@inproceedings{MTMT:34775829,
	title = {Az új mexikói kvótakereskedelmi rendszer és erdészeti vonatkozásai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34775829},
	author = {Király, Éva Ilona and Borovics, Attila},
	booktitle = {FENNTARTHATÓSÁGI ÁTMENET: KIHÍVÁSOK ÉS INNOVATÍV MEGOLDÁSOK - Nemzetközi tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából},
	doi = {10.35511/978-963-334-499-6-Kiraly-Borovics},
	unique-id = {34775829},
	year = {2024},
	pages = {61-75}
}

@article{MTMT:34758855,
	title = {Projection of the Carbon Balance of the Hungarian Forestry and Wood Industry Sector Using the Forest Industry Carbon Model},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34758855},
	author = {Borovics, Attila and Király, Éva Ilona and Kottek, Péter},
	doi = {10.3390/f15040600},
	journal-iso = {FORESTS},
	journal = {FORESTS},
	volume = {15},
	unique-id = {34758855},
	issn = {1999-4907},
	abstract = {As forest-based climate change mitigation has become a crucial element of international climate policy it is of increasing importance to understand the processes leading to the carbon offsetting capacity of the sector. In our study, we assessed the climate benefits of contrasting forest management strategies: decreasing harvest and enlarging the forest carbon stock, or increasing harvest to increase carbon uptake, wood product carbon pools, and substitution effects. We developed the Forest Industry Carbon Model (FICM) which is a new carbon accounting tool covering forest biomass, dead organic matter, soil, and harvested wood product pools, as well as avoided emissions through product and energy substitution. We modeled the carbon balance of the Hungarian forest industry under three different scenarios. In the business as usual (BAU) scenario, we assumed no changes in the current harvest and afforestation levels. In the extensification scenario, we assumed that the harvest and afforestation levels drop to half, while in the intensification scenario, we assumed an increase in afforestation, improved industrial wood assortments, and a gradual increase in logging, reaching the highest level as per sustainability criteria by 2050. Our results show that the intensification scenario is characterized by the largest net removals and the maximized product and energy substitution effects. By 2050, the net forest industry carbon balance reaches −8447 kt CO2 eq under the BAU scenario, while −7011 kt CO2 eq is reached under the extensification scenario and −22,135 kt CO2 eq is reached under the intensification scenario. Although substitution effects are not accounted for under the land-based (LULUCF) sector in the greenhouse gas inventory, the emission reductions in the industry and energy sectors have beneficial effects on the national carbon balance. Modeling results show that the 2030 LULUCF greenhouse gas removal target set by EU legislation for Hungary is reached under the intensification scenario. To achieve this outcome, widespread innovation is needed in the wood sector. The modeling results show that nonutilization of forests can only be a very short-term solution; however, its favorable effects will be reversed by 2050 resulting in additional emissions compared to the BAU scenario.},
	year = {2024},
	eissn = {1999-4907}
}

@article{MTMT:34734080,
	title = {CLIMATE CHANGE MITIGATION THROUGH CARBON STORAGE AND PRODUCT SUBSTITUTION IN THE HUNGARIAN WOOD INDUSTRY},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34734080},
	author = {Király, Éva Ilona and Börcsök, Zoltán and Kocsis, Zoltán and Németh, Gábor and Polgár, András and Borovics, Attila},
	doi = {10.37763/wr.1336-4561/69.1.7286},
	journal-iso = {WOOD RES-SLOVAKIA},
	journal = {WOOD RESEARCH},
	volume = {69},
	unique-id = {34734080},
	issn = {1336-4561},
	abstract = {In our study we estimated under two different scenarios the historic and future carbon balance of the Hungarian harvested wood product (HWP) pool using the HWP-RIAL model. We also estimated the effect of product and energy substitution and the magnitude of avoided emissions based on international substitution factors. According to our results in the period 1985–2021 the average of the HWP net emissions plus substitution effects was -3,800 kt CO2. In this period the 49% of the forest industry-related climate benefits was attributable to carbon storage in forests, while 4% was attributable to carbon storage in wood products and 47% to product and energy substitution. According to our projection the HWP net emissions plus substitution effects could reach -14,994 kt CO2 up to 2050 under an intensified domestic wood processing industry. This means that product substitution benefits could be tripled, while the net removals of the HWP pool could be 5 times higher than the historic values.},
	year = {2024},
	pages = {72-86}
}

@article{MTMT:34720204,
	title = {A fapellet mint megújuló és potenciális alternatív energiaforrás},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34720204},
	author = {Kocsis, Zoltán and Németh, Gábor and Börcsök, Zoltán and Polgár, András and Király, Éva Ilona and Kóczán, Zsófia},
	journal-iso = {ERDÉSZETI LAPOK},
	journal = {ERDÉSZETI LAPOK},
	volume = {159},
	unique-id = {34720204},
	issn = {1215-0398},
	year = {2024},
	pages = {69-71}
}

@article{MTMT:34720192,
	title = {A klímaváltozás egyes várható következményeinek újraértékelése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34720192},
	author = {Illés, Gábor and Bolla, Bence Kálmán and Fonyó, Tamás},
	journal-iso = {ERDÉSZETI LAPOK},
	journal = {ERDÉSZETI LAPOK},
	volume = {159},
	unique-id = {34720192},
	issn = {1215-0398},
	year = {2024},
	pages = {50-54}
}

