issn = {0139-0457},
	year = {2024},
	eissn = {1588-0311},
	pages = {35-35}
}

@article{MTMT:34766528,
	title = {Egy régi sakk-könyv szókészletéből -- Grétsy László emlékére},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34766528},
	author = {Horváth, László},
	journal-iso = {ÉDES ANYANYELVÜNK},
	journal = {ÉDES ANYANYELVÜNK},
	volume = {46},
	unique-id = {34766528},
	issn = {0139-0457},
	year = {2024},
	eissn = {1588-0311},
	pages = {8-9}
}

@CONFERENCE{MTMT:34757575,
	title = {The Role of Different Intonation Contours in Social Perception},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34757575},
	author = {Gocsál, Ákos and Tadayyon, Chahartaq Nafiseh},
	booktitle = {ENCOUNTERS IN/AMONG LANGUAGE, LITERATURE, AND ARTS: Book of Abstracts},
	unique-id = {34757575},
	year = {2024},
	pages = {14},
	orcid-numbers = {Gocsál, Ákos/0000-0003-3651-1649}
}

@article{MTMT:34753236,
	title = {A bizonyosság és bizonytalanság jelölőiről 16–18. századi regiszterekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753236},
	author = {Varga, Mónika},
	doi = {10.14232/JENY.2024.1.1},
	journal-iso = {JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT},
	journal = {JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT},
	volume = {11},
	unique-id = {34753236},
	abstract = {Jelen tanulmány a bizony néhány származékának (bizonyos, bizonyára, bizonyosan és bizonytalan) 16–18. századi történetével foglalkozik. A markerek vizsgálata során az evidencialitás összetett felfogásából a tapasztalat értékelése kerül előtérbe (a megnyilatkozó elkötelezettsége a markerek által kiemelt esemény lehetségessége, valószínűsége iránt). Az elemzés egyrészt az egyes elemek eltérő használataira, másrészt a funkcionális variációkra tér ki a Történeti magánéleti korpusz és a Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz adatai alapján. A vizsgált forrásokban adatolhatókká váltak a tárgyalt elemek olyan használatai, amelyek az ómagyar korszakról korábban leírtakhoz (vö. Juhász 1992; D. Mátai 2003) képest újabbnak tekinthetők. A bizonyos a bizonyosság mellett a középmagyarban már egyre gyakrabban jelölhet körülhatárolatlanságot, kevéssé specifikus jelleget. Az adatok alapján a bizonyára funkciója szintén megváltozott, a nyomatékosítás helyett inkább vélekedést, így valamelyes bizonytalanságot is jelölve. A bizonyára tehát a bizonyosan variánsává válik, jóllehet a korszakban részben eltérő kontextusokban használták őket, egyes esetekben akár bizonygatás kifejezésére is.},
	keywords = {registers; REGISZTEREK; Middle Hungarian period; evidencialitás; evidentiality; középmagyar korszak; bizonyosságjelölők; funkcionális variáció és változás; (un)certainty markers; functional variation and change},
	year = {2024},
	eissn = {2064-9940},
	pages = {1-38}
}

@article{MTMT:34743312,
	title = {Acoustic correlates of word stress and focus marking in Udmurt},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34743312},
	author = {Borise, Lena and Georgieva, Ekaterina},
	doi = {10.1017/S0025100323000282},
	journal-iso = {J INT PHON ASSOC},
	journal = {JOURNAL OF THE INTERNATIONAL PHONETIC ASSOCIATION},
	volume = {Online first},
	unique-id = {34743312},
	issn = {0025-1003},
	abstract = {In this paper, we investigate the prosodic realization of stress and focus in Udmurt (Uralic, Permic). According to the literature, Udmurt has fixed final stress, but also has several sets of morphosyntactic exceptions with initial stress. We report the results of two production studies. The first one targets nominals with final stress, and the second one investigates the stress properties of minimal pairs consisting of (i) indicative verbs ( prs.3sg; final stress) and (ii) imperative verbs ( imp.2sg/pl; initial stress). To control for the information-structural contexts, the test words are studied in contexts that elicit narrow focus either on the test word (‘F’ condition) or on another constituent (‘non-F’ condition). The results show that all four acoustic parameters surveyed in the paper – duration, intensity, fundamental frequency (f0), and first formant (F1) values – participate in stress marking in Udmurt. The results for focus marking vary by study and demonstrate that all cues except for intensity may be involved in focus marking. At the same time, we find wide interspeaker variation with respect to the acoustic cues marking stress and/or focus. Finally, we outline a preliminary Autosegmental-Metrical interpretation of our f0 results; a full account of Udmurt intonation awaits further research.},
	year = {2024},
	eissn = {1475-3502},
	pages = {1-41},
	orcid-numbers = {Georgieva, Ekaterina/0000-0002-3458-9496}
}