@misc{MTMT:34715633,
	title = {Tűzifával való égetés karbonlábnyoma – erdőtől a hasznos hőig. Előadás},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34715633},
	author = {Polgár, András and Szakálosné Mátyás, Katalin and Horváth, Attila László and Kovács, Zoltán and Vityi, Andrea and Vágvölgyi, Andrea and Kocsis, Zoltán and Király, Éva Ilona and Börcsök, Zoltán and Borovics, Attila and Elekné Fodor, Veronika and Németh, Gábor},
	unique-id = {34715633},
	year = {2024},
	orcid-numbers = {Vityi, Andrea/0000-0002-2035-1866}
}

@CONFERENCE{MTMT:34597060,
	title = {Országos szintű aszályfelmérés Sentinel-2 űrfelvételeken},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34597060},
	author = {Molnár, Tamás and Szabó, András and Horváth, Bálint and Bolla, Bence Kálmán},
	booktitle = {Erdészeti Tudományos Konferencia Sopron, 2024. február 5-6. : Kivonatok Kötete},
	unique-id = {34597060},
	abstract = {Különösen súlyos aszály sújtotta Magyarországot 2022 tavaszától őszéig. Hogy összehasonlíthatóak
		legyenek az aszályos és aszálymentes évek, a 2017 és 2023 közötti évek vegetációs időszakait
		országos és táji szinten is elemeztük a nagyfelbontású Sentinel-2 űrfelvételeken. Az űrfelvételekből
		számított Z NDVI vegetációs index-el kifejezett erdőegészségi állapotbecslést készítettünk a
		vizsgálati időszakra, melyet a Google Earth Engine felhőrendszerében végeztük. A Z NDVI értékeket
		osztályokba sorolva láthatóvá vált az adott osztályhoz tartozó pixelek eloszlásából az erdő általános
		állapota, területi statisztikai alapon. Az öt a következő volt: jelentős állapotromlás, állapotromlás,
		közepes állapot, állapotjavulás és jelentős állapotjavulás. Az osztályokat egymáshoz hasonlítva
		látható láthatóak az erdők 2017-ben mért általánosságban jó állapota (95% jó állapot) után a 2018-
		as és a 2022-es aszályok igen jelentős negatív hatásai, ahol először 70%-os negatív változást
		regisztráltunk a közepes osztályra, illetve 2022-ben 67% a jelentős állapotromlás osztályba került. A
		2023-as csapadékosabb évben bekövetkezett regeneráció is (+50% került a közepes osztályba). A
		2021-es és 2022-es év közötti különbség a legjelentősebb, ahol a 70%-os értékű jó egészségi
		állapotra utaló osztályt a súlyos kár osztály váltotta közel ugyanilyen, azaz 67%-os arányban. Az
		aszály hatása tehát egyértelműen kimutatható, ahogy 2023-ban a több csapadék miatti javulás is,
		ahol a pixelek közel fele átkerült a közepes egészségi osztályba.},
	year = {2024},
	pages = {31}
}

@misc{MTMT:34576009,
	title = {Új erdőnevelési modelltáblák az új fatermési táblák alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34576009},
	author = {Kollár, Tamás},
	unique-id = {34576009},
	year = {2024}
}

@misc{MTMT:34575984,
	title = {Fatermési táblák és függvények paraméter készlete a magyarországi fafajok erdőállományainak becsléséhez},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34575984},
	author = {Kollár, Tamás},
	unique-id = {34575984},
	year = {2024}
}

@article{MTMT:34568989,
	title = {ddRAD-seq generated genomic SNP dataset of Central and Southeast European Turkey oak (Quercus cerris L.) populations},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34568989},
	author = {Lados, Botond Boldizsár and Cseke, Klára and Benke, Attila and Köbölkuti, Zoltán Attila and Molnár, Csilla and Nagy, László and Móricz, Norbert and Németh, Tamás Márton and Borovics, Attila and Mészáros, Ilona and Tóth, Endre György},
	doi = {10.1007/s10722-024-01889-5},
	journal-iso = {GENET RESOUR CROP EV},
	journal = {GENETIC RESOURCES AND CROP EVOLUTION},
	volume = {2024},
	unique-id = {34568989},
	issn = {0925-9864},
	abstract = {Turkey oak ( Quercus cerris L.) is one of the most ecologically and economically significant deciduous tree species in the Central and Southeast European regions. The species has long been known to exhibit high levels of genetic and phenotypic variation. Recent climate response predictions for Turkey oak suggest a significant distribution extension in Europe under climate change. Since Turkey oak has relative drought-tolerant behaviour, it is regarded as a potential alternative for other forest tree species during forestry climate adaptation efforts, not only in its native regions but also in Western Europe. For this reason, the survey of existing genetic variability, genetic resources, and adaptability of this species has great significance. Next-generation sequencing approaches, such as ddRAD-seq (Double digest restriction-site associated DNA sequencing), allow the attainment of high-resolution genome-wide single nucleotide polymorphisms (SNPs). This study provides the first highly variable genome-wide SNP data for Turkey oak generated by ddRAD-seq. The dataset comprises 17 607 de novo and 26 059 reference mapped SNPs for 88 individuals from eight populations, two from Bulgaria, one from Kosovo, and five from Hungary. Reference mapping was carried out by using cork oak’s ( Quercus suber L.) reference genome. The obtained high-resolution genome-wide markers are suitable for investigating selection and local adaptation and inferring genetic diversity, differentiation, and population structure. The dataset is accessible at: https://doi.org/10.5281/zenodo.8091252},
	year = {2024},
	eissn = {1573-5109},
	pages = {1-11},
	orcid-numbers = {Nagy, László/0000-0003-1240-8217}
}